Morgan Stanley

Ford

tárhely.eu

HVG

pixabay.com

Forbes












Szoláris Építészet - Hőszivattyú - Napkollektor - Szélenergia - Termálvíz - Hullám és Árapály Erőművek - Kislexikon

............................................................................... ............................................................................... vissza a kezdőlapra









Zöld klub





A fenti képen nem a Velencei-tó látható, hanem egy "szokásos" alföldi szántóföld
2010 nyarán. Ez is jól mutatja, hogy mennyire sikerült tönkretenni a természetet.




Szoláris Építészet


Napjainkban újra eljutottunk oda, hogy az ókor energiatudatos építészetét megint kezdik felfedezni, és alkalmazni.
Előzményként az 1910-es években Németországban és Franciaországban napenergia hasznosításon alapuló lakótelepek épültek, majd ez az 1930-as években átterjedt a tengerentúlra is. A negyvenes évek végére az energiahordozók árának csökkenése, és a "napházaknak" a hagyományosnál nagyobb építési költsége miatt ezek a programok megszűntek.
Mivel az Egyesült Államokban a lakóházak fűtése több energiát emészt fel mint az ipar teljes energiafogyasztása, ezért -ha ezt csak részben is napenergiából lehetne fedezni, annak óriási gazdasági jelentősége lenne- a Massachusetts Institute of Technology (MIT) folytatta a kutatásokat. A program legfontosabb eredménye az volt, hogy bebizonyította: a napenergiával történő lakásfűtés hideg éghajlatú vidéken is megvalósítható.
Telkes Mária magyar származású fizikus dolgozta ki a fázisátalakulási hőt hasznosító hőtárolási rendszert (kristályos anyagok olvadásakor nagy hőmennyiség tárolódik, amelyet este a megszilárdulásukkor leadnak, így melegítve a vizet, a lakást).

1954-ben a Bell Laboraróriumban kifejlesztett szilícium napelemek hamar elérték a 15%-os hatásfokot, így a -drágasága ellenére- néhány helyen (pl: űrkutatás) alkalmazták a gyakorlatban is.

Napjainkban a naperőműveknek két fő típusát használják:
- Egy magasan elhelyezett (torony) kazánra sok, nagy felületű, és külön mozgatható parabolatükör (heliosztát) vetíti a napsugarakat. A tükröket egy számítógép-vezérlésű rendszer mindig a Nap irányába állítja.
- A naperőművek másik típusa egymással összekapcsolt parabola-vályú alkú (vonalfókuszos) tükörrendszerrel gyűjti össze a Nap energiáját.

Összeségében:
- a fosszilis (olaj, ...) tüzelőanyagok rohamos fogyása
- a napenergiát haszosító technológia gyors fejlődése, és az ezzel járó árcsökkenés
- a gazdasági növekedés energia igénye
- a környezetvédelem egyre növekvő fontossága
miatt a napenergia térhódítása várható rövid távon is.





Hőszivattyú:


Mindenki tudja, hogy a párolgás hőt von el a környezetéből. Így, azaz a párolgatás útján hűt a hűtőgép, és a légkondi is. És ugyanezen az elven működik a hőszivattyú is. Energia nem vész el -tanultuk a fizikaórákon-, csak átalakul egyik formájából a másikba: a mozgási energiából csinálhatunk hőt, a hőből fényt, ... Fűthetünk tehát nemcsak égetéssel, hanem a szél mozgásával, a nap sugárzásával.
A föld mélyén, ahová lenyúlnak a hőszivattyú csövei, csak néhány fokkal van melegebb, mint a felszínen. Ez az energia mégis felhasználható lakások, városok fűtésére is. A hőszivattyú ugyanis nem meleg vizet pumpál az egyik helyről a másikra, hanem hőt. A hőszivattyúnak nem melegre van szüksége, hanem két közeg közötti hőmérséklet különbségre. Így lesz a 8 fokos földhőből 25 fokosra fűtött családiház, vagy 50 fokos melegvíz. A hőszivattyú csöveiben keringő cseppfolyós klímagáz már alacsony hőmérsékleten is párolgásnak indul, s így hőt von el a környezetéből. Az épületben azután egy kompresszor összenyomja, ekkor ismét cseppfolyóssá válik, így a halmazállapot változás miat sok hőt ad le- ami általában 60 fok körüli hőmérsékleten történik.
Földből, vízből, levegőből egyaránt lehet így hőt kivonni. A talajból az egyik megoldásnál 100 méter mélyre fúrnak. Itt fúrás kerül sokba. A másiknál csak másfél méterre, de itt nagy földterületre van szükség. Lehet tó, talajvíz hőjét is hasznosítani ezen az elven.




Napkollektor:


Össze lehet téveszteni a napelemekkel, már csak azért is , mert távolról hasonlóan néznek ki. A napelem a fényt elektromos energiává alakítja át (fotovoltaikus működés). A napkollektor egyszerűen magába gyűjti a nap energiáját, és hőenergiaként továbbítja az épületbe. A gazdaságosság szempontjából lényeges különbség, hogy a napelemek működése (a drágaságuk miatt) Magyarországon még nem rentábilis, addig a napkollektorok felszerelése középtávon is megtérülhet.
A kollektorokban található csövek általában feketék, hogy több hőt szívjanak magukba, s ezt átadják a belsejükben keringő folyadéknak. Amely az egyszerűbb berendezésekben magától keringeni kezd (hiszen a meleg folyadék felfelé, a sűrűbb, hidegebb -mivel az nehezebb-lefelé száll). A hatékonyságot növelendő azonban ezt a folyamatot egy keringető szivattyúval segítik. A folyadék így a ház belsejében lévő bojlerben átadja a hőt a víznek, amit akár fürdésre, akár fűtésre is lehet használni.
Még jobb lesz a hatásfok -és persze többe fog kerüli- ha a fekete csövekre egy parabolaívű tükröt állítanak fel, ami rájuk koncentrálja a napsugarakat. A vákuumcsöves berendezések csövei kettős falúak. Bárium gázzal kötik meg a többi molekulát, így majdnem vákuum van a külső, és a belső fal között. Így a belső csőbe került hőenergia nem tud visszaszökni a légtérbe. Még a hagyományos kollektorokban a folyadék 150 Celsius-fokos, addig a vákuumcsöves berendezésekben a 300 fokot is elérheti a hőmérséklete, így a hatásfoka is jóval nagyobb.




Szélenergia:


Szélenergia a kilencvenes évek közepén indult el a hódító útjára Európában. A jelenleg előállított 142 milliárd kilowattóra szélerőművi villamos energia az uniós áramfogyasztás több mint 4%-át biztosítja. USA szélerőművei által termelt 28200 megawatt az elektromos áram felhasználásuk 1 százalékát adja.
Magyarországon jelenleg (2010) 55 szélturbina működik 180 megawatt összteljesítménnyel, részesedésük a villamosenergia termelésben eléri a 0,8 százalékot (ez a több mint 8500 megawattnyi hazai összes teljesítményhez képest elenyésző).
Jelenleg a hagyományos erőművek olcsóbban állítanak elő villamos energiát, mint a szélerőművek. Hosszabb távon azonban mivel a szén, a kőolaj és a földgáz egyre drágább (mert egyre kevesebb van belőlük), és a szélenergia ingyen van - nagy jövőt jósolnak neki. Ezen kívül a tömeggyártás miatt a gépek ára is csökken, és az egyre jobb hatásfokuk miatt is egyre csökken a szélerőművi energia ára.
USA-ban 2006-ban 2000 szélerőművet telepítettek, Kína két év alatt 20 000 megawattnyi teljesítményt, annyit, amennyit előtte Németország 10 év alatt. A kulcsi (2001) 600 kilowattos berendezés bebizonyította, hogy nálunk is gazdaságosan működtethetők a szélturbinák. A német szárazföldi szélerőművek teljesítményét hozta 2002-ben: 2100 óra üzemeléssel, 1 200 000 kilowattóra villamos energiát termelt. Összességében hasoló lehetőségeink vannak mint az osztrák szélparkoknak, de a Bakonyban dániai szintű szelet is mértek.
A villamosenergia rendszer szabályozhatósága miatt a szélcsendes időkre a gyorsan indítható gázturbinás erőművek kellenek tartakléknak, de szinte azonnal szabályozni lehet tartalék víztárolós erőművel is. Szélerőmű telepítésénél először a helyszínen szélmérést kell végezni, mert pl. egy 2 megawattos erőmű is 700 millió forintba kerül. Különösen például 60 méteres volt az oszlop, ehhez jött még 17 méteres lapát. Fontos a magasság, mert még pl. 60 méteren a szélsebesség átlaga 5 m/s, addig 100 méteren már 6 m/s-nál is nagyobb. A szélturbina teljesítménye pedig a sebesség harmadik hatványa szerint nő.
Ellenzői szerint veszélyes a madarakra, de a körültekintően telepített erőmű madáráldozatainak száma csak ezreléke annak, ahányat a macskák elpusztítanak.
Vannak akik a motor zajától félnek. Közvetlen a motor közelében a zajszint 100 decibel 400 méterre tőle 40 decibel, azaz egy beszéd hangereje. A szélerőmű fejlesztésben nagy eredményekre már nem számíthatunk: a tíz éve még 0,4-es hatásfok mára elérte a 0,5-ös értéket, (az elvi maximum a 0,59-es érték).
Angliában 100 nyílt tengerre épített turbinával megkezdte a működését a világ legnagyobb "szélfarmja" 300 megawatt teljesítménnyel. Ez 200.000 háztartás energiaellátását tudja biztosítani. A Temzére már egy 1000 megawattos erőmű tervezését is elkezdték.
A világ legnagyobb szélturbinája (Alstomé, 2012 eleje) 100 méter magas, és 6 megawatt teljesítményű.




Termálvíz :


Magyarország, ez már közhelyszámba megy, termálnagyhatalom: az ország területének 70%-a alatt található termálvíz, amelynek energetikai célú felhasználása 1956 utá kezdődött Szentes és Szeged környékén. Az országunkban azóta több mint 900-ra nőtt a termálkutak száma, közülük sokat fűtésre használnak.
De nézzük csak meg, hogy néhány ország termálvízzel mennyi fűtési energiát termel (t: terajoule, %: összes fűtési energia százalékában):
Izland: 8670t, 93%. Bulgária: 1368t, 2,6%. Ausztria: 562t, 1%. Németország: 450t, 0.04%. Magyarország: 234t, 0.37%. Románia: 18t, 0.01%.




Hullám és Árapály Erőművek:


Az óceánok hullámaiban olyan hatalmas energia rejlik, hogy csupán 0,2 százalékának kiaknázásával a világ teljes energiafogyasztása fedezhető lenne. Egyik elgondolás szerint a tengerbe telepített bóják fel-le mozgása révén termelnek energiát. A bójákban tekerccsel körülvett állandó mágnes van, amelyet egy tartószekezet szilárdan a tengerfenékhez rógzít. A bólyához csatolt tekecs a hullámzás hatására a bójával együtt mozog: a mozgással előidézett indukció hatására a tekercsben áram termelődik. (OSU)
Minden eddiginél nagyobb árapályerőművet terveznek Angliában a Severn folyó torkolatában. Úgy számítják, hogy 120 éven át a brit energiaszükséglet mintegy 5 százalékát biztosítaná.






Magasugró versenyre gyakorol, vagy csak megtévedt a szokatlan időjárástól?


Zöld Kislexikon


b - c - cs - d - e - f - g - gy - h - i - j - k - l - m - n - ny - o - ö - p - q - r - s - sz - t - u - ü - v - z - 400

Appropriate technology:
"Alkalmas technika": főleg a harmadik világban alkalmazzák, egyszerű eszközökkel valósítják meg, jelemző példája a pillepalackos világítás: a nyomornegyedek sötét viskóinak tetejébe lukat vágnak, ebbe teszik a vízzel töltött közönséges palackot. Ennek felső része összegyűjti a napfényt, a szobába belógó része pedig ezt egy 50 wattos hagyományos izzó erejével szétszórja. Ez több fényt ad mint egy közönséges lyuk a tetőn, és összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint egy tetőablak.

Atlantropa:
1928-as (müncheni) terv Európa és Afrika összekötésére egy gibraltári vízerőművel. Ez 50 gigawatt kapacitású lett volna. Másik célja a Földközi-tenger vízszintjének csökkentése, és ezzel félmillió km2 part menti terület kiszárítása, elfoglalása volt.




Bioetanol ellenzők:
Szerintük:
- 1 liter etanol előállításához szükséges kukorica ültetése, betakarítása, szállítása, feldolgozása jóval több energiát igényel, mint amennyi belőle kinyerhető.
- az előző miatt csökkenés helyett növeli az üveghatású gáz kibocsátást.
- egy liter elégetésével harmad annyi energiát lehet termelni, mint egy liter olajéval.
- a gyártás során felhasznált víz miatt korrodálja a motort.

Biofabrikett:
Magas nyomással préselve készítik (ragasztó nélkül) fűrészporból, faforgácsból (azaz hulladékból): a bükk keményfa fűrészporból készült téglák fűtőértéke 17,5 - 19 MJ/kg (4000-4500 kalória) a szénéhez közelít.
~5000 Ft/mázsa áron árulták (2012.10.)

Biohidrogén:
Mikrobális üzemanyagcellellával cellulózból, és más biológiailag lebontható szerves anyagokból állít elő közvetlenül hidrogént. Az elektrolízisen alapuló üzemanyagcellában a baktériumok az erjedéskor, lebomláskor keletkezó ecetsavat "fogyasztják", s ennek során elektronok és protonok szabadilnak fel, és az anód és a katód között 0,3 voltos feszültség keletkezik. Ha ehhez 0,2 voltos feszültséget adnak, akkor a hidrogén (ami a protonok és elektronok egyesüléséből keletkezik) gázbuborékok formájában távozik a folyadékból. (Pennsylvaniai Egyetem)

Biomassza mennyiség:
Magyar szántóföldeken, erdőkben, gyümölcsösökben 23 millió tonna melléktermék keletkezik. Ennek átlagos energiatartalma tonnánként 14 GJ. (a bükkábrányi lignit energiatartalma ennek csak a fele). Ráadásul a biomassza évről évre megterem, és nincs kéntartalma. 14 millió tonna szalma, és szár lenne gazdaságosan felhasználható energiatermelésre.
Másfélmillió hektáron termelünk búzát, árpát, és rozst. A szalmamennyiség hektáronként 4 tonna. Ennek fele kell az állattenyésztéshez, így energiatermelésre 3 millió tonna körüli marad, tonnánként 14 GJ energiatartalommal.
Kukoricaszár 8 millió tonna képződik másfél millió hektáron, 14 GJ/tonna energiatartalommal. Az állattenyésztés csak takarmányozásra használja, minimális mennyiségben.
Napraforgó félmillió hektáron terem, ebből összesen 450 ezer tonna napraforgószár keletkezik, 10 GF/tonna energiatartalommal.
Szőlővenyige, metszési nyesedék 1 millió tonna keletkezik évenként.
Energetikai célú növénytermesztésre csak ezek hasznosítása után kellene gondolni.
A hatékonyság fokozása céljából valószínűleg a hőtermelést kellene célul kitűzni a villamosenergia termelés helyett.

Biopolimer csomagolóanyagok:
A fosszilis nyersanyagoknak kb 0,6 százalékát fordítják csomagolóanyagok gyártására, de így is nagy problémát okoznak a több száz éves lebomlási idejükkel.
Ezeket a lassan lebomló polimereket növényekből nyert alapanyagokkal helyettesítve, könnyen lebomló környezetbarát csomagolóanyagokhoz jutunk.
A környezetvédelmi szempontokon kívül még előnyük, hogy a mezőgazdaságban új munkahelyek teremtődnek, és a gyengébb minőségű terményeket is fel lehet használni így.

Bioüzemanyag:
-jelenleg az első generációs eljárások adják a bioüzemanyaggyártás (azért bio, mert az alkoholt nem vegyészeti úton, hanem biológiai úton - baktériumokkal - állítják elő) túlnyomó részét: lényegében a bioetanol (vagy a nagyobb szénatomszámú alkohol, a butanol) felhasználása során az átalakított biomasszát (alkoholt) égetjük el. Ennek a gabonák (főleg kukorica) volt az alapanyaga a magas keményítőtartalma miatt, de így meg a fellépő hiány miatt felment az áruk, s élelmiszerhiány is fellépett.
-a második generációs(lignocellulóz) alapú bioetanol gyártás - mint a neve is mutatja - cellulózból kiindulva készít üzemanyagot. Ennek előnye, hogy a cellulóz alkotja a növények vázanyagának legnagyobb részét, így bőven van a Földön, s nagyon más felhasználása nincs is. Hátránya viszont, hogy a cellulóz a növényi vázanyagokban nem egyedül található, sőt egy nagyon ellenálló struktúrába van beépülve.




Cukorakkumulátor:
A Földön kis mennyiségben jelenlévő lítiumot próbálják helyettesíteni magas hőmérsékleten kemény szénné alakított cukorral, amellyel nem csak olcsó, hanem környezetbarát nátrium-ion akkumulátor lenne készíthető.(2012.12)




Desertec program:
Az észak-afrikai sivatagban - a Münchenben meghirdetett terv szerint - az európai energia szükséglet ötödét termelnék meg naperőművekkel, összesen 20 gigawatt kapacitást terveznek.




Édesvízlencsék:
Óceánia korallzátonyainak lakosai a talajban lévő édesvízlencsékből nyerték ki a vízszükségletük, amelyek a sós talajvíz felett helyezkednek el a Ghyben-Herzberg-hatás miatt: (az édesvíz sűrűsége 1 kg/dm3, a tengervízé pedig 1,025 kg/dm3). Ezért a tengerre hulló esőcsepp egy ideig a tenger felszínén úszik és lencse alakban felfelé is, lefelé is kidomborodik a vízszinthez képest. A talajban ugyanez a forma van, a következő aránnyal: a sós tengervíz szintje fölötti 1 méternyi édesvízhez alatta 40 méter édesvíz helyezkedik el.

Elektromos autók akkumlátora:
Az elektromos autók elterjedését főleg az akkumulátora fejletlensége okozza:
- viszonylag kisteljesítményű
- túl nagy a tömege: kb. 200 kg
- több óráig kell tölteni
- nagyon drága, az ára kétmillió forintot is elérheti.
Elektromos autók 30-40 ezer dolláros árának (2010) felét az akku teszi ki.

Elektromos repülők:
Egy jobb elektroplán 160 km/h sebességgel két óráig tud repülni, négy utast szállítva (2012.05) (összehasonlításul: egy légibusz 400-nál is több utassal, 1000 km/h-val 8000 km-re tud repülni)

Eljegesedés:
Az eljegesedések idején az óceánokból elpárolgó víz nagy része nem került vissza a vízkörforgásba, hanem hóként hullott le, és főleg a sarki jégsapkákat növelte. Ez pedig a világtengerek vízszintjének akár 100 méteres csökkenésével is együttjárt.

Energiaátvitel:
A mágneses indukción és rezonancián alapuló elektromágneses energiaátvitel veszteségét (2012) sikerült 25%-ra csökkenteni (2m-es távon). Egy elektromágneses rezonátor (egy adóantenna) váltakozó elktromágneses térként sugározza szét az energiát. Az elektronikus berendezések pedig egy rezonátorral (vevőantennával) veszik, és alakítják vissza energiává. (Intel)

Épületek hővesztesége:
Egyes mérések szerint az épületek hőveszteségének a megoszlása:
-padló = 10%
-tető = 12%
-belső terek vesztesége = 12%
-falak = 30%
-ablakok = 36%

Erdőveszteség:
A FAD szerint az elmúlt évtizedben csökkent az erdőírtás mértéke. Az évi hétmillió hektáros fatelepítés miatt, a nettó veszteség már "csak" 5,2 millió hektár évente. Szerintük ma a Föld kb. 31 százalékát borítja erdő.

Északi ózonlyuk:
2011 márciusában az Északi-sark térségében (20 km magasan) is kialakult - az Antarktisz fölöttihez - hasonló - ózonlyuk. A három oxigénatomból álló molekula mennyisége a szokásos ötödére csökkent. (A káros UV sugaraktól védő ózonpajzsot pusztító CFC-vegyületek a hidegben fejtik ki legerősebben a káros hatásukat.)

Etanol-előállítás (USA):
USA-ban 2011-ben az amerikai kukoricatermelés 40%-ából: 4,9 milliárd véka kukoricából készítettek etanol bioüzemanyagot.
(1 véka = 36,35 liter).

Európai Bizottság: közlekedés (2050):
Célja, hogy csak elektromos, vagy bioüzemanyaggal hajtott autók közlekedjenek a városokban 2050-re. Az EU-ban jelenleg (2010) 780 millió gépjármű van (ebből 3,5 millió Magyarországon), és 10 millió embert foglalkoztat a közlekedési ágazat. A környezetvédők szerint a villanyautók elektromos áramának 70-80%-át nem megújuló energiából nyerik manapság.

E85:
bioetanol + benzin keveréke




Fatüzelés:
A tüzifa környezetbarát energiaforrásnak van kikiáltva, mert megújuló, és helyben is elérhető, azonban az égése közben keletkező füst egészségre káros finomporszennyeződést okoz. Ez tüdőbetegséget, rákot, szív- és keringési betegségeket okozhat. Főleg igaz ez lakáson belül a kályhákban, és a kandallókban.
Ezen kívül a nagymértékű erdőirtás többféle környezeti kárt is okoz, pl. Magyarországon is.
De a klímavédelemre hivatkozva nem lehet háttérbe szorítani az egészségügyi szempontokat sem.

Fenntarthatóság elve:

Rájöttünk, hogy a Földön minden mindennel összefügg, ami a bolygónkon történik, az ránk is visszahat (pl: ha elégetjük a szenet, az olajat az nem köddé válik, hanem a légkörbe kerülve az üvegházhatást erősíti, ...)

Fekete füstölgők:
A fekete füstölgők (v. hidroterminális kürtők) az óceánok mélyének vulkáni tevékenységének a kísérői. Rajtuk keresztül 400oC-os víz áramlik fel, amely a kőzetekből kioldott ásványoktól sötétlik. Bennük a termofil baktériumok a víz forráspontja felett is képesek szaporodni, az energiájukat pedig kemoszintézissel nyerik a fotoszintézis helyett.

Fosszilis égéstermékek:
2007-ben a szén, a gáz és az olaj felhasználása miatt 32 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe. A légkörbe jutó szén-dioxid harmadát elnyelhetik az óceánok, ami ugyan fékezi a felmelegedést, de szennyezi a tengereket. Ugyanis a szén-dioxid és a víz szénsavat termel, így csökken a korallképződésben kulcsfontosságú karbonátion sűrűség. Jelenleg 380 ppm a szén-dioxid koncentráció szintje a légkörben, de ez gyorsan emelkedik.

Fotonfúziós napelemek:
Olyan folyamatláncot fejlesztettek ki (2012), amelyben kis energiájú, hosszú hullámhosszú fényrészecskék (fotonok) nagyobb energiájú, rövid hullámhosszú fotonokká alakulnak. Két fényaktív anyag kombinációjával sikerült elérni a "kevert" fény különböző energiájú fotonjai energájának az összegezését. (Max Planck, Sony)

Fotoszintézis:
A növények a fotoszintézis során széndioxidot asszimilálnak, így szerzik be a növekedésükhöz szükséges szénatomokat.

Földrengések:
Európában is erősödhetnek a földrengések, mert az afrikai tektonikus lemez hideg és keményebb északi pereme eddig az eurázsiai kéreg alatt talált magának utat. A mögötte levő puhább kéreganyag nem bukik le, hanem feltolul. Így darabok törhetnek le belőle, és válthatnak ki nagyobb földrengéseket.




Gaia:
Gaia a görög mitológiában a Földet megtestesítő görög istennő (a "Földanya") A Földet helyesebb lenne Gaiának hívni, hiszen a bolygónkon nem csak előfordul az élet, hanem szinte nincs is olyan terület ahol ne lenne élet. A Gaia jobban kifejezné, hogy itt egy élő komplexumról van szó. A Gaia hipotézis szerint a földi élő és élettelen világ egyetlen önszabályozó rendszert alkot.
A Földön látszólag még nincs nagy baj, de vannak figyelmeztető jelek: a régebben egészséges napozás ma már életveszélyes, látható, hogy az éghajlat ugrásszerűen, és egyre nagyobb mértékben változik, és várhatóan a Föld egyre nagyobb része lakhatatlanná válik: ez pedig háborúkhoz fog vezetni, Végeredményben úgy néz ki, hogy a Föld már 7 milliárd embert sem tud eltartani.

Gázhajók:
A folyékony földgázzal hajtott hajók 25%-kal jobban kímélik a klímát mint a dízelmotoros társaik, legalább 85%-kal kevesebb nitrogént juttatnak a levegőbe (ami ugyan nem üvegházhatású gáz, de savasítja a környezetét).

Geotermikus áram (2011):
A világ geotermikus forrásból származó árammennyisége ~48 000 gigawattóra (ebből USA: 15 000 gigawattóra, Izland: 5000, Olaszország: 4800).

Golf-áramlat:
A fő mozgatója az, hogy a sűrű hideg víz a sarkköri területeken lesüllyed, és a mélyben az egyenlítő felé megy, mint egy folyó. Ennek hatásaként a felszínen pedig az egyenlítőtől meleg víz áramlik a sarkvidékek felé. Az egyre jobban olvadó jéghegyekből sok édesvíz kerül ebbe a körforgásba. A kisebb sűrűségű - nem annyira sós - felszíni rétegek nehezebben süllyednek le, ezért nagyon gyorsan leállhat a Golf-áramlat. Az általa szállított hő nélkül Európa nyugati partvidékének átlaghőmérséklete 5-10oC-kal csökkenhet, ez pedig egyenlő - a legutóbbi jégkorszak végi -, a 20 ezer évvel ezelőtti állapottal.




Gyepeink:
Egy hektárnyi fű több mint száz ember oxigén szükségletét termeli meg. Nyáron a fű átlagosan 10Co fokkal hűvösebb mint az aszfalt. A fű a víz természetes szűrője, és nagyon sok port is magába szív.




Háztartási hulladék:
Fejenkénti átlagosan keletkező hulladék a 2011-es évben:
Ország 100 kg/fő
Németország 6
Magyarország 3,8
Románia 3,7
Lengyelország 3,2

("Zöld") hidrogén:
A hidrogén színtelen, szagtalan gáz, amely nagy energiafelszabadulással járó reakcióban vízzé ég el.
Elektronszerkezete: 1s1
Égési hőmérséklete: 2600℃
Fúzió: 1 g hidrogén > 6 ∙ 1011J
A víz egyenárammal történő bontásakor (18℃-on) elméletileg 2,8 kWh elektromos energia felhasználásával lehet előállítani 1 m3 (0,1 MPa) hidrogén gázt (gyakorlatban azonban ez az érték 4 kWh felé közelít).
Mivel a Föld felszínének a 2/3-át víz borítja, és a felhasználás végén vizet kapunk vissza, ez ideális üzemanyag lenne. A belsőégésű motorok hidrogén üzemanyagra való áttérése nem igényelne nagy változtatást a jelenlegi belsőégésű motorokban, és a tömegegységre vonatkoztatott fűtőértéke a benzinének a ~ háromszorosa. (1 kg H2 elégetésekor ~ 120 MJ energia szabadul fel).
A hidrogén szállítása 1000 km-es távolság felett kevesebbe kerül, mint az áramé. Az üzemanyagcellák a szárazelemekhez hasonlóan kémiai reakciók útján állítják elő az elektromos áramot (katalizátorok + speciális membránok segítségével hidrogénből és oxigénből vizet és elektromos áramot állítanak elő).

Hidrogéntárolás:
- gázhalmazállapotban
- folyékony hangyasavban, vagy sóiban (formiátok). Ekkor a hidrogénnel együtt felszabaduló széndioxidot le kell választani.

"hógolyó Föld":
717 millió éve a tengerek eljegesedése a Föld egyenlítői területére is kiterjedt. Ez a jegesedés legalább 5 millió évig tartott. A kutatók még nem tudják, hogy mi okozhatta az egész Föld eljegesedését, és azt sem, hogy mitől szűnt meg. De egyes eukarióta életformák ezt túlélték, sőt ekkoriban fejlődhettek ki az első állatfajok. Ez pedig arra utal, hogy valahol lehettek elegendő napfényt és vizet biztosító oázisok.

Hulladék újrahasznosítása:
A hulladék újrahasznosításának az aránya Európában (2011):
Németországban a legmagasabb (45%)
A komposztálásé Ausztriában (~35%)
A hulladékégetéséé pedig Dániában (~55%)
(Az újrahasznosítás, és a komposztálás a legkörnyezetkímélőbb módszer)




Invazív fajok:
Olyan állatok, és növények, amelyek valamilyen okból bejutnak egy ökoszisztémába, s ott sok esetben kiszorítják élőhelyükről az őshonos fajokat.

Ipari szimbiózis:
Az új szemlélet lényege röviden: az én hulladékom a te nyersanyagod. Ez a környezetvédelem egy új formája.
Az ötletét a természetből vették, ahol ugyanis gyakorlatilag nincs hulladék, hiszen minden élőlény "melléktermékét" egy másik élőlény hasznosítja.
Megfelelő szervezés esetén a gazdaságban is hasonló helyzet áll elő. Az egyik gazdasági szereplő hulladéka a másik nyersanyaga, vagy energiája lehet. Ráadásul ezek olcsóbbak is lehetnek a hagyományos nyersanyag beszerzési forrásoknál. További nyereség az is, hogy az anyagokat kisebb távolságra kell szállítani, így a szén-dioxid-kibocsátás is csökken. Maga a fogalom már 1937-ben megjelent (cipőgyárak az őket bőrrel ellátó vágóhidak mellé települtek,...) de - ez az elv - nagyobb figyelmet csak az új évezredben kapott.

Itaipu gát:
A világ legnagyobb vizi erőműve a brazil-paraguay-i határon van. 18 év alatt készült el, 18 generátora van, és 18 milliárd dollárba került, 27 millió háztartás villamosenergia-szükségletét termeli meg. Brazília energiaszükségletének 28 százalékát, Paraguay-énak pedig 78 százalékát biztosítja.

Izland energiatermelése:
vízerőművek (2011): 12 000 gigawattóra
geotermikus erőművek (2011): 5000 gigawattóra




Jakobshavn gleccser:
A grönlandi Jakobshavn gleccser sebessége négyszeresére nőtt, már évente 17 km-t tesz meg. (Ha a grönlandi jégpáncél teljesen elolvad, akkor az 6 méterrel megemeli a világtengerek vízszintjét).

Jégkorszak:
Habár már több, mint 150 éve bebizonyosodott a jégkorszak létezése, azt még ma sem tudjuk, hogy végleg vége lett-e 10 ezer éve, vagy csak egy átmeneti felmelegedési időszakban élünk (az emberi beavatkozást nem figyelembevéve).

Jégkorszak vagy felmelegedés?:
A 15. és a 19. század közötti kis jégkorszak vagy globális felmelegedés áll előttünk? 2007 tavaszán érte el a 11 éves napciklus a minimumot, de azóta hiába várták a naptevékenység növekedését. A nap ezer éve produkált ilyen erejű kitöréseket, az öreg fák évgyűrűinek 14-es atomsúlyú szénizotóp kronológiája szerint. (Intenzívebb naptevékenység esetén kevesebb 14-es szénizotóp raktározódott el a fák évgyűrűiben.)
1645-1715 között nem volt naptevékenység, épp ekkorra esett a "kis jégkorszak" is.
Ha a napból kiáramló plazma és a vele járó mágneses tér csökken, akkor kevesebb árnyékoló hatást fejt ki a Naprendszeren kívülröl érkező kozmikus sugárzással szemben. A felerősödő kozmikus sugárzás részecskezáporai mikroszkópikus cseppképző centrumokat hoznak létre az atmoszférában, ez felhősödéshez, csapadékképződéshez, és lehüléshez vezet. De ez nem ellensúlyozza az ipari eredetű felmelegedést, mert az az egész földi atmoszféra átlaghőmérsékletét emeli meg.

Jégolvadás:
Jégtáblák olvadása: Egyre gyorsulóan emelkedik a tengerek, óceánok vízszintje a mérések szerint.
Antarktisz jégpáncélja átlagosan 3500 m vastag, itt van a Föld édesvíz-készletének 70%-a.
Csak a Nyugat Antarktiszi jégtábla megolvadása 6 méterrel emelné meg a tengerszintet. Ekkora édesvízmennyiség már az óceánok sótartalmát is erősen módosítaná, s ezzel sok tengeri faj kerülne veszélybe. (Vannak akik azt állítják, hogy az utolsó nagy eljegesedésnek - a pleisztocénnek - az 1,6 millió éve kezdődött, és 15 ezer éve befejeződött időszaknak az utóhatása a mostani felmelegedés)
-egy számítás szerint a Déli-sarkvidék teljes felolvadása 45-60 m-rel emelné meg az óceánok vízszintjét.
Északi-sark: A 2007-es évi rekord hőmérsékleti maximum is megdőlt a 2011-es évben az Északi-sarkon. Ekkor már csak 4,9 millió km2-es jégtakarót mértek. Ekkora mennyiségű jég elolvadása nem csak a helyszíni éghajlatot befolyásolja, hanem az éghajlati rendszerekre hatva sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek. Ha ez így folytatódik tovább, akkor 2030-ra eltűnik az északi-sarki jégtakaró.
Grönland: becslések szerint 530 milliárd tonna olvadt al a néhol 3 km-es vastagságú jégből. Szakértők szerint ha a teljes jégtakaró elolvadna Grönlandon, az két méterrel emelné meg a tengerszintet.
A jégkorszak végén a tenger szintje 130 méterrel volt alacsonyabb, mint ma. Pl. Új-Guineát, és Ausztráliát szárazföld kötötte össze.
Jégkorszakok: Új adatok szerint 420 ezer éve változás állt be a hőmérsékleti mintázatokban, azóta a hideg és a meleg időszakok élesebben válnak el egymástól. Körülbelül 100 000 évenként váltották egymást a hideg jégkorszakok, és a meleg interglaciális korszakok. Bizonyítottnak tűnik az is, hogy a szén-dioxid szint (CO2 koncentráció) és a hőmérséklet emelkedése szorosan összefügg egymással.




Klímaváltozás adatai
- Emisszió: a csökkenés helyett 2000 óta ~20%-kal nőtt(2012.09). Így az üvegházhatású gázkibocsátás globálisan 2020-ra megközelítheti a 60 gigatonnát.
- Az északi- sarkvidéki jégtakaró nagysága a 70-es évekhez képest a felére csökkent.
- A tengerszint a vártnál jobban emelkedik.

Kombinált Rendszer
Lényege, hogy a nagy üvegfelületen összegyűjtött fényt egy üvegpanel szélére tereli, és a drága napelemeket csak ide kell csatlakoztatni, így olcsóbbá teszi a napenergia hasznosítását. Az üvegtáblákat több festék keverékével vonják be, amik egy bizonyos hullámhosszúságú fényt elnyelnek, majd más hullámhosszon kisugározzák az üvegtábla szélén lévő napelemek felé. (MIT)

Krioszféra
A Föld jéggel és hóval borított felületeinek összessége (befagyott folyó, tó, tenger, ...) Ezek a magas fényvisszaverő képességük miatt a Földre érkező napfényt visszaverik a világűrbe. Így csökkentik az elnyelt hőmennyiséget, tehát a felmelegedés mértékét is. Azonban a felmelegedés miatt fellépő olvadás következtében csökken ez a felület, így a pozitív visszacsatolás miatt tovább gyorsul a felmelegedés.

Kvótakereskedelem (2009):
A nemzetközi kvótakereskedelemben Magyarország eladóként szerepel, az általunk vállalt szint évi 108 millió tonna, ám a kibocsátásunk csak évi 80 millió tonna. Így ha találunk rá vevőt - évi 28 millió tonnával egyenértékű AAU-kvótát értékesíthetünk. (Pl: 2008 végén, és 2009-ben 12 millió tonnás kvótát adtunk el 36 milliárd Ft-ért)
2012-ben 30 milliárd forintnál is többre számíthatunk az EU szén-dioxid kvótaárveréséből.




La Nina-jelenség:
A "kislányt" először Dél-Amerikában figyelték meg: egy olyan több hónapos időjárási periódus, amikor a szokásosnál hűvösebb van. Ez egyes térségekben nem engedi a légtömegeket felfelé áramlani, ezáltal akadályozza a felhő, és csapadékképződést, más térségekben pedig heves esőzéseket okoz. Párja az El Nino (a kisfiú), ekkor a szokásosnál forróbb időjárás figyelhető meg.

LED:
Light emitting diode, vagy fénykibocsátó dióda. A múlt század ötvenes éveitől tudják, hogy a félvezető anyagok fényt bocsátanak ki, ha áramot vezetnek át rajtuk.
A gallium-arzenid kutatás során vették észre, hogy ez olyan félvezető, amelyben áram hatására a szabad elektronokból fény formájában távozik az energia.
De világításra alkalmas fehér színű LED-et csak a kilencvenes évek elején sikerült csak előállítani. Színe az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet, azaz bármilyen színű lehet. A jelenleg használatos fényforrások közül a legkisebb lehet, bírja a rázkódást, a lökést is. Élettartama nagyon magas, állandó használat esetén százezer óra is lehet, ráadásul nem igényelnek karbantartást. Energiaigényük nyolcada a hagyományos izzószálas égőknek, ezért kis feszültségre van szükségük.
Parányi méretük miatt bárhová beépíthetőek, a csempe réseitől kezdve, a vázák aljáig.
A kompakt lámpákkal szemben pedig előnyük, hogy nincs bennük higany.

Lendkerekes energiatárolás:
Magyarországon nagy hagyományai vannak ennek az igen környezetbarát energiatárolásnak, hiszen a "hőskorban" még lendkerekes autókat is próbáltunk készíteni (vagy a régebbi fűrészeknél, cséplőgépeknél is nagy lendkereket használtak)
Manapság:
-a mágneses csapágyazás megvalósítása
-az új nagy szilárdságú anyagok, és az
-erősáramú szabályozó elektronika fejlődése miatt
újra felmerül alternatívaként, olyan területeken, ahol az energiát rövidebb ideig kell tárolni, és sok töltési, kisütési ciklus van.
Ezek alapján a lendkerék jellemzői:
Csapágyazás
A szinte surlódásmentes (és ezért hosszú életű) mágneses csapágyazást használják: a tengelyén és a csapágyházban elhelyezett erős mágnesek taszítják egymást, így a forgó tengely szinte lebeg, azaz a csapágyálló és forgó része nem érintkezik egymással.
Töltés-kisütés ciklus
Azaz az energia bevitele és kivétele jóval többször lehetséges mint a kémiai akkumulátorokból.
Nagy energiakivétel
A lökésszerű, nagy energiakivétel a lendkerekes energiatárolókat nem károsítja (szemben a kémiai energiatárolókkal)
Energiasűrűség
Azaz a benne tárolható súly- vagy térfogategységre számított energiamennyiség (energiasűrűség) elég nagy. Mivel a benne tárolható kinetikus energia a szögsebességgel négyzetes arányban nől, ezért minnél jobban meg kell forgatni a lendkereket, így a kerületi sebessége elérheti a hangsebességet is. Az ehhez szükséges nagy szakítószilárdságú anyagok ma már rendelkezésünkre állnak.
Vezérlés
Hogy a mozgási energiát villamos energiává, és a villamost megint mozgásivá tudjuk átalakítani, ahhoz nagy terhelést elviselni képes vezérlő elektronika szükséges, ami ma már ugyancsak a rendelkezésünkre áll (pl. térvezérlésű tranzisztorok)
Tárolási idő
A kémiai energiatárolóknál ~ két nagyságrenddel kisebb (~nap nagyságú)
Hatásfok
Azaz a betáplált energiából mennyit tudunk visszanyerni:
-a kémiai akkumulátorok hatásfoka 80% alatti
-a lendkerekesé ideális esetben 80% feletti.
Hőmérsékleti érzékenység
A lendkerekes akkumulátor kevésbé érzékeny a hidegre mint a kémiai.
Összességében a kedvező energiasűrűségi, időjárási, rövid idő alatt nagy mennyiségű energia kivételi lehetőségei, és egyéb kedvező tulajdonságai miatt ennek a hagyományos, és környezetkímélő energiatárolásnak sokan nagy jövőt jósolnak.

Légköri aeroszolok:
Általában veszélyre gondolunk, ha a légköri ultrafinom részecskékről, vagy aeroszolokról hallunk. Pedig ezek a környezetünk természetes részei. Nélkülük nem lennének felhők az égen, és csapadék sem hullna.
Az ultrafinom (kisebb mint 100 nanométer) aeroszolrészecskék számának növekedése kedvezőtlen hatású is lehet.
Kedvező hatása az, hogy közvetett hűtőhatásuk révén ellensúlyozzák a Föld gobális felmelegedését, de hátrányos hatású, mert egészségünket károsítja.
Még a nyomtatóinktól is kerülnek nanoméretű festékszemcsék a levegőbe. Nagy számban - a részecskék kis mérete, és kémiai összetétele miatt - károsak az egészségünkre.
Az aeroszolok elsősorban ammónium szulfátból, ammóniumnitrátból, és szerves vegyületekből állnak. Városokban ehhez korom és más szerves vegyületek keverednek. A nanorészecskék száma vidéki levegőben néhány ezer /cm3, városban száz ezret is elérheti.




Mágneses hűtőgép:
Mivel a mai abszorpciós hűtőgépek környezetre veszélyes vegyületeket használnak, ezért sokan környezetbarát mágneses hűtőgépekkel szeretnék kiváltani ezeket. Ezek működésének a lényege:
a hűtőgép működtetésére alkalmas anyagok mágneses mezőbe helyezve felmelegszenek (a külső mező hatására az atomok mágneses momentumai a külső mezővel párhuzamosan állnak be (azaz rendeződnek), s emiatt a rendszer entrópiája csökken. Ennek ellensúlyozására viszont a termodinamika II. főtételének értelmében nől az atomok rendezetlen mozgásának átlagenergiája, tehát nől az anyag hőmérséklete. Ezt a hőt elvezetjük valamilyen hűtőközeggel. A mágneses mezőt kikapcsolva az atomi mágneses momentumok a részecskék hőmozgási energiájának a rovására is teljesen rendezetlenek lesznek, ezért az anyag lehűl. (ez a magnetokalorikus hatás). Így a környezetéből hőt von el, tehát a folyamatot ismételgetve hűtőgépként tudjuk használni.

Magyar elem:
Az ólom, a nikkel-kadmium, a nikkel-metálhidrid, és a lítiumion anódos akkumulátorokkal szemben a magyar kutatók által kifejlesztett "ötödik generáció" polimer elektrolit membrán (PEM) alapú, metanollal működő cellák családjába tartozik. Hálózati töltő sem kell hozzá, metanolt tartalmazó patroncserével lesz megoldható az energiaellátás.
Az 1960-as évektől kezdték fejleszteni az akkumulátorok új generációit, a kénsavban levő ólomlemez cellákból álló, nehéz, de a feszültséget sokáig leadni képes áramforrás helyettesítésére.

Magyar hulladékkezelés:

Magyarországon 2011-ben a ~380 kg/fő háztartási hulladék ~65%-át helyezték lerakodóhelyekre, ~15%-át hasznosították újra, ~10%-át égették el, és 5%-át komposztálták.

Metán emisszió:
A légkör megnövekedett szén-dioxid koncentrációjának hatására nőtt a talaj dinitrogén-oxid kibocsátása, és vizes élőhelyeknél jelentősen nőtt a metán emisszió is.
(a megnövekedett CO2 koncentráció hatására a növények vízhasználata csökken, ezért a talajok nedvesebbek lesznek, így kevesebb oxigént tudnak felvenni a mikroorganizmusok, ezért a dinitrogén-oxidot, és a metánt termelő fajok szaporodnak el.)
Az üvegházhatású gázok legveszélyesebbikének, egy újfajta képződését figyelték meg az óceánban: a metil-foszfonát lebomlása is okozhatja az óceánok felszínhez közeli vizeinek metán túltelítettségét.

Műanyagok lebontása:
A műanyagokra nagy szükségünk van, olcsók, és számos területen felülmúlják a természetes anyagokat. De- mivel nehezen bomlanak le- hulladékként sok problémát okoznak. Nehéz megszabadulni tőlük, mert égetésük környezetkárosító hatású.
Számos műanyag hulladék esetében pirolízisen alapuló eljárásokkal lehetőség nyílik az újrahasznosításukra, s ezzel a környezetszennyezés csökkentésére.
(A pirolízis: a műanyagok kémiai újrahasznosítási módszere, oxigénmentes környezetben történő hőbontást jelent. Ekkor a polimerláncok a magas hőmérséklet hatására túlnyomórészt kis szénatomszámú molekulákra esnek szét.)




(Átlátszó) napelem:
Sikerült 70%-os fényáteresztő képességű polimer napenergia panelt készíteni, (2012.06), így ezt már ablakként is lehet használni. Ez nem a látható fényt, hanem a közel infra tartományba esőt alakítja át elektromos árammá.

Napelem fajták:
- monokristályos
- polikristályos
- vékonyrétegű CdTe technológiával készült.
A családi házakra valamelyik kristályost szokták telepíteni.
A vékonyrétegű modulnak szórt fényben, és melegebb időben jobb a teljesítménye (jellemzően ipari alkalmazás)

Napenergia helyzete(2011):
Jó hír, hogy jelentősen esett a napelemek ára a világpiacon. A panelek bevonásához szükséges anyagok, de még a fémszerkezetek, és a vezetékek árán is igyekeznek spórolni a gyártók. Az árak csökkentését segíti elő az is, hogy a nagyobb cégek az alapanyaggyártástól a telepítésekig mindent cégen belül oldanak meg. A jelenlegi 130 dollár/megawattóránkénti napelemes áramfejlesztés, a földgáz alapú erőművek 80 dollár/megawattórás költségéhez közelít. A napelemgyártásban bevezetésre kerülő újítások révén a napelemgyártás jelentős növekedésével (csak a gyártás megduplázódása a költségek 20%-os esését hozza magával), a napenergia várhatóan pár év múlva már versenyképes lesz a fosszilis energiaforrásokkal.
Magyarországon napenergiából ~ 1250 kilowattóra jut egy négyzetméterre, egy család átlagos villamosenergia-fogyasztása ennek alig a duplája. A napelem táblákhoz jelenleg használt kristályos szilícium hatásfoka 14-15%, tehát egy átlagos háztartás villamosenergia-ellátását 15 m2-nél kisebb napelem is tudná biztosítani. (ez pedig jóval kisebb egy családi ház "tető területénél").
(Dorogon már 20% feletti hatékonyságú napelemeket is gyártat a japán Sanyo).

Napenergiafarmok:
Angol: 2011 közepén 6,2 hektáros, 5700 panelből álló, napenergiafarm kezdett működni: 1,4 kW áramtermeléssel.




OLED:
Organikus, azaz szerves fénykibocsátó dióda. Ezzel már világító felületeket is létre lehet hozni minden színben, sőt a szín pillanatok alatt változtatható is.
A szerves félvezető anyagot egy vagy több igen vékony rétegben két elektróda közé helyezik, ezek közül az egyik fém, a másik átlátszó indium-ónoxid. Ezt egy üveglapra, vagy más átlátszó anyagra rögzítik, és amikor áramot vezetnek át rajta, a fólia egyenletes fényt bocsát ki. Ez lehet pl. világító csempe formájú is.

Óceáni napfényhasznosító baktériumok:
A zöld növények a klorofill segítségével hasznosítják a napfény energiáját, és a tengeri fitoplanktonok is ezt a mechanizmust használják.
A most felfedezett óceáni baktériumok egy különleges fehérjével képesek a napfény energiájának közvetlen hasznosítására, a napfényt hasznosító festékanyag (pigment), proteorodopszin előállításával.

Óceánok és a hőtöbblet:
A jelenlegi hőtöbblet egy részét elnyelik az óceánok. Egyenlőre csak a felső 300 méteres rétegük melegedett fel (a tengerek átlagos mélysége 3,8 km) A hatalmas víztömeg lassítja, de el is nyújtja a felmelegedést. Fokonként kb. egy ezrelékkel nő a tengerek térfogata. Tehát 1 fok melegedés majdnem 4 méterrel emelné meg a tenger szintjét. Így 2050-re 1 milliárd ember is menekülhet a többi országba.
Ez a felmelegedés csak a mainál 70 százalékkal kisebb kibocsátás esetén lenne megállítható.

Ózonpajzs:
Az ózonpajzs alapvető jelentőségű a földi élet szempontjából, mivel elnyeli az élővilágra káros UV-B sugárzást, és csökkenti az UV-C sugárzás erősségét is (az ózonréteg a Napból érkező UV-B sugárzás 90%-át kiszűri)
A légkörben -természetes körülmények között- a napsugárzás hatására a levegő oxigénjéből keletkezik a három oxigénatomos ózonmolekula. Legnagyobb koncentrációban a 15-25 km-es magasságban található. Ezt nevezzük ózonpajzsnak. Bár elenyésző mennyiségben van jelen, mégis óriási a jelentősége a földi életet védő szerepe miatt. Az ózonréteg elvékonyodásával nem csak a beérkező káros UV-B sugárzás erőssége nől meg, hanem elérheti a felszínt nagy energiájú, rövidebb hullámhosszúságú sugárzás is. Az ózonréteg elvékonyodása az Egyenlítőtől távolodva egyre jelentősebb:
-a mi közepes szélességeinken is jelentkezik
-a sarkokon a legerősebb, az Antarktisz területén jelent meg az Ózonlyuk. Itt rövidebb időkre gyakorlatilag alig mérhető szintre csökken az ózonmennyiség. Ezt nevezték el ózonlyuknak.
Mára már a kutatások bebizonyították, hogy az ózonkoncentráció csökkenésében meghatározó szerepe van az emberi tevékenység által a Föld légkörébe kerülő ózonkárosító kémiai anyagoknak, a halogénezett szénhidrogéneknek(bróm, fluór, klór, hidrogén, szénből létrejövő vegyületek)
Ezek közül a legkárosabbak közé tartozik a szén-tetraklorid, és a metil-kloroform, amelyeket a hűtőgépekben, spray-k hajtógázaként, ... szoktunk használni. Ki kell emelni még a halonokat (brómból, fluoridból, klórból, szénből álló vegyületek) is, amelyeket főleg tűzoltó anyagokban használnak.
Az ózon mértékegysége a Dobson Egység, jele: DU (Dobson Unit)




Ősi metángáz:
Az évezredeken át a jég fogságába szorult metángáz áramlik a légkörbe az Északi-sarkvidék területéről az olvadás miatt. Ez azért veszélyes, mert a metán üvegházhatása 23-szor nagyobb mint a szén-dioxidé (2013).




Palagáz pro-kontra:
EIA (amerikai energiaügyi információs hivatal) 2011-es tanulmánya szerint 32 országban összesen 190 ezermilliárd m3 palagáz rejtőzhet. Ez 40%-kal emeli meg a világ ismert földgázkészletét.
A kőzetekben rejtőző palagáz kitermelésével USA a világ legnagyobb földgáztermelőjévé vált (termelése negyede már ebből van (2010)). Ennek hatására az amerikai fogyasztók által fizetett kiskereskedelmi ára megfeleződött.
Európában Lengyelországban fűznek a kitermeléséhez nagy reményeket, mivel 5300 milliárd m2-re becsülik az ilyen tartalékaikat. (Franciaország: 5100 milliárd m3 tartalék, ...)
A környezetvédők viszont ellenzik a palagázok kitermelését, a következő okok miatt:
-egy próbakút fúrása ~16 millió $-ba kerül
-a kisebb mennyiségű palagáz előfordulás miatt jóval több kutat kell fúrni (USA-ban ~2000 gázkút van, Európában ~500)
-a kőzetrepesztés során felszabaduló metán veszélyes üvegházhatású gáz
-a felhasznált sokféle vegyszer is környezetszennyező.
-mivel a repesztés után víz (+ a vegyianyagok) bepumpálásával hozzák felszínre a szénhidrogént, ezért ez a technológia rengeteg vizet használ fel.

Porszennyezés:
Egy felmérés szerint a Bukarest után Budapest a második legszennyezettebb levegőjű EU-s nagyváros. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint egy köbméter levegőben évi átlagban legfeljebb 10 mikrogramm szennyeződés lenne elfogadható. Budapesten ez a szám: 34.
A városi szmog finom részecskéi nemcsak a tüdőt, és a légutakat károsítják, hanem szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhatnak.
A felmérés szerint Bukarestben 22 évvel, Budapesten 19 évvel Rómában 12 évvel, Párizsban 6 évvel, Londonban 2-3 évvel rövidülhet meg az emberek élete a porszennyezés miatt.
A szaharai por is okozhat károkat, még az Egyesült Államokban is. Ennek a pornak a fele Floridába érkezik. A karib-tengeri részen egész korallzátonyokat pusztított el az afrikai homokkal érkező gombafaj.
Grönlandon gyorsítja a jéghegyek olvadását a felületükre szálló szaharai homok, mert a napsugárzást elnyelve melegíti őket.
A legtöbb por az északi féltekén keletkezik. A Csád-tó felülete például a hatvanas évek óta a huszadára csökkent.

Portugál megújuló energia:
Energiaszükségletének 19%-át állította elő helyben (2008.01) Csak a szélerőművek 2007-ben az ország energiaszükségletének 8 százalékát állították elő. 2009-ben adták át a világ legnagyobb 114 hektáros, évi 60 megawattos napenergia központját Mourában, 230 millió euróból 20 ezer háztartást tud ellátni. 2005-ben is átadtak egy 11 megawattos, 60 hektáros napenergia központot. Az új tervek szerint az Atlanti-óceán hullámait akarják elektromos energiává alakítani.

ppm:
Még az ipari forradalom előtt a Föld légkörének a tartalma 280 ppm volt, addig a 2011-es éves átlag már 390 ppm volt. Főleg a légkör szén-dioxid tartalmának a növekedése a felelős az üvegházhatásért(a CO2 megakadályozza a napsugárzás által okozott felmelegedés kisugárzását a világűrbe).




Repülő szélturbinák 2010:
A légkörben felfelé a széljárások sebessége, és állandósága sokkal nagyobb mint a felszínen. A nemrég felemelt szerkezetet szembe fordítják a fent uralkodó széliránnyal. Az elektromos áramot a talajhoz rögzítő kábellel vezetik le, üzemzavar esetén is ezzel húzhatják le.




Sivatag vásár:
Rohamosan növekszik a sivatagi területek ára, a napenergia kihasználásában rejlő milliárdos üzletek miatt. A Mojave--sivatagban (Kalifornia) megsokszorozódtak az igényelt területek. Itt egymillió holdon 60 gigawattnyi energiát állítanak elő. Így a magántulajban lévő sivatagi földek ára néhány év alatt meghúszszorozódott.

(Black) smokers:
Fekete füstölgők: itt forró vizes oldatok törnek fel (nem lávák), amelyekből a hideg tengervízben sok anyag kiválik. Emiatt lett a nevük fekete füstölgő, mert általában a vas-, és a cink-szulfid ásványoktól sötét kavargó füst kinézetük van. A 300-400oC-on kiváló anyagok sok méter magas kürtőt is alkothatnak. Ez naponta több centit is nőhet, a legnagyobb 150 m átmérőjű, és 50 m magas volt. A fekete füstölgőkben a főleg kemoszintetizáló baktériumokra puhatestűek, csigák, csőférgek, kagylók, rákok alkotta életközösségek épülnek.

(White) smokers:
Fehér füstölgők a fekete füstölgőknél alacsonyabb hőmérsékletűek, és akár vulkánikus hő nélküli hidroterminális (azaz a repedésekből folyó meleg víz) rendszerek is lehetnek. Általában a hőmérsékletük 40-70oC között van (de néhol elérheti a 150oC-ot is). Itt oldódás, és bennük pedig az ásványi anyagok kiválása zajlik. Itt kisebb az anyagkibocsátás, s a kiváló ásványok fémben szegényebbek: főleg FeS2 (markazit), ZnS (szfalerit), Ga, Pb, Zn válik ki, és gyakori a kalcium-karbonát. Energiáját a bazaltos-peridotitos kőzet és a tengervíz kölcsönhatásának reakciói, és az olivin ásvány szerpentinesedése (víz felvétellel történő átalakulása biztosítja): Közülük a nagyobbak néhányszor 10 méteresre nőnek.

Stratégiai víz:
A víz stratégiai jelentősége lassan már az olajéval vetekszik. Világszerte 1,4 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. 2025-re a világ felén vízhiány lehet. (pl: USA, Kína, Spanyolország, Lengyelország,...)
A Föld felszinének kétharmadát (1359 milliárd m2) borító víz 97%-a sós, így csak a maradék 3 % hasznosítható ivóvízként. A háztartások a legtöbb vizet (napi 370 litert) Európában használják fel, Ázsiában ennek a harmadát. Afrikában 87%-ot a mezőgazdaság, 14%-ot az ipar, 9%-ot a háztartások használnak fel. Európában ugyan ez az arány a következő: 33%-52% - és a háztartásokra 15 % jut.




"Szeméttengerek":
A Csendes-óceán, és az Atlanti-óceán után az Indiai-óceán felszínén is felfedeztek egy műanyaghulladékokból álló "szeméttengert". Az új kutatási eredmények szerint hatalmas mennyiségű műanyagszemét kavarog az óceánok áramlási rendszereiben.

Szén-dioxid tó:
Szén-dioxid-tavat, azaz folyékony halmazállapotú szén-dioxidot fedeztek fel a tengerfenéken a kutatók (itt alacsony a hőmérséklet, és nagy a nyomás)

Szénerőművek ma:
Az elmúlt negyedszázadban a szénből származó áram aránya nőtt. Az erőművek (feketeszén) nagyobb hőmérsékleten, és nagyobb nyomáson dolgoznak, s a turbinák hatékonysága is nőtt. A barnaszenet is hatékonyabban tudják feldolgozni egy kiszárítási technológiával.
A jelenlegi erőművek 600ºC-os gőzzel, 250 bar nyomáson dolgoznak. A fejlesztés alatt álló 700ºC-os gőzzel, és 350 bar nyomással dolgozó erőmű hatékonysága átlépné az 50%-ot.

Szigetüzemű költségek:
A szigetüzemű (akkumulátoros) napelem rendszer költségének legnagyobb tétele az energiatároló, ami a hálózatra táplálóknál nincs.

Szuperkondenzátorok (2012):
Az energiatároló szuperkondenzátorok olyan hibridszerkezetek lehetnek, amelyekben a kis térfogathoz képest hatalmas mennyiségű energia tárolható (pl. a megfelelő szerkezetű szén nanocsövek a fémekéhez hasonló vezetőképességgel rendelkeznek, és hatalmas a belső felületük).




Tengeri hőrekord:
Az Atlanti-óceánban 3000 méter mélyen (egy hőforrásnál) 407℃-os tengerfenéki hőmérsékleti rekordot mértek (egy "fekete" kráterben)

Tengerszint emelkedés:
Az Északi - és a Déli - sarki jég a teljes felolvadása esetén 60 méterrel nőne meg a tengerek szintje. 1,3 milliárd ember él a jelenlegi tengerszintnél 25 méterrel magasabb sávban (ebből 700 millió pedig csak a 10 méteres sávjában), így nagy népvándorlás alakulna ki egy ekkora olvadáskor.

Tisza:
Tisza vízgyűjtőjén az emberi vízfelhasználás 1,2 milliárd m3. Ez kb, 5 %-a a folyó teljes évi vízhozamának. Árvízi időszakban egy hét alatt szállít ennyi vizet országunkba (80-szorosa a nyári vízhozamnak)
Tehát nem a víz mennyiségével van gond, hanem azzal, hogy nem tudjuk tárolni, egyenletesen elosztani.




Újrahasznosított papír:
Veszélyes lehet az újrahasznosított kartonpapír, mert a tintájukból ásványi olajok kerülhetnek az élelmiszerekbe. Ráadásul a hosszabb távon eltartható élelmiszereknél - ilyen például a tészta is - hosszabb ideig érintkezik az élelmiszerrel.

Új katalizátor:
A szokványos -hidrogéngáz kiválását segítő platina- katalizátor mellett egy új, az oxigéngáz kiválását segítő katalizátort is alkalmaznak. Ez kobaltból, foszfátionokból, és egy elektródból áll. Így a két katalizátor együttesen megduplázza a vízbontás hatásfokát. (Nocera, Kanan)

Új típusú szélerőművek:
A halrajok mozgásából vett ötlettel, a függőleges tengelyű szélkerekek több energiát képesek termelni, mint a hagyományosak. (Ezek hátránya ugyanis, hogy a levegőáramlatok miatt egymástól csak nagy távolságra telepíthetők pl 100 méteres ratorlapátnál 1 km-es távolság van előírva). A számítások szerint akár százszor több energiát is képesek lesznek előállítani a jelenleginél. Igaz ugyan, hogy a vízszintes forgástengelyű, akár a szél felét is képes energiává alakítani, míg a talajjal árhuzamosan forgó rotorok negyedét éri el az oldalról érkező szél), de a függőleg forgástengelyüeket sürün lehet telepíteni, csak arra kell vigyázni, hogy a szélkerekek forgása egymással ellentétes irányú legyen, így a rotorok által keltett levegőáramlat a szomszédos egységek javára válik.

Úszó szélturbinák:
Mivel a partok közelében majdnem mindig fúj a szél, ezért telepítik a szélturbinákat a tengerre. Azonban ha mély a tenger, akkor olcsóbb úszó turbinákat telepíteni, amelyek karbantartása is olcsóbb lehet a dokkokba bevontatva, mint a nyílt tengeri karbantartás.




Üvegházhatás:
-az üvegházhatás rendkívül fontos volt a földi élet szempontjából, nélküle -18oC lenne a földfelszín átlaghőmérséklete (15oC helyett). Az ipari termelés, és a népesség növekedés miatt több üvegházhatású gáz jut a légkörbe, (főleg a CO2-ből), de a vízgőznek is van ilyen hatása.
-a széndioxid mai koncentrációja 380 ppm.
-természetes eredetű metánból, a mocsaras területeken élő metanogén mikroorganizmusok 100 millió tonna metánt juttatnak a légkörbe évente. Ez a mennyiség sokkal több lenne, ha az így termelt metán jelentős részét nem dolgoznák fel a metánt fogyasztó metanotróf baktériumok (amelyek a légkörből is kivonnak 30 millió tonnát.) Természetes eredetű metán kérődző állatok tartásával, rizstermeléssel, (+szeméttárolókból) évi 150 millió tonna jut a légkörbe.
-üvegházhatás nélkül 33oC-kal lenne alacsonyabb a Föld átlaghőmérséklete, de a túl sok üvegházhatású gáz globális felmelegedést okoz.
-a metán akadályozza, az oxigén feldúsulását a légkörben, mert az oxigén és a metán kölcsönhat egymással és belőlük szén-dioxid és víz keletkezik.
-a metán nagyon kártékony üvegházhatású gáz, a szén-dioxidnál huszonötször "hatékonyabb".







Vas és az éghajlatváltozás:
Érdekes kapcsolatot találtak a tengervíz vastartalma, és a korábbi éghajlatváltozások és jégkorszakok között.
A Déli-óceánban élő fitoplankton-populációk, a tengerbe fújt vasban gazdag porból - nagy mennyiségű vashoz jutottak az utóbbi négy jégkorszak során. Ennek hatására hatalmas ütemű algavirágzás indult meg és a szétburjánzó fitoplankton hatalmas mennyiségű szén-dioxidot vett fel a légkörből. A plankton pusztulásával ennek túlnyomó része elmerült, az óceán mélyére süllyedt.

Ventilátor-hőhullám:
Kánikula idején 33°C felett már káros lehet a szobai ventilátor használata. Ennek az az oka, hogy a ventilátor nem hűti a levegőt, csak mesterséges szellőt csinál. Ekkor azért érzünk hűvöset, mert ezzel meggyorsítja a párolgást, de ezzel növeli a nagy melegben úgyis fenyegető kiszáradást, és a sóháztartás felborulásának a kockázatát (ráadásul az átforrósodó motor is melegít)

Víz:
A Földön lévő összes víz elférne egy 700 km-es sugarú gömbben, (az ivóvíz ennek is csak egy kis töredéke.), ekkora lehet a vízjégből álló Charon (a Plútó holdja)

Vízerőművek:
Három Szurdok vízerőmű (Kína): 26 turbina 18 ezer megawatt villamos áramot termel, 25 milliárd dollárba kerül, víztározója 600 km hosszú, 156 méter mély.
Előtte az Itaipu volt a legnagyobb (Brazília és Paraguay határán): 12 600 megawattos.

Vízfelvétel mélysége:
Tölgyfa: 30 méter
Lucerna: 10 méter
Kukorica: 2,5 méter
Gyümölcsfák: 1 méter
Búza: 0,5 méter

Vízszükséglet:
1 kg rizshez: 3000 liter
1 kg búzához: 1300 liter
1 kg kukoricához : 900 liter
1 szem almához: 70 liter

Vulkánkitörések:
A vulkán kitörési ciklusok több száz, esetleg több tízezer évesek is lehetnek.
pl: Fülöp-szigeteki Pinatubo több száz év után tört ki újra, a chilei Chaitén-vulkán pedig 9000 év után. A vulkánkitöréseknek két ellentétes hatása lehet:
-okozhatnak felmelegedést, mint 55 millió éve történt kitörés sorozat, amelynek eredményeképpen Grönland levált Európáról, és létrejött az északi Atlanti-óceán. Ekkor annyi szén-dioxidot, és metánt juttattak a légkörbe, hogy a kialakuló üvegházhatás miatt több mint 200 ezer éves felmelegedési időszak indult el. Az óceánok felmelegedése miatt a tengeri fajok 30-50%-a pusztult ki.
-okozhatnak lehűlést - a vulkánkitörés jellegétől függően - amikor sok szulfát tartalmú aeroszol kerül a légkörbe, a kénsav erősen visszaveri a napsugarakat, a hó megint visszaveri a sugarakat, így egy öngerjesztő folyamat, egyre erősödő hűtőhatás alakulhat ki.




Zöldebb atomerőművek:
India és Kína új generációs atomreaktorokat épít. India az évtized végére építi fel a nehézvizes - a láncreakcióhoz - uránium helyett tóriumot használó reaktorát. A tóriumból 200-szor több energiát lehet kinyerni, a mellékterméke nem több ezer, hanem néhány száz év alatt bomlik le, és legalább 3-szor annyi van belőle, mint az urániumból.
Kína - a régebbi amerikai kísérleteket folytatva - a sóolvadékos megoldást fejleszti, mert ez a kisebb belső reaktor nyomás miatt biztonságosabb, mint a vízhűtéses rendszerek.

Zöldenergia-termelés ingadozása:
A megújuló energiaforrásokkal nem érhető el "energiabiztonság". A zöldenergia-termelés ingadozását ki kell egyenlíteni gázturbinás erőművekkel, amelyek percek alatt beindíthatók, vagy kikapcsolhatók a hálózatról.
Másik módszer a "szivattyús erőművek": a völgyzáró gáttal kialakított mesterséges felső tározójába a szivattyú felnyomja a vizet amikor energiafelesleg van), és onnan akkor engedik le az elektromos áramot termelő turbinákra a vizet, mikor a csúcsterhelés idején energiaszükséglet van.




400 ppm:
Az északi féltekén a légkör szén-dioxid tartalma 2013 közepére elérheti a 400 ppm-et. Ez kritikus pontot jelent, így még szélsőségesebb időjárás várható. Az ipari forradalom előtt a Föld légkörének a CO2 tartalma 280 ppm volt, 1958-ban már 316. A légkör szén-dioxid tartalmának a növekedése felelős az üvegházhatásért, mert a CO2 hőszigetelő rétegként megakadályozza a napsugárzás okozta meleg kijutását a világűrbe.
A Föld északi féltekéjén a szén-dioxid koncentrációja átlépte a 400 ppm-es értéket.
(2014.04.)
































vissza a nyitóoldalra
r