Morgan Stanley

Ford

tárhely.eu

HVG

pixabay.com

Forbes












Magyarország - Gazdaság - 2010 - 2009 - 2008 - 2007 - 2006 - 2005 - 2004 - 2003
Mezőgazdaság - Oktatás - Lakosság - Történelem - Erdély - Kárpátalja

............................................................................... ............................................................................... vissza a kezdőlapra




Magyarország




Tartalom: Gazdaság - Oktatás - Települések - Lakosság - Történelem - Erdély

Területe: 93 031 km2
Fővárosa: Budapest, területe 525 km2

Megyéi Területük (km2) Székhelyük
Bács-Kiskun 8362 Kecskemét
Baranya 4487 Pécs
Békés 5632 Békéscsaba
Borsod-Abaúj-Zemplén 7248 Miskolc
Csongrád 4263 Szeged
Fejér 4375 Székesfehérvár
Győr-Sopron-Moson 4012 Győr
Hajdú-Bihar 6211 Debrecen
Heves 3637 Eger
Jász-Nagykun-Szolnok 5607 Szolnok
Komárom-Esztergom 2251 Tatabánya
Nógrád 2544 Salgótarján
Pest 6394 Budapest
Somogy 6036 Kaposvár
Szabolcs-Szatmár-Bereg 5938 Nyíregyháza
Tolna 3704 Szekszárd
Vas 3337 Szombathely
Veszprém 4689 Veszprém
Zala 3784 Zalaegerszeg

A Duna magyarországi szakaszának hossza: 417 km
(teljes hossz 2842 km)
A Tisza magyarországi szakaszának hossza: 595 km
(teljes hossz: 962 km)
A Balaton területe: 598 km2, hossza 78 km,
szélessége: 1,5-15 km
A Fertő tó területe: 337 km2
(Magyarországon fekszik: 82 km2)
A Velencei-tó területe:27 km2
A legmagasabb hegy: Kékes (Mátra): 1015 m
Az ország határainak teljes hossza: 2242 km
Fekvése: északi szélesség 45o 45'-48o 35'
keleti hosszúság 16o 05'-22o 55'


Isaac Asimov ezt mondta a magyarokról: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek, és magyarok."
Mások állították, hogy a földöntúliak már köztünk élnek, csak magyaroknak mondják magukat. Mert mi más lehetne a magyar lelemény magyarázata, hogy olyan briliáns elmék leszármazottai, akik a Marsról érkeztek? Csak így lehetett, hogy ők adták az emberiségnek a komputert, az atomfegyvereket, és egyéb találmányokat...
Nézzük tehát a Marslakókat, akik a XX. századot csinálták:
Lénárd Fülöp: 1905, fizikai Nobel-dij
Bárány Róbert: 1914, fiziológiai, orvostudományi
Zsigmondy Richárd Adolf: 1925, kémiai
Hevesy György: 1934, kémiai
Szent-Györgyi Albert: 1937, orvosi
Békésy György: 1961, fiziológiai, orvostudományi
Wigner Jenő: 1963, fizikai
Gábor Dénes: 1971, fizikai
Polányi János Károly: 1986, kémiai
Elie Wiesel: író, 1986, Békedíj
Harsányi János: 1994, közgazdasági
Oláh György: 1994, kémiai
De nem feledkezhetünk el Neumann János, Teller Ede, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Bay Zoltán, és a többiek eredményeiről sem.




Gazdaság







Magyarország 2010



Magyar kivitel (2010)
Összesen: 5850 milliárd Ft, ebből
EU régi tagállamaiba: 3,5 billió Ft
EU új tagállamaiba: 1,1 billió Ft
EU-n kívüli európai országokba: 0,6 billió Ft
Ázsiai országokba: 0,37 billió Ft
Összes többi: 0,2 billió Ft

Köztisztviselők száma (2008, 2010)

2008: 722 ezer köztisztviselő + közalkalmazott
2010: 685 ezer köztisztviselő + közalkalmazott

Államadósság (2010)

Forintkötvények: 8,3 billió Ft
Deviza állampapirok: 4,5 billió Ft
Deviza hitelek: 4,3 billió Ft
Forintkincstárjegyek: 2,2 billió Ft
Forinthitelek: 0,5 billió Ft

(Főbb finanszírozók: Befektetési Alapkezelők, lakosság, külföldi befektetők)

Gyógyszer kiadás (2010)

betegek kiadásai vényköteles szerekre: 115 milliárd Ft
betegek kiadásai recept nélkül kapható orvosságokra: 120 milliárd Ft

Gyógyszerkassza kiadásai
2000: 150 milliárd Ft
2006: 390 milliárd Ft (ebből gyártói befizetés 20 milliárd Ft)
2010: 345 milliárd Ft (ebből gyártói befizetés 50 milliárd Ft)

Magyar idegenforgalom (2010)
A turizmus közvetlenül 350 ezer embernek ad munkát, közvetve félmilliónál is többnek, ráadásul ezek nagy részét alacsonyabb képzettséggel is el lehet látni.
A gyógyvízre épült wellnesshotelek forgalma csak kicsit csökkent.
Japán, Izland, Franciaország, Olaszország után Magyarország a világ ötödik leggazdagabb állama, ráadásul talán nálunk a legkedvezőbb a vizek ásványianyag tartalma, és a hőfoka. Itt viszont hátrányunk, hogy kevés a kiegészítő szolgáltatásunk, hiányzik a "pezsgő élet". Ezzel szemben a konferenciaturizus 30%-nál is nagyobb mértékben esett vissza, ez főleg a városok belső területein lévő szállodákat súlytja.
Balaton a legkeresettebb "célpont", utánna Budapest, Észak-Magyarország,... következik.

Magyar GDP alakulása
A hazai össztermék folyó áron:
2002: 17,1 billió Ft
2005: 22 billió Ft
2008: 26,5 billió Ft
2010: 26,7 billió Ft

(Mo) Bruttó államadósság (2010) = 20,4 billió Ft





Magyarország 2009



Magyarország 2009 (becslés):
Az állam az országban megtermelt összes jövedelem több mint 46%-át központosította.
A költségvetés + különböző alapok + önkormányzatok 10300 milliárd Ft-os adatbevételre tettek szert. Az államháztartás kiadása 13 000 milliárd Ft volt.

Az állam adóbevételeinek megoszlása:
Társadalombiztosítási járulékok: 32% Fogyasztást terhelő adók:
-ÁFA: 20%
-Fogyasztási és jövedéki adó: 9%
Iparűzési adó + illetékek + díjak: E=9,5%
Magánszemélyek jövedelemadója: 19%
Társaságok jövedelemadói: 7%

Államháztartás kiadásainak megoszlása:
Jóléti kiadások: 62%
Gazdasági kiadások: 14%
Állami működésre: 12,5%
Államadósság: 9%
...
Jóléti kiadások megoszlása
Nyugdíj: 35%
Oktatás: 19%
Egészségügy: 14,5%
Családtámogatások: 6,5%
Lakás, és település támogatás: 6%
Szociális és jóléti intézmények: 4,5%
Kultúra, sport, vallás: 4,5%
Egyéb szociális támogatás: 4%
Munkanélküli ellátás: 1,5%

Bérterhek 2009
Európában a legmagasabbak között volt a bérköltséget terhelő összes adó és járulék (átlagkeresetnél: 67%)
A bérteher (személyi jövedelem adó + járulék) pedig: 54%. Ugyanekkor Írországban: 22%, Angliában: 34%, Szlovákiában: 38%, Svédországban: 45%, Németországban: 54%.

Adózási rendszerünk
Központi adók:
-Közvetlen (SZJA, Társasági és osztalékadó, EVA, Játékadó, Gépjárműadó,...)
-közvetett (ÁFA, Jövedéki Adó, Regisztrációs adó,...)
-járulékok (Munkaadói, Munkavállalói,
-Vállalkozói, Innovációs, TB (Foglalkoztatói: Nyugdíjbiztosítási + Egészségbiztosítási) (Biztosítotti: Nyugdíj + Egészségbiztosítási)
-illetékek (Eljárási, Igazgatási, Bírósági, Ajándékozási,...)
-díjak (Környezetvédelmi termékdíj,...)
-hozzájárulások (EKHO, Szakképzési, Egészségügyi: százalékos + tételes,...)
Helyi adók:
-telekadó
-iparűzési adó
-idegenforgalmi adó
-építményadó
-kommunális adó

Egészségbiztosítási Alap bevételei

Központi költségvetési hozzájárulás:
2007: 375 milliárd Ft
2009: 320 milliárd Ft

Járulékbevételek és hozzájárulások:

2007: 1250 milliárd Ft
2009: 1045 milliárd Ft

Magyarországi GDP (2009)

Nominális GDP: 27,7 billió Ft
Államháztartási kiadások: 14 billió Ft
Államháztartás működtetése: 1,200 billió Ft
Védelem, rendvédelem 0,7 billió Ft
Oktatás: 1,6 billió Ft
Egészségügy: 1,2 billió Ft
Nyugdíj: 2,8 billió Ft
Családtámogatás: 0,5 billió Ft
Munkaerőpiaci alap: 0,4 billió Ft
Kultúra, műsorszórás: 0,4 billió Ft
Gazdasági funkciók: 1,9 billió Ft
Egyéb szociális: 1 billió Ft
Lakásügy, településügy: 0,5 billió Ft

Államháztartás kiadási szerkezete (2009)
Jóléti funkciók: 61%
Állam működtetése: 14%
Gazdasági funkciók: 14%
Államadósság-kezelés: 8%
...

Önkormányzatok kiadásainak becsült megoszlása (2009)
Összesen = 3775 milliárd Ft, ebből:
Személyi juttatások és járulékok: 1440 milliárd Ft
Dologi kiadások: 910 milliárd Ft
Beruházások, felújítások: 740 milliárd Ft
Támogatások: 315 milliárd Ft
...

Magyarország (2009)
400 ezer egyéni vállalkozó (kiskereskedő + kisiparos) működött 2009-ben.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (2009)
Bevételei:
-Költségvetési támogatás: 29 milliárd Ft
-Innovációs járulék: 23 milliárd Ft
Élelmiszer, ital, dohány: 10,5%
Fémalapanyag: ~8%
Vegyianyagok: ~7%
Gép, berendezés: ~6%
...

Belföldi turizmus (2009)
220 milliárd forintra estek a bevételek, az átlagos szállodai szobaár 14 ezer forint alá esett.
A belföldi turizmus erősödött, az összes vendégéjszakából 60% a hazai vendégek aránya. (Balatonnál eléri a 70%-ot is)

Aktív betegellátás OEP-finanszírozása (2009)
Fekvőbeteg ellátásra: 325 milliárd Ft
Járóbeteg ellátásra: 105 milliárd Ft

Egészségügy (2009)
Ténylegesen ekkor az egészségügyre 1270 milliárd forintot fordított az egészségbiztosító: gyógyszer + kórház + bérek + szakrendelők + táppénz
(Ausztria ebben az évben 4000 milliárd forintot fordított az egészségügyre.)

Önkormányzatok (2009)
Összköltségvetésük: 3400 milliárd Ft
Ebből normatív támogatás: 1300 milliárd Ft
TB hozzájárulásként: 1000 milliárd Ft
Az összesen 2705 magyarországi községből 655 tartott fenn önálló polgármesteri hivatalt.
1305 társult települést 765 körjegyzőségi központból irányítanak.

Nyugdíjak (2009)
Összesen 2930 milliárd Ft-ot fordítottak nyugdíjkiadásokra, ez a GDP több mint 11%-a volt.
A nők aránya 60% a nyugdíjasok között. A rokkantsági nyugdíjasok száma 730 ezer fő volt.
Nyugdíjasok megoszlása:

Öregségi, és öregségi jellegű: 2,1 millió fő
Korhatár alatti rokkantsági: 350 ezer fő
Hozzátartozói: 125 ezer fő
Rehabilitációs járulék: 22 ezer fő
Nyugellátások összesen: 2,69 millió fő
Nyugdíjszerű ellátások összesen: 240 ezer fő

Költségvetési létszám változása
2003-ban még 820 ezer állami alkalmazott volt, 2008-ban pedig csak 720 ezer (+ 125 ezer állami többségi tulajdonú (MÁV,...) vállalatnál dolgozó) alkalmazott.
Az államgépezetet 2003-ban 320 ezer fő működtette. Legnagyobb változás az egészségügyben volt. 2000-ben 38 ezer műtős + takarító + karbantartó + gépkocsivezető szolgálta ki a 97 ezer orvost + ápolót, 2009-ben már csak 20 ezer fizikai dolgozó jutott a 70 ezer orvos + ápolóra.

állami alkalmazottak (2009)
államgépezet (közigazgatás, TB, védelem): 295 ezer fő
Oktatás: 245 ezer fő
Egészségügy: 90 ezer fő
...
(Összesen: 750 ezer fő)

+ 120 ezer fő állami tulajdonú vállalatoknál: MÁV, Magyar Posta, MVM,...)

Magyar export (2009)
Teljes magyar export: 16,6 billió Ft, ebből:
Németországba: 4,2 billió Ft
Olaszországba: 0,95 billió Ft
Franciaországba: 0,9 billió Ft
Egyesült Királyság: 0,88 billió Ft
Románia: 0,87 billió Ft
Szlovákia: 0,8 billió Ft
...
Kína: 0,24 billió Ft

Egészségturizmus (2009)
Évi 100 milliárd eurósnál is nagyobbra tartják a gyógyturisztikai piacot.
Olaszországnak évi 3,5 milliárd euró a bevétele a gyógyturizmusból, 80 ezer angol, 60 ezer orosz keres gyógyulást más országban.
Magyarország hátránya, hogy olcsó árfekvésű kapcsolódó szolgáltatásokat kínál.
Egyedül a fogorvosok tudtak összefogni és megszervezni a külföldi jelenlétüket az állapotfelméréstől a szállásfoglalásig teljeskörű szolgáltatást nyújtva. Nem lényegtelenek a kisérő családtagoknak nyújtott programok minősége sem a páciensek döntésénél.

Önkormányzatok bevételei (2009)
Összesen: 3,8 billió Ft, ebből:
-Saját bevételek: 1 billió Ft
-Állam által átengedett bevételek: 0,72 billió Ft
Állami hozzájárulások: 0,6 billió Ft





Magyarország 2008



Magyarország 2008:
Az APEH által beszedett adójellegű bevétel 8820 milliárd Ft (ez az államháztartás adójellegű bevételeinek 82%-a).
Ennek megoszlása:
-48% a központi költségvetés APEH által beszedett bevétele
-30% a TB-alapok APEH által beszedett bevétele
-11% egyéb szerv által beszedett központi bevételek
-...

Magyar adórendszer
Az adó jogszabályi rendelkezésen alapuló, általában rendszeres (közvetlen ellenszolgáltatás nélkül teljesítendő) adóalanyi befizetés.
Az állam
-ezekből finanszírozza kiadásait
-piacot befolyásol (pl. adókedvezmény ösztönző hatást fejt ki, adóemelés forgalmat csökent (pl: szesz)
-jövedelmeket újraelosztja
Ma már a központi költségvetés bevételeinek 80%-át adó és adójellegű bevételek adják. Pl: 2009-ben 10 000 milliárd Ft adó- és járulékbevételt terveztek.

Adó- és járulékbevételek megoszlása (2008)
ÁFA: ~23,5%
SZJA: ~22,5%
Társasági adó: 5,5%
Társadalombiztosítás: ~34,5%
...
GDP és a hiány (2008)
GDP folyó áron 26 620 milliárd Ft államháztartás hiánya pénzforgalmi szemléletben: 895 milliárd Ft

Államháztartás mérlege (2008)

Bevételek
Központi költségvetés: 8160 milliárd Ft
TB alapok: 4280 milliárd Ft
elkülönített állami alapok: 485 milliárd Ft

Kiadások
Központi költségvetés: 9030 milliárd Ft
TB alapok: 4345 milliárd Ft
elkülönített állami alapok: 455 milliárd Ft

Adóbevételek (2008)
SZJA: 1760 milliárd Ft
Társasági adó: 370 milliárd Ft
EVA: 170 milliárd Ft

Önkormányzati bérlakások
1990: 705 ezer db
2000: 175 ezer db
2008: 140 ezer db
A nyugat-európai bérlakások száma 40% körüli, a magyart 8%-ra becsülik (ennek fele lehet magánkézben)

Európai országokba kivándorló magyarok száma:

1998: 16 700 fő
2003: 21 900 fő
2008: 44 000 fő

Néhány európai célországba 2008-ban bevándorolt magyarok száma
Németország: 25 000 fő
Ausztria: 5200 fő
Anglia: 3500 fő
Hollandia: 1700 fő
Spanyolország: 1400 fő
...

Területalapú támogatások összege:

2002: 8-12 000 Ft/hó
2008: 40 000 Ft/hó

Fekvőbeteg-ellátásra (Egészségbiztosítási Alapból) fordított összeg

1993: 70 milliárd Ft
1998: 185 milliárd Ft
2003: 375 milliárd Ft
2008: 425 milliárd Ft

Társadalombiztosítás kiadásai (2008):

nyugellátások (+13. havi): 2890 milliárd Ft
gyógyító-megelőző ellátás: 755 milliárd Ft
gyógyszertámogatás: 325 milliárd Ft
táppénz: 105 milliárd Ft

Önkormányzatok mérlege (2008)

Kiadások: 3250 milliárd Ft
Bevételek: 3270 milliárd Ft
(ebből költségvetési támogatás: 1420 milliárd Ft

Élelmiszer fogyasztás (kg/fő, 2008)
(Alföld)

Sertéshús: 21
Baromfihús: 22
Kolbászfélék, sonka: 8
Marhahús: 2
Hal: 2
Vaj, margarin: 4
Étolaj: 8
Zsír: 5
Tejföl, joghurt,...: 54 (l/fő)
Tojás: 170 (db/fő)
Cukor: 14
Kenyér: 55
Péksütemény: 9 (db/fő)
Gyümölcs: 50
Zöldség: 90

Balatoni vendégforgalom

Külföldiek (2003): 490 ezer fő
Külföldiek (2008): 360 ezer fő
Belföldiek (2003): 570 ezer fő
Belföldiek (2008): 920 ezer fő

Lovas turisztika
A célközönség napi 150 eurót sem sajnál a hobbijára, és átlagban 5-10 napot szán a túrákra. Csak Európában több mint 6 millió lovas van, az USA-ban a lovasipar - a beszállítókkal együtt (ruhagyártás, kézműipar, takarmányozók,...) - másfél millió embernek ad munkát, és 45 milliárd dolláros a forgalma. Európában a 60-as években még Magyarország volt a vezető a lovasturizmusban, mára az utolsók közé kerültünk.
Kempingezés
Visszaesőben van ez a szektor a változó nyaralási szokások, elmaradt fejlesztések, és a viszonylag magas árak miatt.
Kempingek (2006): ~250 db
Kempingek (2010): ~230 db
Férőhely (2006): ~87 000 fő
Férőhely (2010): ~75 000 fő

Forgalom (2009):
Turistaházak: 590 ezer fő; 1,5 milliárd Ft bevétel
Ifjúsági szállás: 600 ezer fő; 1,7 milliárd Ft bevétel
Kemping: 1,6 millió fő; 3,2 milliárd Ft bevétel

Magyar-Német külkereskedelem (2008)
A két ország gazdasági fejlődése jellemzően együtt mozog. Ennek a magyar gazdaság exportvezéreltsége az oka. Német exportunk 20 milliárd euró körüli volt, importunk pedig 19 millió euró, ezzel Németország a legfontosabb partnerünk. A Magyarországon befektetett német működőtőke-állomány értéke is hatalmas: 15 milliárd euró közeli.
Szolgáltatás külkereskedelmünkben egyik legfontosabb forrás az idegenforgalom: 3 milliónál több német látogató 1 milliárd eurót költött (de: Svájcban 2,5 milliárdot, Ausztriában pedig 6 milliárdot).





Magyarország 2007



Adóterhek a bérköltség százalékában (2007)
Magyarország: 54,5%
Németország: 52%
Svédország: 45,5%
Spanyolország: 39%
Szlovákia: 38,5%
USA: 30%
Svájc: 29,5%
Dél-Korea: 19,5%

Adóbevételek (2007)
SZJA: 1680 milliárd Ft
Társasági adó: 440 milliárd Ft
EVA: 150 milliárd Ft

Magyar kormányzati szektor adóssága (2007)
GDP százalékában: 66%
Összege: 62 milliárd euró

Magyarország bruttó külső adóssága (2007)
(Magán- és kormányzati együtt)
GDP százalékában: 97%
Összege: 98 milliárd euró

Közszféra működési kiadásai (2007)
Dologi (a GDP%-ában): 6,5%
Bérek és járulékaik (a GDP%-ában): 11,5%

Egészségbiztosítási Alap főbb kiadásai (2007)
Gyógyító + megelőző ellátás: 720 milliárd Ft
Gyógyszer kassza: ~325 milliárd Ft
Táppénz, gyed,...~270 milliárd Ft

Államháztartás bevétele (2007)
SZJA: 1800 milliárd Ft
ÁFA: 1980 milliárd Ft
Jövedéki adó: 820 milliárd Ft
Nyugdíj-biztosítási Alap (munkáltatói + egyéni): 1800 milliárd Ft
Egészségbiztosítási Alap (munkáltatói + egyéni): 1105 milliárd Ft

Feldolgozóipari termelés megoszlása (2007)
Villamosgép, műszer: ~29%
Jármű: ~19%

Államadósság összetétele (2007 november):

Forintkötvény: 56%
Deviza állampapir: 23%
Forintkincstárjegy: 14%
Devizahitel: 6%
Forinthitel: 1%

Bevételek közterhekből (2007)

Tb-járulék: 2910 milliárd Ft
Áfa: 1980 milliárd Ft
Szja: 1800 milliárd Ft
Társasági adó: 510 milliárd Ft
Eva: 150 milliárd Ft
Eho: 115 milliárd Ft
...

Társadalombiztosítási kiadások (2007)

Nyugellátások: 2610 milliárd Ft
Gyógyító-megelőző ellátás: 720 milliárd Ft
Gyógyszer-támogatás: 325 milliárd Ft
Gyógyászati segédeszköz-támogatás: ~35 milliárd Ft

Nyugdíjak, és nyugdíjszerű ellátások (2007)

Nyugdíj: 2170 milliárd Ft +
Özvegyi nyugdíj: 270 milliárd Ft +
Központi költségvetésből fizetettek: 230 milliárd Ft +





Magyarország 2006



Magyar vállalkozások száma (2006)
Egyéni vállalkozók: 403 000 db
Társas vállalkozások: 435 000 db

Nyugdíjellátás (2006)
Ellátásban részesülők száma: 3,03 milló fő
Ellátásokra kifizetett összeg: 2510 milliárd Ft

Központi adóbevételek (2006)
ÁFA: 1830 milliárd Ft
SZJA: 1580 milliárd Ft
Társasági adó: 470 milliárd Ft
EVA: 145 milliárd Ft
Játékadó: 70 milliárd Ft
...

Egészségügyi magánkiadások (2006)

gyógyszer: 230 milliárd Ft
fogorvos: 50 milliárd Ft
optika: 30 milliárd Ft
hálapénz: 30 milliárd Ft
magánorvos: 15 milliárd Ft
gyógyfürdő: 10 milliárd Ft
utazás: 8 milliárd Ft
természetgyógyászat: 7 milliárd Ft
...

Egészségügyi kiadások a GDP százalékában (2006)

USA: 15,3%
Németország: 10,6%
Egyesült Királyság: 8,4%
Magyarország: 8,3%
Japán: 8,2%
Lengyelország: 6,2%

Nyugellátások (2006)

Öregségi nyugdíj: 2 millió fő (71 ezres havi átlag)
Korhatár alatti rokkantsági: 450 ezer fő (54 ezres havi átlag)
...
Özvegyi nyugdíj: 1,1 millió (46 ezres havi átlag)

Államadósság változása (2000-2006)

2000: deviza: 4720 milliárd Ft forint: 2510 milliárd Ft
2003: deviza: 8010 milliárd Ft forint: 2580 milliárd Ft
2006: deviza: 10 550 milliárd Ft forint: 4125 milliárd Ft

Államháztartás mérlege (2006)
Központi költségvetés
bevétel 6550 milliárd Ft
kiadás 8510 milliárd Ft
hiány 1960 milliárd Ft
TB-alapok
bevétel 3660 milliárd Ft
kiadás 3790 milliárd Ft
hiány 130 milliárd Ft

Magyarország költségvetése (2006)

bevételek

ÁFA: 1790 milliárd Ft
SZJA: 1095 milliárd Ft
Jövedéki adó: 685 milliárd Ft
Költségvetési szervek bevételei: 565 milliárd Ft
Társasági adó: 455 milliárd Ft
EVA: 105 milliárd Ft
Illetékek: 100 milliárd Ft
Regisztrációs adó: 80 milliárd Ft
...
Bevételi főösszeg: 5965 milliárd Ft

Kiadások

Költségvetési szervek,...: 3185 milliárd Ft
TB alapok kiegészítése, önk. támogatása: 1610 milliárd Ft
Adósságszolgálat: 835 milliárd Ft
Családi támogatások: 475 milliárd Ft
Adósságátvállalás: 415 milliárd Ft
Fogyasztóiár-kiegészítés: 125 milliárd Ft
...
(Kiadási főösszeg: 7495 milliárd Ft)

Kutatásra- fejlesztésre fordított összegek
(Magyarország, milliárd Ft)
év állam vállalkozások külföldi forrás egyéb hazai forrás összesen
2000 52 40 11 2 105
2006 106,5 103 27 1,5 238

MTA kutatói létszáma (2006)
Természettudomány: 2340, Bölcsészettudomány: 600, Társadalomtudomány: 484, Agrártudomány: 412, Műszaki: 202, Orvostudomány: 171

Magyarországi mozilátogatók száma
1991: 22 millió fő
2000: 14 millió fő
2006: 12 millió fő





Magyarország 2005



Állami intézményekben foglalkoztatottak száma (2005)
Országgyűlés: 1450 fő
Ász: 620 fő
Országgyűlési Biztosok Hivatala: 140 fő
ORTT: 120 fő
Alkotmánybíróság: 120 fő
KEH: 55 fő
Bíróságok: ~10 800 fő
Ügyészség: 4000 fő

Gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre adott állami támogatások

2002: 240 milliárd Ft
2005: 395 milliárd Ft

Magyar külkereskedelmi forgalom (2005)
Export: 12 430 milliárd Ft (50 milliárd euró)
Import: 13 145 milliárd Ft (53 milliárd euró)

Vállalkozások (2005)
Gazdasági szervezetek száma (társas + egyéni + költségetési + nonprofit): 1,3 millió
(sok volt a kényszervállalkozó, és sok nem folytatott valódi tevékenységet)
regisztrált kft-k száma (2001), 2005: (173 ezer), 224 ezer regisztrált Rt-k száma (2001), 2005: (4400), 4370,

Háziorvosok (2005)
háziorvosok: 6,8 ezer fő
egy orvosra jutó betegek száma: 1,4 ezer
Finanszírozási összeg: 54,8 millió Ft





Magyarország 2004



A minisztériumok apparátusi létszáma (2004)

Minisztérium Apparátusi létszám
Miniszterelnöki Hivatal 549
Belügyminisztérium 666
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 914
Gyermek,- Ifjúság és Sportminisztérium 215
Honvédelmi Minisztérium 865
Igazságügyi Minisztérium 395
Külügyminisztérium 891
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 293
Oktatási Minisztérium 483
Pénzügyminisztérium 663
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 565
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 579
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 680
Informatikai és Hírközlési Minisztérium 213
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 285
Összesen 8256

Száz háztartásra jutó fogyasztási cikkek száma (2004)

Személygépkocsi: 54
Színes TV: 140
Személyi számítógép: 35
Mobiltelefon: 125
Mikrohullámu sütő: 70

A hazai össztermék (GDP) változása

2001: 14 850 milliárd Ft
2003: 18 650 milliárd Ft
2004: 20 420 milliárd Ft

Pest Megye Közgyűlés költségvetése (2004)
Önkormányzat kiadásai 33,8 milliárd Ft
Intézményeiben alkalmazottak: 7250 fő





Magyarország 2003



Költségvetési kiadások (2003)

Országgyűlés: 37 milliárd Ft
Köztársasági Elnökség: 1 milliárd Ft
Miniszterelnökség: 200 milliárd Ft
Pénzügyminisztérium: 1005 milliárd Ft
Belügyminisztérium: 1025 milliárd Ft
Külügyminisztérium: 50 milliárd Ft
Honvédelmi Minisztérium: 315 milliárd Ft
Oktatási Minisztérium: 415 milliárd Ft
MTA: 51 milliárd Ft
KSH: 14 milliárd Ft
Bíróságok: 55 milliárd Ft
MK ügyészsége: 20 milliárd Ft
ÁSZ: 6 milliárd Ft
Alkotmánybíróság: 1 milliárd Ft
Kamatfizetés: 730 milliárd Ft
...

Honvédség
Magyarországon a GDP 1% körül mozog a katonaság költségvetése, (az EU-ban: 2%)

A honvédség létszáma:

Tiszt: 5500
Tiszthelyettes: 8200
Honvéd + hallgatók: 7600
Köztisztviselő + alkalmazott: 3700

HM (2006)

Intézmény Létszám Működési költség
Honvéd szervezetek 7750 66 milliárd Ft
HM-háttérintézmények 1200 48,5 milliárd Ft
Szárazföldi parancsnokság 9050 41 milliárd Ft
Légierő parancsnokság 6200 30 milliárd Ft
HM-igazgatás 650 6,6 milliárd Ft
Katonai Felderítő Hivatal 800 8,5 milliárd Ft
ZMNE 1200 5,4 milliárd Ft
HM-hivatalok 340 4 milliárd Ft
Katonai Biztonsági Hivatal 300 2,5 milliárd Ft
Katonai Ügyészség 170 1 milliárd Ft
Egészségügyi Intézetek 2000 11 milliárd Ft

Rendőrség (2007)

Személyi juttatások: 120 milliárd Ft
Járulékok: 37 milliárd Ft
Dologi kiadások: 19 milliárd Ft
...
Létszám: 38 ezer fő

Titkosszolgálatok (2007)
Polgári szolgálatok

-Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: 2070 fő, 18 milliárd Ft
-Nemzetbiztonsági Hivatal: 1200 fő, 9 milliárd Ft
-Információs Hivatal: 730 fő, 8 milliárd Ft

Katonai szolgálatok

Katonai Felderítő Hivatal: 670 fő, 8 milliárd Ft
Katonai Biztonsági Hivatal: 230 fő, 2 milliárd Ft

Az elhárítók a belső pl. kollegákat figyelik, a hírszerzők külföldről szereznek információkat.

Polgári titkosszolgálatok vezetői

Boross Péter 1990
Gálszécsy András 1990-1992
Füzessy Tibor 1992-1994
Katona Béla 1994-1995
Nikolits István 1995-1998
Kövér László 1998-2000
Demeter Ervin 2000-2002
Tóth András 2002-2006
Szilvásy György 2006-2009
Ficsor Ádám 2009





Magyar mezőgazdaság



Magyarország területének 19%-át (1,8 millió hektárt) borítják az erdők (honfoglaláskor ez 40% volt). Magyarországon 5,8 millió hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, és 1,9 millió hektár erdő van. Ebből 4,5 millió hektár a szántó, és 200 ezer hektárnyi a gyümölcsös, és a szőlő. A szántóterület 91%-a magántulajdonban van.
Egy hektár szántó értéke 700 forintot érhet. A magyarországi földvagyon piaci értéke (2010) 3500 milliárd Ft lehet. A liberalizáció után ez felmehet a duplájára is.

Magyar mezőgazdaság (2003) A zöldség- és gyümölcságazat mennyiségben 2,7 millió tonnát termelt. Ez értékben - időjárástól függően - 250-300 milliárd Ft. A megtermelt mennyiség 60%-a zöldség, 40%-a gyümölcs, a termelés 200 ezer hektáron folyik. (1999-ben egy lakos még 170 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztott.

Magyarországi mezőgazdasági területek

1960: 7,1 millió hektár
1990: 6,5 millió hektár
2010: 5,8 millió hektár

Hazai erdők fafajtái (2005)

Akác: 415 ezer hektár
Tölgy: 370 ezer hektár
Cser: 200 ezer hektár
Nemesnyár: 185 ezer hektár
Erdeifenyő: 135 ezer hektár
Gyertyán: 95 ezer hektár

Uniós agrártámogatás (2009)

uniós közvetlen termelői támogatás: 165 milliárd Ft
uniós agrárpiaci támogatás: 60 milliárd Ft
nemzeti kiegészítés: 80 milliárd Ft

Magyarország területe
Évente 1000 négyzetméterrel fogy, mert a szomszédos lemezek közeledése miatt a Pannon-medence folyamatosan összenyomódik (ennek mértéke 1,2 mm/év), és ez a nyomás válthat ki földrengéseket is.

Magyar méhészek
1998: 16 670 méhész, 690 350 méhcsaláddal, 13 750 tonna mézet termelt.
2003: 15 300 méhész, 872 650 méhcsaláddal, 21 900 tonna mézet termelt.

Magyarországi búzatermések
2005: 5,1 millió tonna
2007: 4 millió tonna
2008: 5,6 millió tonna
2010: 3,8 millió tonna
2010-ben hektáronként 140 ezer forint volt a termelők önköltsége, ehhez képest csak 30 Ft/kg volt a felvásárlási indulóár, ami 70 ezer forint fölé is felment később.

2012: 5,8 millió hektárnyi termőföld volt hazánkban (ebből 3,6 millió hektáron folyt szántóföldi növénytermesztés).





Magyar oktatás



2012 szeptemberi tanévkezdés (Mo):
~150 000 tanár
~750 000 általános iskolás
~190 000 gimnazista
~230 000 szakközépiskolás
~130 000 szakiskolás

Hallgatók számának megoszlása: (2009/2010)
Alapképzés 177 770
Egységes képzés 21 640
Egyetemi képzés 36 000
Főiskolai képzés 25 370
Felsőfokú szakképzés 15 650
Mesterképzés 11 260
Szakirányu továbbképzés 10 020
Doktori képzés 3560

Hallgatók számának megoszlása (2010)
Államilag támogatott 68 620
Költségtérítéses 40 860

Állami támogatású nappalis diákok (2010)
összes jelentkező: 89 150 fő
összesen felvett: 39 160 fő

Felsőoktatási hallgatók

év hallgatók száma végzettek száma
1990 102 400 24 100
2000 327 300 47 000
2008 381 000 59 500

Felsőoktatás támogatása
Ft/év/fő
2006 2008
Hallgatói normatíva: 116 550 119 000
Kollégiumi támogatás: 116 500 116 500
Lakhatási támogatás: 60 000 60 000
Tankönyv támogatás: 11 650 11 900

Felsőoktatásban résztvevők száma
év államilag támogatott költségtérítéses
2000/2001 191 ezer 137 ezer
2004/2005 210 ezer 211 ezer
2009/2010 214 ezer 156 ezer

PhD- képzés (2010)
Magyarországon növekszik a PhD- képzésben résztvevők száma. A három év helyett átlagosan hét év alatt szerzik meg a PhD tudományos fokozatot. A doktori fokozattal rendelkezők fele dolgozik oktatóként, 30%-uk megy tudományos és műszaki területre.
A fejlett államokban ezzel szemben az a gond, hogy nincs annyi doktorra szükség a munkaerő- piacon, ahányan évente végeznek. Sok országban még az állami támogatás ellenére sem alkalmazzák őket.
Magyarországon az orvosok, fogorvosok, és jogászok a diploma megszerzésével a doktori cím használatára is jogosultakká válnak, ez azonban nem jelent tudományos fokozatot.

Gimnáziumok 2005/2006 tanév
Intézmények száma: 572
Osztályok száma: 6819
Tanulók száma: 197 200

Középiskolák (1998)
Tanulók száma: 461 ezer
-ebből gimnazista: 142 ezer
-szakközépiskolás: 234 ezer

Felsőoktatásban résztvevők megoszlása (2006)
Felsőfokú szakképzés: 10 500, Felsőfokú alapképzés(bachelorképzés): 15 070, Főiskolák: 226 570, Egyetemek: 138 860, Szakirányú továbbképzés: 25 070, PHD(+DLA) képzés: 7970, Összesen: 424 030 fő

Tanulólétszámok (2006)
óvodák 307 800
általános iskolák 794 300
középiskolák 360 000

Külföldi tanulók a közoktatási intézményekben (2004/2005)

Intézmény típusa Tanulók száma Ebből külföldi
Óvoda 326 000 1610
Alapfokú 890 550 4780
Középfokú 664 270 6040

Általános iskolások száma

év tanulók (fő)
1990 1 130 660
2004 887 790

Általános iskolák száma

év iskolák
1990 3548
2004 3293

Általános iskolák (1990/2000)
Tanév Tanulók Elsősök Tanárok Osztályok
1990/1991 1,17 millió 130 ezer 96,8 ezer 52,7
2000/2001 0,96 millió 123 ezer 89,8 ezer 47,8

Szakmunkásképzés (2010)
Sok cég panaszkodik, hogy míg egy kommunikációs állásra több százan jelentkeznek, addig például ha elektronikai műszerészeket akarnak alkalmazni, akkor azokat maguknak kell képezniük. Egyszerűen nem jelentkeznek építő és gépipari szakmákra, miközben a divatos szakmában (műkörmös, fodrász, masszőr, virágkötő) a nagy továbbképzés miatt, tömegével vannak az elhelyezkedni - az előzetes ígéretek ellenére - nem tudó végzettek. De a másik oldalon a szakiskolák oldaláról is hiányzik a megfelelő szabályozás, mert ugyanannyi állami fejkvótát kapnak (180 ezer forintot) ha egy a piacon elhelyezkedni nem tudó fodrászt képeznek, mint ha egy hiányszakmás hegesztőt.
A hiányszakmákban tanulóknak indított ösztöndíjak javíthatnak ezen a helyzeten. Az - induló - több gyakorlati oktatást előíró modell, pedig piacképes szaktudást adhat a végzősök kezébe.
Változás lesz a támogatás rendszerében is, - a munkaerő igény szerint -, évente kiemelten támogatott, nem támogatott kategóriába sorolják a szakokat.
Tanulólétszám alakulása (nappali tagozat):
Tanév Szakiskola Szakközépiskola
2006/2007 124 500 200 300
2009/2010 135 300 201 200
A cégek irányából az az elvárás, hogy több szakismeretet tanítsanak a diákoknak.
A másik oldal szerint élethosszig tartó továbbképzésre kell felkészíteni a diákokat a mai világban.
Mindenesetre tény, hogy szakmunkásképzésre nem az olvasni, és matekozni szeretők jelentkeznek.
A felnőttkori tanulásnak Magyarországon amúgy sincs hagyománya, a gazdasági válság pedig tovább rontott a helyzeten. A tanulási kedvet a 100-400 ezer forint közötti tandíjak sem erősítik. Így nem csoda, hogy ezernél is többen nem tudnak megélni ezen a piacon. Többen nagy kedvezményeket adnak, vagy szinte minden oktatását felvállalják, vagy egyszerűen elhagyják a gyakorlati képzést, és így nagyon olcsók tudnak lenni.
Felsőfokú szakképzésre 2010-ben 12 ezren jártak. Ennek előnye, hogy kreditpontok formájában beszámíthatók a további tanulmányok során. Egyes cégeknél az ilyen végzettségűeket hamarabb is felveszik (kevesebb fizetésért, mint a diplomásokat). Sok szakuk viszont nem piacképes.

Magyarország 1990/91-es tanév

  Alapfokon Középfokon Felsőfokon
Tanulók száma 1,18 millió 585 ezer 102 ezer
-nappalin 1,17 millió 517 ezer 77 ezer
-esti+levelező 12 ezer 68 ezer 26 ezer
Pedagógusok száma 97 ezer 36 ezer 17 ezer

Magyarországi tanévkezdés
A 2012-es tanévet ~1,3 millió diák kezdte el, ebből:
- általános iskolában: ~748 ezer
- szakiskolában: ~128 ezer
- szakközépiskolában: ~228 ezer
- gimnáziumban: ~191 ezer

Állami gondozott gyerekek száma:
összesen (1970): 35,6 ezer
ebből - intézetben: 24,4 ezer
- nevelőszülőknél: 11,2 ezer
összesen (2005): 14,6 ezer
ebből - intézetben: 6,8 ezer
- nevelőszülőknél: 7,8 ezer

ELTE
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődjét Pázmány Péter Esztergom bíboros érseke 1635 május 12-én alapította Nagyszombaton. (Esztergom, Buda, török megszállása miatt választották ezt a biztonságos helyszínt.) Előtte már többen próbálkoztak egyetem alapításával - köztük Hunyadi Mátyás (Academia Istropolitana) is - de egyik sem sokáig működött.
Ez jezsuita egyetem volt, Arisztotelész - logikai (logica) könyveivel kezdtek, majd fizikai, physica, csillagászati műveivel, és matematikával folytatták. Végül Arisztotelész metafizikáját (metaphysici) tanulták hit és erkölcstannal (ethica)
A Regula szigorúan előírta a tanulásuk "algoritmusát": előolvasás (prelectio), olvasás (lectio), összefoglalás (reflexio), ismétlés (repetitio), nyilvános közönség előtt zajló) vita (disputa).

Budapesti Műszaki Főiskola
2000 január 1-jével alakult meg a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, és a Könnyűipari Műszaki Főiskola integrációjával.
A főiskola öt karán, nyolc szakon (villamosmérnöki, gépészmérnöki, gazdasági informatika, műszaki informatika, műszaki menedzser, könnyűipari mérnök, biztonságtechnika, mérnöktanári) indult meg a képzés.

Egyetemi Könyvtár
A budapesti Egyetemi Könyvtár őse a 450 éve alapított nagyszombati jezsuita kollégium része volt. 1876-ban költözött a Ferenciek terén álló eklektikus palotába. Az ELTE nyolc kari, és félszáz tanszéki könyvtárát integrált könyvtári rendszerbe szervezte.

BME könyvtár 1909 óta Lágymányoson működött a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára.
2001- óta része az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, vele együtt az 1900 óta gyűjtött szabadalmi leírások is.





Magyar lakosság



Születések száma
Születések száma Magyarországon:
1970: 152 ezer
2000: 98 ezer
2011: 88 ezer

Városok területe

Budapest: 525 km2
Hódmezővásárhely: 483 km2
Debrecen: 462 km2
Karcag: 369 km2
Kecskemét: 321 km2
Mezőtúr: 290 km2
Szeged: 281 km2
Nyíregyháza: 274 km2
Gyula: 256 km2
Miskolc: 237 km2
Makó: 229 km2
Nagykőrös: 228 km2
Érd: 61 km2

Települések népességváltozása

Város 2010 (fő) 1910 (fő)
Budapest 1,7 millió 0,88 millió
Pozsony 426 ezer 78 ezer
Temesvár 312 ezer 73 ezer
Kolozsvár 310 ezer 61 ezer
Brassó 280 ezer 41 ezer
Kassa 234 ezer 44 ezer
Debrecen 206 ezer 93 ezer
Nagyvárad 205 ezer 64 ezer
Újvidék 191 ezer 34 ezer
Miskolc 170 ezer 51 ezer
Szeged 169 ezer 118 ezer
Arad 167 ezer 63 ezer
Pécs 156 ezer 50 ezer
Nagyszeben 155 ezer 32 ezer
Szabadka 148 ezer 95 ezer
Győr 130 ezer 44 ezer
Nyíregyháza 118 ezer 38 ezer
Szatmárnémeti 112 ezer 35 ezer
Kecskemét 111 ezer 67 ezer
Székesfehérvár 102 ezer 36 ezer
Szombathely 80 ezer 31 ezer
Szolnok 75 ezer 29 ezer
Tatabánya 70 ezer 8 ezer
Békéscsaba 65 ezer 43 ezer
Érd 64 ezer 4 ezer
Veszprém 63 ezer 14 ezer
Zalaegerszeg 63 ezer 10 ezer
Sopron 59 ezer 34 ezer
Eger 56 ezer 28 ezer
Dunaújváros 49 ezer 4 ezer
Hódmezővásárhely 47 ezer 62 ezer

(Az 1921-ben elcsatolt területeken lévő települések népességnövekedésének nagy része a betelepítések miatt következett be)

Városok

     Népesség
(ezer fő)
(2005)
Békéscsaba 66
Debrecen 204
Dunaújváros 52
Eger 56
Érd 61
Győr 128
Hódmezővásárhely 48
Kaposvár 68
Kecskemét 108
Miskolc 175
Nagykanizsa 51
Nyíregyháza 116
Pécs 157
Salgótarján 43
Sopron 56
Szeged 163
Székesfehérvár 101
Szekszárd 35
Szolnok 76
Szombathely 80
Tatabánya 71
Veszprém 61
Zalaegerszeg 62

Önkormányzatok megoszlása lakosságszám szerint (2010)

10 000 feletti: 5%
5001-10 000: 5%
1001-5000: 36%
501-1000: 22%
201-500: 22%
200 alatti: 10%

Aprajafalva:
A magyarországi 3177 településből 2370-ben a lakosság száma nem éri el a kétezret. (köztük több város is van pl: Visegrád) Az ország településeinek 55%-ának 1000 főnél kevesebb lakosa van, és 32%-ánál az 500 főt sem éri el. 120 faluban pedig 100-nál is kevesebben élnek. Az 1700 aprófalunak 780 000 lakosa van, a törpefalvaknak 280 ezer lakója van.
A 2010-es állapot szerint az 500 alatti lakosú községekből 670 van, a 100 fős lélekszám alattiakból pedig 120. (Összesen 2800 falu van Magyarországon)
(A legnagyobb területtel rendelkező falu Besenszög volt 138 km2-el, a második Bugac: 131 km2) Remeteszőlős a legkisebb területű: 0,56 km2-rel.
(Magyarország 3177 településéből 2826 a község (2011))

Magyar városok látogatottsága (2007)
Budapest: 6,2 millió fő
Hévíz: 940 ezer fő
Hajdúszoboszló: 850 ezer fő
Siófok: 670 ezer fő
Balatonfüred: 480 ezer fő
Debrecen: 280 ezer fő
...

Lakáscélú állami támogatások

  Kamattámogatás Gyermekek utáni kedvezmény
2005 150 milliárd Ft 75 milliárd Ft
2006 135 milliárd Ft 85 milliárd Ft
2007 130 milliárd Ft 65 milliárd Ft

Magyar lakásállomány (2005)
Nálunk a lakóingatlanok 92%-a magántulajdonban van (Németországban: 43%, Franciaországban: 54%)
egyszobás lakásaink: 520 ezer (12%)
kétszobás: 1,7 millió (41%)
három és többszobás: 1,9 millió (47%)

Magyarországi nemzetiségek
- Az első statisztikai felmérés a Mária Terézia rendeletére 1773-ban készített Lexicon locorum regni Hungariae helységösszeírás, amelyben a településre jellemző nyelvet is rögzítették.
-Az 1840-es évek elején az alapján próbáltak statisztikát készíteni, hogy milyen nyelvű istentiszteletre jártak a lakosok.
-1850-ben az osztrák közigazgatás népszámlálását, még az osztrákok is támadták, a magyarok létszámának durva meghamisítása miatt - így azt utólag korrigálták.
Az 1949 évi adatok közt olyan is volt, hogy az egész falu nemzetiségi nyelven beszélt, de egyikük sem vallotta magát ahhoz a nemzetiséghez tartozónak:

Év Magyar Német Szlovák
1941 8660 475 76
1949 9080 22 26
1990 10220 37 13

2001-től a statisztikákhoz az ENSZ ajánlásával összhangban önkéntes az adatszolgáltatás.
Néhány 2001. évi népszámlálási adat:
Bolgár: 1360, Cigány: 190 000, Görög: 2510, Lengyel: 2960, Német 62 230, Román: 8000, Szlovák: 17 690.

Fogvatartottak
Magyarországon 17 600 főt tartottak fogva a büntetésvégrehajtási intézetekben (2013).





Erdély



Határon túli magyarok (2002)
Az 1991-es 2,75 millióról számuk 2,4 millióra csökkent:

Erdély: 1,4 millió (1990-ben még 1,6 millió)
Felvidék: 520 ezer (1991-ben 570 ezer)
Délvidék: 290 ezer (1991-ben 340 ezer)
Kárpátalja: 150 ezer (1991-ben 200 ezer)
Horvátország: 16 ezer (1991-ben 22 ezer)
Ausztria: 7 ezer (1991-ben 7 ezer)
Szlovénia: 6 ezer (1991-ben 9 ezer)

Magyarok a nagyvilágban (2002)

USA: 1 450 000
Izrael: 230 ezer
Németország: 150 ezer
Kanada: 120 ezer
Brazília: 80 ezer
Ausztrália + Új-Zéland: 50 ezer
Argentína: 40 ezer
Franciaország: 40 ezer
Nagy-Britannia: 30 ezer
Svédország: 30 ezer
Svájc: 25 ezer

Erdélyi pártok
RMDSZ: Romániai Magyar Demokrata Szövetség
SZNT: Székely Nemzeti Tanács (Székelyudvarhely)
MPP: Magyar Polgári Párt (Szász Jenő)





Kárpátalja



Kárpátalja (2005)
Jelentősebb magyarok által lakott települések:
Ungvár, Munkács, Csap, Nagydobrony, Beregszász, Vási, Tiszaújlak, Huszt, Nagyszőlős, Visk, Técső, Aknasziatina

Kárpátalja 609 települése közül 78 faluban vannak még többségben a magyarok:

Ukránok 1 millió fő
Magyarok 152 ezer fő
Oroszok 31 ezer fő
Németek 3600 fő
...

Járások: Magyarok (fő) Magyarok aránya
Beregszászi: 54 000 50% felett
Ungvári: 32 800 25-50%
Nagyszőlősi (Ugocsa vármegye): 31 000 25-50%
Munkácsi: 20 000 1-25%
Huszti: 5500 1-25%
Técsői: 5000 1-25%
Rahói: 3000 1-25%
Szolyvai: 400 ~1%
Ilosvai: 100 ~1%
Ökörmezői: ? ?
Volóci: ? ?
Perecsényi: ? ?
Nagybereznai: ? ?





Vajdaság



Magyarok a Vajdaságban
Magyarországgal szomszédosak:
Nyugat-Bácska (Zombor)
Észak-Bánát (Nagykikinda)
Velük szomszédos:
Dél-Bácska (Újvidék)
Közép-Banát (Nagybecskerek)
Belgráddal szomszédos:
Szerémség (Mitrovica)
Dél-Bánát (Pancsova)

Kárpátmedence i.e.5000
A Kárpát-medence területén i.e. 5700- i.e. 4500 között élt embercsoportok már földműves kulturák voltak. Dunántúlról vándoroltak északra, a Párizsi-medencétől a Kelet-Lengyelországig terjedő területre. (Németországban talált pattintott kőeszközök nyersanyaga dunántúli bányákból származott.)

Urali nyelvcsalád

Magyar: 14 millió
Finn: 5,1 millió
Észt: 1,1 millió
Mordvin: 1,1 millió (0,8 millió beszéli)
Mari: 0,7 millió (0,5)
Udmurt: 0,7 millió (0,5)
Komi: 0,5 millió (0,3)
Lapp: 0,5 millió (0,3)
Inkeri: 60 ezer (20)
Hanti: 22 ezer (14)
Manysi: 8 ezer (3)
Lív: 200 (10)
Vót: 60 (30)

Határon túliak támogatása (2006)
Központi költségvetés: 7,5 milliárd Ft
Határon túliak támogatása: 9,8 milliárd Ft





Magyar történelem



Egyházak szerinti megoszlás
Magyarországon 1880-1941-ig a felekezetekhez tartozók száma nem változott lényegesen.
(az ENSZ nem javasolja a felekezeti hovatartozás kérdését kötelező elemnek.)
Mai Magyarország területének felekezeti megoszlása(%):

Év Római katolikus Református Evangélikus Görög katolikus Izraelita
1880 60 24 7 2 6
1941 66 21 6 2,5 4,5
1949 68 22 5 2,5 1,5
2001 52 16 3 2,5 0,1

Sárkányrend
Zsigmond 1408. 12.12-én alapította. Ez (ellentétben a régebbiekkel) olyan új típusú lovagrend volt, amely a védelmére, és politikai - hatalmi céljainak a támogatására jött létre.
Tagjai lettek: második felesége Cillei Bobála, V.Albert osztrák herceg, V Henrik angol király, Erik dán király, de még Vlad (1436-ban került hatalomra Havasalföldi vajdaként) "Dracul" (dracon: latinul sárkány, drac: románul ördög). (Utánna lett a havasalföldi vajdi fia: Vlad Tepes a híres Dracula: "sárkány v. ördög fia.)

Savaria
Colonia Claudia Savariensium (a mai Szombathely) coloniaként (Rómával azonos státusú városként) Claudius császár uralkodása alatt alapították 50 körül. Környékén a leszerelő katonáknak a veteránoknak földparcellákat osztottak ki.
Egység a centuria volt (kb. 50 hektár) egy szabályos négyzet alakkal, ez 200 ingerum volt (1 ingerum = amit egy nap alatt fel lehetett szántani). A parcellázásról egy kis (általában) bronz térképet Rómába a központi levéltárba (a Tabulariumba) is beküldtek.

Torda (1150)
A tordai bányák 1150 körül 60 000 tonna sót termeltek. A tordai sót 99%-ban nátrium-klorid alkotja.
Erdély sókészlete 16 000 négyzetkilométeren terül el, a sórétegek vastagsága 100-3000 méter között van. Ma ezt a sókészletet 4100 km3-re becsülik.

Magyar kutyafajták

Fajta Első írásos említése Törzskönyvezése
Erdélyi kopó 1237 1910
Komondor 1519 1924
Kuvasz 1511 1924
Magyar Agár 1360 1966
(Drótszőrű) magyar vizsla 1942 1943
(Rövidszőrű) magyar vizsla 1360 1924
Mudi 1815 1936
Puli 1751 1924
Pumi 1815 1924

Mo
Magyarországon az első iparosodás korszakában (1863 és 1914 között) megnyolcszorozódott az ipari termelés.

"balatoni" üdülőövezet (2010)
A kormányzat által 1997-ben kialakított üdülőövezethez 40 partmenti + 111 "háttértelepülés" tartozott. 2005-ben ehhez jött még 11, majd 2008-ban újabb 17 település. A Balaton környezeti terhelését jelentősen csökkentették (ipari, mezőgazdasági, kommunális), de a térség 179 településéből, még 53-ban nincs csatorna hálózat.

Duna
A Duna - forrása egy 1292-es okirat szerint Dunaueschingenben van. A latinul Isternek vagy Danubiusnak nevezett Duna forrását a rómaiak is arrafelé tartották nyilván.

Jászok
Jászság külön tájegység az Alföldön, ahol 15 jász település van. De jászok ennél többen vannak, mert a Duna-Tisza közének újratelepítésében is résztvettek. A Jász személynév 1318-ban jelent meg nálunk, szláv közvetítésre utal, hogy az "ász" névből "jász" lett. Az ászi törzseknek i.e. III-II században a Csu-folyó (Szirdarja mellékfolyója) mentén volt a birodalmuk. Magyarországra bejövetelük előtt a kunok birodalmának földművesei, és védői voltak. IV.Béla a kunokkal együtt befogadta a jászokat is. Károly Róbert, hogy a kunok túl nagyra nőtt hatalmát gyengítse, ezért a jászoknak is velük egyenlő privilégiumokat adott. Valamennyi jász széknek - és a hozzá tartozó helységnek - külön kapitánya volt, s alattuk a tizedesek intézték a községek ügyeit. A jászkapitány jelképei: mente, süveg, pecsét, kinevezési okmány. A Jászkürt pedig a jászok jelképe, a jász összetartozást jelképezi.

Magánvasutak
Magyar királyi Államvasutak a kiegyezés után 1868-ban alakult meg.
Magyar Középponti Vasút (1850-ig): Vác - Bp - Cegléd - Szolnok
Déli Vasút (1931-ig): Sopron - Szombathely - Nagykanizsa - Barcs + Nagykanizsa - Székesfehérvár - Budapest + Székesfehérvár - Komárom
Magyar Nyugati Vasút (1889-ig): Szentgotthárd - Celldömölk (- Veszprém - Székesfehérvár) - Győr
Osztrák-Magyar Államvasúttársaság (1891-ig):
Szob - Vác + Hegyeshalom - Győr - Komárom + Cegléd - Szeged
Tiszavidéki Vasút (1880-ig): Szolnoktól (Miskolc, Debrecen, ...) Hidasnémeti, Biharkeresztes, Lökösháza végállomásokig

Nyelveket beszélők
Magyarországon idegen nyelveket beszélők száma
Angol ~230 ezer (1990) ~1,36 millió (2011)
Német ~420 ezer (1990) ~0,92 millió (2011)
Orosz ~160 ezer (1990) ~0,13 millió (2011)
Kínai ~0,2 ezer (1990) ~2 ezer (2011)

Születések száma
Élveszületések száma Magyarországon:
1975: 194 ezer
1990: 126 ezer
2011: 88 ezer

Velencei tó
26 km2, átlagosan 1,2 méter mély

(Magyar) személyszállítás (2011)
I: autóbuszok részesedése:
- utasok száma alapján: 77%
- utaskilométerben: 46%
(több mint 17000 autóbuszunk volt ekkor)
II: vasút részesedése:
- utasok száma alapján: 22%
- utaskilométerben: 30%
III: repülés részesedése:
- utasok száma alapján 1%
- utaskilométerben 24%
IV: hajók
- Balaton részesedése: 74%
- Duna részesedése: 25%
- Egyéb: 1%

Lakásépítés (2012)
Magyarországon 2012-ben ~10,6 ezer lakás épült (ez 17%-os csökkenés volt 2011-hez képest)

Magyarországon
2011-ben 4,383 millió lakás volt.

Magyarországon 2012-ben ~ 34 ezer rendőr volt.

Magyarország teljes GDP-je 2009-ben 26,5 billió Ft volt (ebből az állam 14 billió Ft-ot vont magához)

Magyarország 2005-ben nyugdíjra, és nyugdíjszerű ellátásra 2,3 billió Ft-ot fordított.

Magyarországon 2007-ben 829 ezer általános iskolás volt.

Magyarországon 2012-ben 340 ezer óvodás volt.

Kolozsvár
Cluj, az ókori Dacia római provincia városa római nevén: Napoca

Pedagógusképzés
Magyarországon pedagógusképzésre
év .felvettek száma .   jelentkezők száma
2001 .       ~ 4700 .       ~ 8000
2005 .       ~ 5050 .       ~ 9000
2009 .       ~ 6050 .       ~ 10950

Magyar államháztartás
Magyar államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi mérlege:
Év .    Bevétel .    Kiadás
2009 .    ~ 12 918 milliárd Ft .    ~ 13 850 milliárd Ft
2011 .    ~ 13 209 milliárd Ft .    ~ 14 943 milliárd Ft











vissza a lap tetejére



vissza a nyitóoldalra

for sale:
A Maglódi Nagyhídnál
12000m2-es terület ...
bővebben ✈