Morgan Stanley

Ford

tárhely.eu

HVG

pixabay.com

Forbes




















Sakk TAnkönyv - Standardmodell - Einstein - Atomerőmű - Fajsúly - Kémia - Mértékegységek - Csillagászat - Ünnepek - Világvallások
Kislexikon - Nyelvtan - Német - Morse abc - Görög abc - Cirill abc

............................................................................... ............................................................................... vissza a kezdőlapra

Diák klub






Standardelmélet

Standardmodell



A négy alapvető kölcsönhatásból: az elektromágneses, a gyenge, az erős, a gravitációs, az első kettőt egyetlen kölcsönhatássá, az elektrogyenge kölcsönhatássá olvasztja össze.
Az erős kölcsönhatás leírására a színdinamika, vagy a QCD (kvantum-chromodinamika) kvantum-színdinamika szolgál.
Nem megoldott a gravitációs kölcsönhatás elméletének a beépítése a többi kölcsönhatás egységes rendszerébe.
Az Univerzum keletkezésének, és fejlődésének a kérdései, és az elemirészecske-fizika kérdései azonossá válnak és csak együtt oldhatók meg. Az ősrobbanás, a világegyetem keletkezése fizikai törvényszerűségeinek fizikai megoldása helyett felmerülnek a filozófiai jellegű megoldások.
A klasszikus fizika sok jelenségre nem tudott válaszolni, néhány válasza pedig rossz volt. A standardelméletben is vannak kérdőjelek, alkalmazása viszont sehol sem vezet ellentmondáshoz.

A GUT(Great Unification Theory) a a Nagy Egyesítés elmélete feleletet adott néhány megválaszolatlan kérdésre. Pl: lehetséges az átmenet a leptonok, és a hadronok között. Ebből pedig az következik, hogy a proton instabil. Kiszámolták, hogy az élettartama 1030 év. A felezési ideje tehát 20 nagyságrenddel nagyobb mint az univerzum életkora. (de 1 kg anyagban 1027 nukleon van, akkor 1000 tonna anyagban 2-3 bomlás megy végbe naponta.)

A másik elmélet a Superstring szuperhúr elmélet, TOE = Theory of Everything (Mindenség elmélete) Ez már igazi filozófiai megközelítés. Az elmélet szerint a világunk valójában 9 dimenziós, de ebből hatot nem észlelünk, mert ezek egy Planck-hossz (10-33 cm) méretre vannak feltekeredve.
A másik sikeres egyszerűsítése, hogy a részecskék nem pontszerűek, hanem húrok. A húrok a kilencdimenziós térben felvett rezgési formái határozzák meg a részecskék jellegét, azaz, hogy fotont, vagy kvarkot, ... észlelünk.

A standardelmélet két csoportra osztja a részecskéket. A fermionok az anyag építőkövei, feles spinű részecskék. A bozonok feladata a fermionok közötti erőhatás közvetítése, ezek egész spinű részecskék.

A fermionok három csoportba rendeződnek, mindegyikben van két nehéz részecske (kvarkok), és két könnyű részecske (lepton): egy neutrínó, és egy elektronhoz hasonló töltött rész:
I: elektron + elektron-neutrínó + u(up: fel) - kvark + d(down: le) - kvark
II: müon + müon - neutrínó + C(charmed: bájos) - kvark + s(strange: ritka) - kvark +
III: tauon + tauon - neutrínó + t(top: tető) - kvark + b(beauty: szépség) - kvark.

A bozonok:
foton (elektromágneses kölcsönhatás):
Spin = 1
W-bozon (gyenge kölcsönhatás):
Spin = 1
Z - bozon (gyenge kölcsönhatás):
Spin = 1
gluon (erős kölcsönhatás):
Spin = 1
graviton (gravitációs kölcsönhatás):
Spin = 2

Az erős kölcsönhatásnál a kvarkok mindegyikének 3 féle színtöltése lehet. A hadronokban (proton, neutron, mezon) ezek a "színerők" tartják össze a kvarkokat. A hadronok színtöltése nulla: a protonokban, és a neutronokban a három szín szuperpozíciója, a mezonokban a szín-antiszín kombináció gondoskodik a "színtelenségről".

Az "elektrosztatikus", és a gravitációs erő nagysága között lévő különbség érzékeltetésére számítsuk ki, hogy mekkora két elektron között ható elektrosztatikus és gravitációs erő aránya:
Két töltés között ható Coulomb erő: Fe = k x Q1x Q2/r2 ahol k = 9 x 109 x N x m2/C2
A két töltés között ható gravitációs erő pedig: Fg = f x m2/r2
ahol az általános tömegvonzási együttható: f = 6,67 x 10-11 N x m2 x kg-2
Az elektron töltése: e = 1,6 x 10-19C
Behelyettesítve, megkapjuk a két erő arányát:
Felektrosztatikus/Fgravitációs = k x e2/fm2 = 9 x 109 x 1,62 x 10-38/6,67 x 10-11 x 9,12 x 10-62 = 4,2 x 1042
(Azért csak egy tizedesjegyig számolunk, mert a kiindulási adataink is ilyen pontosak, szerencsére az elektron sugara kiesett, és értelem szerűen a mértékegységek is, így csak a keresett arányszámunk maradt).
Tehát - láthatjuk, hogy - az elektronok közötti elektromos kölcsönhatás több mint 42 nagyságrenddel nagyobb, mint a köztük ható gravitációs erő. Így már érthető, hogy a -nagynak tűnő- Föld gravitációs erejének hatására, miért nem kezdünk zuhanni a Föld középpontja felé, miért tudja ezt megakadályozni a talpunk, és a talaj azonos töltésű részecskéi között ható taszító erő.





Albert Einstein

Speciális relativitás elmélet



Einstein speciális relativitás elmélete szerint az inerciarendszerek teljesen egyenértékűek a természeti jelenségek leírása szempontjából. Ez nagy egyszerűsítés, hiszen mindegyik inerciarendszerben ugyanolyannak kell lenniük az alapegyenleteknek. Tehát, ha valamely törvény megváltozik a koordináta-transzformációval szemben (ez teremt kapcsolatot két inerciarendszer között) azzal gond van. A Newton-féle mechanikai mozgástörvények változnak, ezért nem jók, tehát valami új kellett helyettük. (kis sebességnél még nincs gond velük)
Einstein relativisztikus mechanikája következménye:
- a testek tömege függ a sebességüktől
- az E=mc2 egyenlet
De eddig csak az egymáshoz képest egyenes vonalú, egyenletesen mozgó vonatkoztatási rendszerek egyenértékűségéig jutottunk el (ezért "speciális" ez az elmélet).
Einstein ezért tovább kutatott, egy általánosabb elméletig.



Einstein

Általános relativitás elmélet



Keresett egy általánosabb elvet, mert egy természettörvénynek bármilyen vonatkoztatási rendszerben ugyanolyannak kell lennie:
Ezen kívül ellentmondást talált Newton gravitáció-elméletében is, mert ha megváltozik a tömegek eloszlása, akkor a gravitációs tér erősségének is azonnal meg kell változnia bármely távoli pontban. A speciális relativitás szerint pedig, semmilyen hatás nem terjedhet a fénysebességnél gyorsabban. E két problémát egyszerre oldotta meg. Rájött, hogy a gyorsuló koordinátarendszerek olyanok, mintha azokban gravitációs erő lépne fel. (Ez a súlyos, és tehetetlen tömeg azonosságának a következménye) Ez segítette Einsteint a gravitáció modern elméletének, az általános relativitás elméletének a megalkotásához. Ebben a tömegek alakítják ki a tér-idő geometriai szerkezetét, és ebben a tér-időben a testek erőmentes mozgást végeznek.
Ez egy négydimenziós tér, három tér koordináta mellé negyediknek hozzávette az időt. (Tömegek közelében nem az euklideszi, hanem a Riemann- féle görbült tér-idő szabályait követi ez a geometria.) (A geometria "mondja" meg hogyan mozogjanak a tömegek).
A bolygók mozgásának leírásában az erő fogalma nem fordul elő, hanem teljesen kinematikai jellegű. Nem a Nap vonzóereje kényszeríti a bolygókat ellipszis pályára, hanem olyan tér-idő geometriát alakít ki, amelyben az erőmentes tehetetlenségi mozgás pályája ellipszis alakú. Használhatóságát mutatja, hogy a fekete lyukakról is van elképzelése, ahol pedig véget ér a hagyományos fizika.
A távoli csillagok fénye a Nap közelében haladva elhajlik (ezzel az elméletet már az 1919 évi napfogyatkozáskor is igazolták)
Következő bizonyítás a gravitációs vörös eltolódással történt. Ekkor a gravitáció hatására az atomok spektrumvonalainak hullámhossza a nagyobb hullámhosszak, a vörös felé tolódik el.
A fizika elméleti kutatásaiban a relativitás elvét használják, mert az érvényesülő szimmetria, az követelmény a fizikai elméletekkel szemben.
Jelenleg is folynak a próbálkozások a kvantummechanika, és a gravitáció elméletének az egységesítésére, az Egyesített Elmélet létrehozására.




Paksi Atomerőmű



A Paksi Atomerőmű induláskori adatai (1760 MW-os "korából"):

Beépített blokkok száma: 4

Egy blokk összefoglaló adatai:
névleges teljesítmény: 440 MW
ideális állapotra vonatkozó bruttó körfolyamat hatásfok : 31,83%
villamos összfogyasztás 5,4%
állandósult ciklusban átlagos körülmények között kiadható villamos energia 2,782x106 MWh
állandósult ciklusban ideális körülmények között effektív kiégetési óra szám: 7.000 h

Reaktor
típus: VVER 440-V-213
hőteljesítmény: 1375 MW
hűtőközeg mennyiség 43.000 m3/h
hűtőközeg nyomása: 125 kp/cm2
hűtőközeg átlagos felmelegítése 28 Co
kilépő hűtőközeg átlagos hőmérséklete 295 Co
aktív zóna U-töltete 42 t
kötegek száma 349 db
ebből fűtőelem köteg 312 db
fűtőelemek száma a kötegben: 126 db
üzemanyag tabletta anyaga UO2
urándúsítás U 235 izotópban:  
első töltet %1,6/2,4/3,6
utántöltet %2,4/3,6
átlagos kiégetési szint 28,6 MWnap/kgU
szabályzókötegek száma 37 db
szabályzóköteg csoport száma 6 db

Turbina
mennyiség blokkonként 2 db
felépítés egy nagynyomású ház
  két kisnyomású ház
névleges teljesítémény 220 MW
fajlagos hőfogyasztás 2670 kcal/kWh
gőznyomás 44 kp/cm2
gőzhőmérséklet 255 Co
megcsapolások száma: 8 db
kondenzátorok száma 4 db
kondenzátor nyomás: 0,036 kp/cm2
kondenzvíz hőmérséklet 26,4 Co

Gőzfejlesztő
mennyiség blokkonként 6 db
hőátadó felület 2510 m2
gőzteljesítmény 452 t/h

Generátor
mennyiség blokkonként 2 db
hatásos teljesítmény 220 MW
hatásfok 98,6%
fázistényező (cos- φ) 0,85
kapocsfeszültség: 15,75 KV
állórész hűtése tekercs H2O
állórész hűtése vastest H2
forgórész hűtése H2

BWR:
Forralóvizes reaktor

PWR:
Nyomottvizes reaktor

Sugárdózisok
(millisievert)
0,01 fogröntgen
2,5 átlagos éves sugárdózis
7 mellkasröntgen
100 megnől a rák veszélye
700 hajhullás 3 héten belül
3000 50%-os a túlélési esély
6000 1 hónapon belül meghalnak
10000 2 héten belül meghalnak

Zöldebb atomerőművek
India és Kína új generációs atomreaktorokat épít. India az évtized végére építi fel a nehézvizes - a láncreakcióhoz - uránium helyett tóriumot használó reaktorát. A tóriumból 200-szor több energiát lehet kinyerni, a mellékterméke nem több ezer, hanem néhány száz év alatt bomlik le, és legalább 3-szor annyi van belőle, mint az urániumból.
Kína - a régebbi amerikai kísérleteket folytatva - a sóolvadékos megoldást fejleszti, mert ez a kisebb belső reaktor nyomás miatt biztonságosabb, mint a vízhűtéses rendszerek.





Fajsúly



Fajsúly= G/V [ kp/dm3 ]

Egy tizesre kerekített értékek:

Alumínium: 2,7
Arany: 19,3
Ezüst: 10,5
Higany: 13,6
Kálium: 0,9
Kobalt: 8,8
Magnézium: 1,7
Nikkel: 8,9
Ólom: 11,3
Ón: 7,3
Platina: 21,5
Titán: 4,3
Urán: 18,7
Vas: 7,9
Vörösréz: 8,9
Wolfram: 19,3
AlMgSi: 2,7
AlCuMg: 2,7
AlSi: 3,2
Bronz: 8,5-8,9
Acélöntvény: 7,8
Szénacél: 7,9
Sárgaréz (hengerelt): 8,5-8,6
Sárgaréz (öntött): 8,4-8,7

Agyag: 1,8-2,6 (nedvességtartalomtól függően)
Akácfa: 0,6-0,9
Alkohol: 0,8
Aszfalt: 1,1-1,5
Barnaszén: 1,1-1,5
Bazalt: 2,7-3,2
Benzin: 0,7
Benzol: 0,9
Beton: 1,8-2,5
Bükkfa: 0,7-0,8
Diófa: 0,6-0,7
Éter: 0,7
Grafit: 1,8-2,4
Homok: 1,4-2 (nedvességtartalomtól függően)
Kén: 2-2,1
Konyhasó: 2,2
Kőszén: 1,2-1,5
Lucfenyő: 0,5
Márvány:2,5-2,8
Nyárfa: 0,4-0,6
Papír: 0,7-1,1
Parafa: 0,2
Petróleum: 0,8
Porcelán: 2,2-2,4
Sósav: 1,1-1,2
Tölgyfa: 0,7-1,0
Üveg: 2,4-2,8
Vörösfenyő: 0,4-0,7
Zsír: 0,9





Kémia



Kémiai anyagok:

I.Elemek:
- fémek
- nem fémek (C, P, ...)

II. Vegyületek:
1. szervetlen vegyületek:
- bázisok
- oxidok
- savak
- sók (foszfátok, karbonátok, kloridok, nitrátok, szilikátok, szulfátok, ...)
2. szerves vegyületek:
- alkoholok
- fehérjék
- festékek
- illóolajok
- növényi bázisok
- szénhidrogének
- szerves savak
- zsírok
- ...




Néhány anyag elnevezése, és képlete:

Acetilén: C2H2
Ammóniumklorid: NH4Cl
Azbeszt: kalcium-magnézium szilikátok
Benzol: C6H6
Bizmutin: Bi2S3
Bórkősav: C4H6O6
Bórsav: H3BO3
Ecet: hígított ecetsav: CH3COOH
Ezüstklorid: AgCl
Foszforsav: M3PO4
Galenit: PbS
Gipsz: kalciumszulfát: CaSO4- 1/2H2O
Glicerin: C3H8O3
HCN: hidrogén-cianid
hematit: vasoxid
Higany(II)klorid:HgCl2 (szublimát)(mérgező)
HNC: hidrogén-izocianid
H2CO: formaldehid
Káliumalumíniumszulfát: KAl(SO4)2(timsó)
Káliumhidroxid: KOH(marókáli) (mérgező lúg)
Káliumpermanganát: KMnO(hipermangán)
Kénsav: H2SO4
Keserűsó: magnézium-szulfát
Klórmész: Ca(OCl)2
Konyhasó (kősó): nátriumklorid: NaCl
kréta (mészkő): kalciumkarbonát: CaCo3
Kristályszóda Na2CO310H2O
magnetit = Fe3O4
(Égetett) mész: kalciumoxid: CaO
(Oltott) mész: kalciumhidroxid: Ca(OH)2
Nátriumacetát: NaCH3COO
Nátriumkarbonát: Na2CO3
Nátriumszulfát: Na2SO410H2O(glaubersó)
Nátronlúg: lúgkő: NaOH: Nátriumhidroxid: (mérgező anyag)
Rézgálic: rézszulfát: CuSO4-5H2O (rézgálic)(mérgező)
Rozsda(vas): FeOOH
Sósav: HCl
Smirgli (korund): alumíniumoxid: Al2O3
Szalmiákszesz: ammóniumhidroxid: NH4OH
Széndioxid: CO2
Szóda: nátriumkarbonát: Na2CO3-10H2O
Timsó: kálium-alumínium-szulfát: KAl(SO4)2- 12H2O
Trisó: Na3PO4 (trinátriumfoszfát) Jól oldja a vízkövet.
Vas(III)klorid: FeCl36H2O (ferriklorid)


Kémiai elemek, és jellemzőik:

Vegyjele Neve Sűrűsége(kg/dm3) Olvadáspontja Halmazállapota Vegyértéke Rendszáma Oszlopa
Ag Ezüst 10,5 961 szilárd I,(II) 47 I.B
Al Alumínium 2,7 660 szilárd (I), III 13 III.A
Ar Argon 1,4 - 189 gáz 0 18 VIII.A
As Arzén 5,7 - szilárd III,IV 33 V.A
Au Arany 19,3 1063 szilárd I, III 79 I.B
B Bór 2,34 2300 szilárd III 5 III.A
Ba Bárium 3,5 714 szilárd . 56 II.A
Be Berillium 1,85 1277 szilárd . 4 II.A
Bi Bizmut 9,8 271 szilárd III,(V) 83 V.A
Br Bróm 3,1 -7,2 folyadék I,III,V 35 VII.A
C Szén 2,3 3727 szilárd IV 6 IV.A
Ca Kalcium 1,55 838 szilárd II 20 II.A
Cd Kadmium 8,7 321 szilárd (I),II 48 II.B
Cl Klór 1,56 -101 gáz I,(IV),V,(VI),VII 17 VII.A
Co Kobalt 8,9 1495 szilárd (I),II,III,(IV) 27 VIII.B
Cr Króm 7,2 1852 szilárd II,III,VI,VII 24 VI.B
Cu Réz 8,96 1083 szilárd I,II,(III) 29 I.B
F Fluor 1,5 -220 gáz I 9 VII.A
Fe Vas 7,9 1536 szilárd II,III,(VI) 26 VIII.B
H Hidrogén 0,07 -259 gáz I 1 I.A
He Hélium 0,13 -270 gáz 0 2 VIII.A
Hg Higany 13,6 -38,4 folyadék I,II 80 II.B
Vegyjele Neve Sűrűsége(kg/dm3) Olvadáspontja Halmazállapota Vegyértéke Rendszáma Oszlopa
I Jód 4,94 113,7 szilárd I,III,V,VII 53 VII.A
Ir Iridium 22,5 2454 szilárd (I),(II),III,IV,(VI) 77 VIII.B
K Kálium 0,86 63,7 szilárd I 19 I.A
Mg Magnézium 1,74 650 szilárd II 12 II.A
Mn Mangán 7,43 1245 szilárd (I),II,(III),IV,(V) 25 VII.B
Mo Molibdén 10,2 2610 szilárd (II),(III),(IV),(V),VI 42 VI.B
N Nitrogén 0,81 -210 gáz III,(IV),V 7 V.A
Na Nátrium 0,97 97,8 szilárd I 11 I.A
Ni Nikkel 8,9 1453 szilárd II,IV 28 VIII.B
O Oxigén 1,14 -219 gáz II 8 VI.A
Os Ozmium 22,6 3000 szilárd (II),(III),(IV),VI,VIII 76 VIII.B
P Foszfor 1,82 44,2 szilárd III,V 15 V.A
Pd Palládium 12 1552 szilárd II,(III),IV 46 VIII.B
Pb Ólom 11,4 327,4 szilárd II,(IV) 82 IV.A
Pt Platina 21,4 1769 szilárd (I),II,(III),IV 78 VIII.B
Ra Rádium 5 700 szilárd II 88 II.A
S Kén 2,1 119 szilárd II,IV,VI 16 VI.A
Sb Antimon 6,62 630,5 szilárd III,(IV),(V) 51 V.A
Se Szelén 4,8 217 szilárd II,IV,VI 34 VI.A
Si Szilícium 2,33 1410 szilárd IV 14 IV.A
Sn Ón 7,3 232 szilárd II,IV 50 IV.A
Ti Titán 4,5 1668 szilárd (II),(III),IV 22 IV.B
V Vanádium 6,1 1900 szilárd (II),III,(IV),V,(VII) 23 V.B
W Volfram 19,3 3410 szilárd (II),(III),(IV),(V),VI 74 VI,B
Zn Zink 7,14 419,5 szilárd II 30 II.B





Kislexikon



Alexandriai Nagykönyvtár
Azon máig vitatkoznak, hogy Alexandriát i.e. 331-ben valóban Nagy Sándor (Alexandrosz) alapította-e (saját keresztnevét adva neki), mert 700 évvel előtte errefelé már volt egy település (Rhakotisz), és Homérosz is az Odüsszeiájában írt egy itteni kikötőről. Az azonban biztos, hogy a várost a makedón uralkodó legkiválóbb hadvezére I. Ptolemaiosz (i.e. 367-283) tette naggyá. Ő lett a felbomló makedón világbirodalom egy részét képező Egyiptom uralkodója.
Ptolemaiosz Szótér (a Megmentő), mint az első görög uralkodó, az akkori egyiptomi fővárost (i.e. 320-tól), Alexandriát az akadémia, és a nagykönyvtár alapításával (i.e.300) az ógörög, az egyiptomi, és a kisázsiai kultúrát összeolvasztó központtá tette.
Az i.e. 288-ban alapított Muszeion (a múzsák szentélye) a kor művészeinek, tudósainak a gyűjtőhelyévé vált. Az alexandriai könyvtár pedig a 200.000 tekercsnyi anyagával az ókori világ központi kutatóhelyévé vált.
I. Ptolemaiosz és utódai arra törekedtek, hogy a fellelhető összes emberi ismeretet tanulmányozhatóvá tegyék az alexandriai tudósok számára. Az így összegyűlt többségében görög nyelvű 700.000 tekercs, több mint 100.000 mai könyvnek felel meg. U alakú előadó termeik voltak, központi részén emelvénnyel, ahol állva mondta el az előadó a beszédét.
Platónon, Szókratészen, és Szophoklészen kívül még néhány Alexandriához kötődő név:
Eukleidész, Pappusz, Apollóniusz Pergaiosz (matematikus)
Héron (mechanikus), Arisztarkhosz (csillagász, a heliocentrikus világkép megteremtője).
Theokritosz (költő). Manethon (egyiptomi pap, a fáraókori Egyiptom történetének megírója) Kallimakhosz (költő, az alexandriai könyvtár katalógusának elkészítője).

A Bibliotheca Alexandrina további sorsáról több tudományos változat is van jelenleg:
i.e. 48
-ban leégett. -Julius Caesar szándékosan gyújtotta fel. -Július Caesar csak a hadihajókat gyújtotta fel, azokról terjedt át a tűz a könyvtárra.
(i.e. 41-ben VII. Kleopátra (akinek i.e. 47-ben Caesartól fia született) barátja Marcus Antonius 200.000 tekercset ajándékozott az alexandriai könyvtárnak.)
391-ben szűnt meg, mert a pogányság szellemi központjának minősült az akkor már keresztény államvallású Római Birodalomban.
642-ben szűnt meg, amikor az arab hódítás végzett vele.
(Ekkoriban egy nagy földrengés a város nagy részét a tengerbe süllyesztette (ekkor tűnt el a phároszi világítótorony is). Itt volt Antirhodosz szigete, a királyok kedvelt tartózkodási helye is. Az eltűnt Alexandria térképét először Mahmud el-Falaki próbálta elkészíteni 1866-ban Caesar, Flavius Josephus, id. Plinius, és Sztrabon leírásai alapján.)

Az összeesküvés elmélet hívőknek nagy muníciót ad az a tény, hogy ennyi tudományos évszám van arra, hogy meddig maradt fenn a könyvtár, és további kérdéseket is feltesznek.
Mindenesetre érdekes, hogy ilyen nagyszerű tudósok, egy ilyen egyszerű kérdésre meg nem tudnak választ adni.

Atlantisz
Platón (i.e. 427- i.e. 347) Timaiosz- és Kritiász című dialógusában ír részletesen Atlantisz szigetéről, amely Héraklész oszlopaitól nyugatra feküdt, és nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve. (Itt elfelejtik megemlíteni, hogy - a korabeli elképzelések szerint - ez a meghatározás az akkori (ismert) világból mekkora területet jelentett.)
Platón a sziget történetét Szolóntól ismerte, aki i.e. 560-ban tett egyiptomi utazásakor Szaisz város papjaitól hallotta. Ő feljegyzéseik szerint, előtte 9000 évvel Atlantisz "egy súlyos nap és éjjel a tengerbe merülve eltűnt". Platón műve azonban ezen a ponton valamilyen oknál fogva megszakad.
Több görög forrás is említi Atlantiszt, és más kultúrák is írnak a tenger által elárasztott gazdag, és boldog szigetről: egyiptomi Középbirodalomban (A hajótörött legendája), indiai (Mahábhárata), ószövetségi (özönvíz), azték, maya kalendáriumok,... Hérodotoszt szokták emlegetni, hogy nem írt Atlantiszról, pedig - igaz, hogy jón dialektusban - céloz rá, hogy látott egy papíruszt háromszáz, és harminc egymást követő uralkodó listájával, és a Szaisz papoknál ő is érdeklődött a szigetről.
Platón nem tudhatta, hogy - a mai kutatások eredménye szerint - az általa megjelölt időben következett be a globális éghajlat változás, és ekkor indultak el a meghatározó társadalmi folyamatok is. Arról sem tudhatott, hogy az óceán mélyén többfelé megtalálták egy eltűnt civilizációnak a nyomait.
Azért keresik ennyire Atlantisz nyomait (természetesen ennek tényét tagadva) a legmodernebb eszközökkel, mert egy ilyen fejlett civilizációnak több telephelye is kellett hogy legyen, ahol fennmaradt a tudásuk.
Platón filozófiai munkásságát tekintve: "minden létezőnek megvan az égen túli területen a maga tökéletes formája, mintája, ideája." ... "Az igazán elsődleges létező azonban az idea."
Platón ezzel a világ jelenségei mögött rejtőző közös törvényeket, mintákat, ideákat próbálta meg láthatóvá tenni.
Látható, hogy csak közelítőleg érthette meg az általa megismert fogalmakat, és az is, hogy az ógörögről történő pontatlan fordítások miatt számunkra sem teljesen érthető Atlantisz története.

Agnosztikus
A hit és az ateizmus közötti mezsgyén egyensúlyozó kételkedő.

Akklimáció
Egy növénynek egy stressz hatásra adott kiegyensúlyozó válasza, amely a belső változás csökkentésére irányul.

Algák
A tengervízből különböző mértékben vonják ki az ásványi anyagokat. Vörös alga például jobban képes megkötni a magnéziumot, és a kalciumot, a lemezmoszat pedig a jódot. Minden az emberi szervezet működéséhez szükséges hatóanyagot tartalmaz: ásványi anyagokat, vitaminokat, aminosavakat, fejérjéket, nyomelemeket, proteineket, kalciumot, magnéziumot, vasat rezet, jódot, nikotinsavat (stresszoldó hatású). Felhasználják: élelmiszeriparban, kozmetikában, és az orvoslásban is.

Amaterasu
Japán Napistennő

Ángyod
Urali korú szavunk, kiszorította a német eredetű, sógornő (= a testvér felesége)

Apoptózis:
a programozott sejthalál néven is ismert élettani jelenség a sejtek pusztulásának "szervezett" folyamata, amelynek során a sejtmorfológia jellegzetesen átalakul. Az apoptózis része normális életünknek (több tízmilliárd sejtünk pusztul el naponta), de ez károsító tényezők hatására is bekövetkezhet.

Athén
Attika és Athén uralmáról Athéné és Poszeidón vitába keveredett. Mivel az istenek tanácsa nem akart dönteni, ezért Kekropsznak az első athéni királynak kellett döntenie. Poszeidón háromágú szigonyával a földre sújtva egy gyönyörű lovat kínált. Athéné egy olajfát teremtett. Ezen először nevettek, de miután elmagyarázta, hogy ennek a fának minden része hasznos, és ez a béke jelképe, az istenek, és Kekropsz Athénét nyilvánították győztesnek.

Badari-kultúra
Az egyiptomi dinasztriákat megelőző predinasztrikus kultúra (i.e. 4500-3800), amelyben már megjelentek az első színes amulettek.

Baktériumok
"Arzénos" baktériumok"
A Sierra Nevadai Monó-tóban, a termálforrások arzénes vizében él. Az oxigénhiányos környezetben élő, fotoszintetizáló baktériumoknak a fényen kívül nem vízre van szükségük, hanem a mérgező arzénre.
"Bátor utazó" baktérium
(Jules Verne idézete után nevezték el). Egy dél-afrikai aranybányában, majdnem 3 km mélyen találták. Sötétségben él, 60 fokos 9,3 pH-jú vízben. Energiáját szulfátredukcióval nyeri, ehhez a hidrogént az uránium sugárzása által lebontott vízmolekulából nyeri. A naprendszer több égitestén is megélhetne.
CBDB1 baktérium
A mérgező, és nehezen lebontható poliklórbenzolokat használja energiaforrásként (klórbenzolig bontja le).
Anaerob (oxigén nélküli) baktériumok, a sejtek átmérője egy mikrométer körül van.
Methanococcus jannaschii
Egy fehér füstölőben talált mikróba, amely a széndioxidból, és a hidrogénből egy magas hőmérsékleten hatékony enzim segítségével metánt termel.
Dienococcus radiodurans
Az atomreaktorok magjában is megélő baktériumok.
Mikróbák fotoszintézissel
25 baktériumtörzs közül 6 képes a napfény feldolgozására. A klorofill-termelő fajok fényérzékeny kloroszómáival ("antennáival") hasznosítják a fényt.
Mikrobiológiai üzemanyagcella
A cellulóz baktériumokkal való lebontása során keletkező energia, az egyik leggazdagabb energiaforrás lehetne a Földön. A cellulóz ugyanis megtalálható az elhullott növényi maradványokban, levelekben, fa hulladékokban, ...

Baradla barlang
Már 30 000 évvel ezelőtt az őskorban is használták. A "bükki kultúra emberei i.e. 5000 évvel már a nyirkos talajtól védő cölöpépítményeket is emeltek. A rézkorból és a bronzkorból nem találtak leleteket, de a vaskorban újra lakott ember a barlangban. A hossza 15 km, a vele összefüggő Dominicával együtt 22 km. A Béke- barlang tiszta, egyenletes hőmérsékletű, és páratartalmú, kalcium- és magnézium- ionokkal teli levegője a légzőszervi betegségekre gyógyító hatású. Főleg a légcsőhurut, és a tüdőasztma jóval háromhetes barlangi légzőkúrák alatt.
Három helyen lehet bejutni: Aggteleknél, - és a két mesterséges bejáraton - a Vörös tónál, és Jósvafőnél.

Benyovszky Móric
A bajai szabólegény Benyovszky Móric Ágost 1741-ben (vagy 1746-ban) született. Katonának állt, de lázadásuk után csak kalandos úton tudott elmenekülni. Végül a fél világot végigpróbálva Madagaszkáron kötött ki. 1772-ben XV. Lajoshoz utazott és rávette Madagaszkár meghódítására, aki kinevezte a sziget kormányzójának, és grófi címet adományozott neki. 1776-ban a bennszülöttek királyukká választották. Az intrikák miatt végül lemondott a kormányzóságról, és visszatért Magyarországra. Miután itt nem kapott támogatást, Amerikába ment harcolni a függetlenségi háborúba, ahol Benjamin Franklinnal is barátságot kötött. Ezután amerikai kereskedők megbízásából megpróbált visszatérni Madagaszkárra.
Kalandjait érdekes, és szórakoztató emlékiratban örökítette meg, az ifjúság okulására, amit sok nyelvre lefordítottak.

Berlini fal
1961 augusztus 13-án először csak szögesdrótot építettek ki, majd tankcsapdákat, végül pedig felhúzták az őrtornyokkal megerősített falat. 1989 november 9-éig választotta el az NSZK-t és az NDK-t.

Birtoklás ösztöne
Egyik legősibb ösztön a birtoklás, a szerzés. Ez már állati szinten is így volt, hiszen az állatok területét sem lehet megsérteni, s a zsákmányukat is igyekeznek biztonságba helyezni.
Az ember már a bibliában hatalmat kap istentől a növény,-és állatvilág felett, de a többi ember felett nem, ezért a zsidó-keresztény kultúrkörben embernek ember feletti hatalma mindig "törvénytelen." Sokszor halljuk, hogy "ő az enyém, megszereztem magamnak".)

Caligula
Teljes név: Gaius Julius Caesar Augustus Germanicus még gyermekkorában a Caligula (Csizmácska) becenevet kapta a katonáktól. Jellegzetes római katonai csizma a "caligae") Az elmebeteg uralkodó a kedvenc Incitatus nevű lovát szenátorrá nevezte ki, magát már életében istennek képzelte, és Jupiterként trónon ülve kellett ábrázolni a szobrászainak. Suetonius beszámolt a két hatalmas bárkájáról, amelyek szentélyként, és úszó palotaként szolgáltak, és amiket a császár meggyilkolása után süllyesztettek el, hogy még az emlékét is eltöröljék. Ezeket a Nemi krátertónál találták meg (ez volt az ókorban a Diána-kultusz központja).

Caral
Caral városát a mai Peru területén i.e. 2630 körül emelhették.

Celsus könyvtár
Az Epheszoszi Celsus könyvtár 114-117-ben épült. Először a gótok rombolták le, majd egy földrengés 1000-ben. Az Arete (erény), az Ennonia (ész), az Episteme (tudás), és a Sophia (bölcsesség) szobrai fogadták a látogatóit.

Damaidi-sziklavésetek
A 20-30 ezer évvel ezelőttről származók között jól felismerhetők a Nap, a Hold, a csillagok, és a harci jelenetek.
A 8000 éves, a kínai képíráshoz hasonló vésetek, pedig a 3500 éves, kínai karakterekhez nem csak hasonlók, hanem rendszeresen változatlanul ismétlődnek, tehát valószínűleg képírásként használták őket.

Danakil-mélyföld
Az etiópiai Danakil-mélyföldön hónapok telnek el csapadék nélkül, és 34 fok feletti az átlaghőmérséklete.

DNS (dezoxiribonukleinsav): spirális szerkezetű óriásmolekula, mely a szervezet felépítéséhez szükséges öröklődő információt hordozza. Az emberi DNS 3 milliárd nukleotid-bázisból áll, melyben mintegy 30 ezer gén található.

Egyetemek
Egyetemi átjárhatóság:
Nem mostani találmány az egyetemek közötti átjárhatóság (a szabályok alapján) A középkori Európában is lehetséges volt ez, az azonos oktatási módszerek, a közös latin nyelvi ismeretek, és a klasszikus szerzők ismerete miatt.
A legjobb egyetemek (2005):
Harvard (USA)
Cambridge (NBr)
Stanford (USA)
Berkeley California (USA)
Massachusetts Institute of Technology (USA)
A brit egyetemeken (2010) az alapképzésnél a tandíj 3300 font körüli. A mesterképzéseknél viszont nagyok az eltérések. A tandíj mellett még számolni kell a szállásdíjakkal, közlekedéssel, drága tankönyvekkel ...

Egyszarvú
Az Unicornis (v.Monoceros) nem legel, csak csodálatos növényekkel táplálkozik, olykor repülni is tud. Ő az állatok királya, megjelenése sokszor uralkodó születését jelezte (pl. Konfuciuszét is) Fegyver nem fog rajta, elejteni nem lehet. Elfogásának egyetlen módja, hogy egy szűzlányt ültetnek az útjába, akkor letérdel, és ölébe hajtja a fejét.

Ekhnaton
Eredetileg IV. Amenhotep néven lépett trónra i.e. 1346-ban. De elvetve elődei többistenhitét, Aton istent tette meg egyedüli istenné Egyiptomban, s ezt erősítendő, a nevét is megváltoztatta Ekhnatonra. Szépséges felesége Nofretete - nem tudják miért - i.e. 1333-ban eltűnt a képekről, s helyette Szemenkháré - akiről nem sokat tudunk - jelent meg a fáraó mellett az ábrázolásokon, aki rövid ideig utóda is lett. Szemenkháré halála után tutankhamon lett a fáraó, aki mint nevével is jelezte, megint Amont tette meg legfőbb istennek, visszaállítva a régi, többistenhitet.
Ekhnatont és családja ábrázolásait az Amon papok mindenhonnan eltüntették, még a nevüket is kikaparták a feliratokból.

Élőlények fajszáma
Prokarióták4.800
Magasabbrendű növények250.000
Moszatok23.500
Mohák10.000
Gombák100.000
Egysejtűek100.000
Szivacsok15.000
Csalánozók9.000
Tüskésbőrűek7.000
Puhatestűek50.000
Laposférgek20.000
Gyűrűsférgek15.000
Hengeresférgek és kis tengeri törzsek20.000
Ízeltlábúak a rovarok nélkül150.000
Rovarok950.000
Halak31.500
Kétéltűek6.400
Hüllők7.700
Madarak10.000
Emlősök5.000
Kiemelkedik a bogárfajok száma: eddig kb. 400 ezret írtak le közűlük. (A rovarok rendjébe tartoznak) Így az élőlények ma ismert összes fajának kb 20%-a bogár. A bogarak rendjén belül kb. 140 családot különböztetünk meg.

Emberré válás folyamata
A nagymajmok fejlődése 16-11 millió éve vált el a kisebb termetű majmokétól. Az ember és az emberszabású majomelődök fejlődésének szétválását eddig 4,5-5 millió évvel ezelőttre tették. A mostani leletek ezt az időpontot 7 millió évvel ezelőttre tolták ki, de 10 m évvel ezelőttre valószínűsítik a szétválás valódi kezdetét. (Az emberi evolúciót valószínűleg elindító Tre 32 nevű gén 21-33 millió évvel ezelőtt tűnt fel. Az emberi faj egyediségéért felelős gén valószínűleg két másik gén összeolvadásából keletkezett: az egyik része olyan korai génre hasonlít, amely sokféle állatban jelen van, a másik része viszont egy olyan génnel rokon, amely kizárólag a főemlősökben található meg.)

Az emberré válás törzsfája
Szahel anthropusz: 7 m -
Ardipithekusz: 6 m -
Az emberfélék:
Australopithecus ramidus: 4,4 m -
Austranamensis: 4,2 m - 3,9 m
Austrafricanus: 2,8 m - 2,4 m
Austraethiopicus: 2,7 m - 1,4 m
Austraboisei: 2,3 m - 1,4 m
Austrarobostus: 1,9 m - 1,0
A homidiághoz azokat a leleteket soroljuk, amelyek a mai emberrel közelebbi rokonságban állnak, mint a ma élő legközelebbi rokonaink a csimpánzok, vagy a bonobók. (A legrégebbi hominida leletnek a csimpánzakhoz hasonlóan a többi ujjal szembeállítható nagyujja volt. Az Ardit követő Lucy már sokkal jobban alkalmazkodott a földön való járáshoz)
Homo sp: 2,5 m -
Homorudolfensis: 2,4 m - 1,9 m
Homohabilis: 1,9 m - 1,6 m
Homoergaster: 1,8 m - 1,5 m
Homoerectus: 1,2 m - 0,4 m
Homoheidelbergensis: 600 ezer - 200 ezer
Homoneanderthalensis: 300 ezer - 30 ezer
Homosapiens: 150 ezer -

Etióp hasadék
2005-ben 60 km hosszú hasadás szakította ketté az Etióp sivatagot. Ez - a már több mint 6 méter széles hasadék - teljes hosszában néhány nap alatt alakult ki.

Fekete korall
A Messinai-szorosban a világ eddig ismert legnagyobb fekete korall(antipathella subpinnata (görög: anti: ellen, pathos: betegség) erdejét fedezték fel 55-100 méter közötti mélységben.
Ezen a helyen pusztították el a hajókat, és a tengerészeket (Homérosz: Odüsszeia) Szkülla és Kharübdisz. Itt a Tirrén-tengert a Jón-tengerrel összekötő szorosban találkoznak az északi és déli tengeri áramlatok, és ezért egy örvény alakul ki ezen a helyen.

Ferritin
Vasraktározó fehérje, amely a növényekben és az állatokban is megtalálható.

(Ausztrál) festmények
Ausztráliában a Kimberley-régióban 16 helyen vannak 40 ezer éves festmények. Kiderült, hogy azért olyan élénk a színük még ennyi év után is, mert élnek a festékek. A feketegomba vizet ad a piros baktériumoknak ezek pedig szénhidrátokkal látják el a gombát.

Filozófiai pragmatizmus
A 20. század elejére volt jellemző. E szerint az emberiség nagy eszméinek igazságát csakis a gyakorlat, a mindennapi élet, a cselekvések és az eredmények tesztelik. Egy gondolat, vagy egy elmélet nem lehet igaz, ha nem működik a gyakorlatban.

Fonalférgek
0,5 mm hosszú fonalférgek is megélnek (Johannesburg) 1-3,6 km mély hasadékvizeiben, fény és oxigén nélkül, 43 fokon, és baktériumokkal táplálkoznak, a legújabb felfedezések szerint.

Ganga
A dél-indiai Ganga-uralkodók első fővárosa Kolar(Kuvala), a második Talakadu, a harmadik pedig Mukunda volt. Nem önálló királyok voltak, hanem a Chalukyak alárendeltjei. Dél Karnatkában uralkodtak 350-999 között, elefánt volt a jelképük.

Garuda:
Visnu (hindu) isten szárnyas lova.

Genom
egy élő szervezet DNS-ében kódolt információk összessége. Mérete fajonként változó: az emberé 3 milliárdnyi nukleotid-bázispárból áll.

Gén
a DNS-molekulának az a - szervezetet felépítő - fehérjék előállítását és szabályozását kódoló szakasza, amely az örökölt tulajdonságokat hordozza. A teljes emberi genom kevesebb mint 2 százalékát alkotják a gének.

Gilgames-eposz
A 4500 éves eposz Urunk (Irak) sumer királyának, az 5000 éve élt Gilgamesnek az életét meséli el. A Gilgames-eposz szövegét agyagtáblákba vésték.

Gilgames király
A világ legrégebbi irodalmi alkotását i.e. 2000-ben vésték agyagtáblákba. A történet i.e. 3. évezredben játszódik, Gilgames királyról, és egy hatalmas özönvízről szól. A király temetését is leírják benne: halotti dombot, tumulust emeltek neki, amelynek arany teteje volt. Itt az ókorban szokásos módon az udvarnépe tömeges öngyilkosságot követett, hogy a túlvilágon is szolgálhassa urát. Majd Gilgames parancsa szerint a tumulust elárasztották az Euphratesz vizével. Sírját Irakban, Uruk romvárosánál szeretnék megtalálni.

Gondwana
Amikor a Földön lévő egyetlen összefüggő őskontinens két részre hasadt, az északi részt Laurázsiára, a délit pedig Gondwanára nevezték el.

Griffmadár
Görög (és szibériai) legendák szerint a griffmadár (négy lábú, sas csőrű, és oroszlán nagyságú) őrizte a Góbi sivatagban a - főleg a - szkíták által gyűjtött aranyat. 2700 éve írták le először, de még Aiszkhülosz is leírta az i.e. 5. században a leláncolt Prométheuszában.
Egyes kutatók szerint ezeket a leírásokat dinoszaurusz csontok ihlették. Ugyanúgy mint Plutarkhosz 1. századi történetét, amely szerint Dionüszosz-isten harci elefántjaival Számosz szigetén csapott össze az amazonokkal.
Ugyanis sok antik görög szerint őseik még hatalmas 3-4 méter magas harcosok voltak, s az ember az évszázadok alatt erkölcsileg, és fizikailag is összetöpörödött.

Gyilkos-tó
Erdélyben található, a Gyilkos-kőnél. 1837-ben egy nagy földcsuszamlás elzárta a völgyet. Az ide folyó patakok lassan feltöltötték, és egy tó alakult ki. Érdekessége, hogy a vízben lévő fenyőfák megkövesedtek, de a vízből kiálló részük folyamatosan pusztul. A sok hordalék miatt mára a tó területe a felére csökkent.

Harappa-kultúra
Itt az Indus kedvező hatása miatt már 10 000 éve voltak települések. Mehrgarh városát például Jerikóval (Palesztina), Dzsarmóval (Irak) emlegetik együtt. Sárból tapasztott házakban éltek, búzát, kukoricát termesztettek, és festett kerámiáik voltak. A lakosság növekedésével jöttek létre pl. Harappa, Mohendzsodáró városok, melyeknek fénykora az i.e. 3 évezredben volt. Intenzív öntözéses mezőgazdaságuk volt, ökör húzta ekével szántottak, csűrökben tárolták a gabonát, és kemencében égetett cserépedényeket készítettek. Mohendzsodárót mondják a világ első tervezett városának, utcái derékszögben keresztezték egymást, középen kőlapokkal fedett csatornákban vezették el a szennyvizet.
A Harappa-kultúrából a legkorábbi írásos emlékek 5000 évesek. Eddig több ezer település nyomaira bukkantak. A házaik közel azonos méretűek voltak, nagy épületeket nem találtak. Ez arra mutat, hogy társadalmukban egyenlőségre törekedtek.

Hathor
Tehénistennő, a szerelem, és a boldogság istennője, a nyughelyek őrzője.

Heliké
Az akháj szövetség fővárosa volt, Poszeidón a tengeristen kultuszának a központja, i.e 370 körül egyetlen éjszaka alatt pusztította el egy földrengés és az azt követő szökőár.
(Közelében ugyanígy járt egy másik település is i.e. 2500 körül)

Hét Város
Braziliában 250 kilométerre vannak az Atlanti-óceántól a 28-50 ezer éves sziklarajzok.
Inkább csak jelképek, szimbolizált jelek, pont és vonalrendszerek vannak itt.
Mindegyik lelőhelynek saját jellegzetessége van pl: betűjelekhez v. számokhoz hasonló ábrák, vagy osztott, és rovátkolt kör alakok vannak,...
Ez nem egyeztethető a Clóvis-elmélettel amely szerint az Új világot a Bering-szoroson keresztül népesítették be - i.e. 30 ezer környékén - amikor a jégkorszak utolsó eljegesedésének végén Szibéria és Alaszka közti vékony földnyelv még járható volt.

Híres ösvények
Királyok útja: Vörös-tengert kötötte össze Damaszkusszal
Pátriárkák útja: Mezopotámia-Egyiptom között
Tömjén útja: Arab-félsziget dél-nyugati része, és a Földközi-Tenger partvidéke között.

Hírességek
Kant 1724-1804
Kazinczy Ferenc 1759-1831
I.Ferenc 1768-1835
Hegel 1770-1831
Metternich 1773-1859
Csokonai Vitéz Mihály 1773-1805
Bolyai Farkas 1775-1856
Berzsenyi Dániel 1776-1836
Gauss 1777-1855
Kisfaludy Károly 1788-1830
Schopenhauer 1788-1860
Széchenyi István 1791-1860
Faraday 1791-1867
V.Ferdinánd 1793-1875
Vörösmarty Mihály 1800-1855
Jedlik Ányos 1800-1895
Kossuth Lajos 1802-1894
Bolyai János 1802-1860
Deák Ferenc 1803-1876
Erkel Ferenc 1810-1893
Barabás Miklós 1810-1898
Liszt Ferenc 1811-1886
Eötvös József 1813-1871
Mosonyi Mihály 1815-1870
Werner von Siemens 1816-1892
Arany János 1817-1882
Petőfi Sándor 1823-1849
Madách Imre 1823-1864
Kirchoff 1824-1867
Jókai Mór 1825-1904
Ferenc József 1830-1916
Maxwell 1831-1879
Székely Bertalan 1835-1910
Munkácsy Mihály 1844-1900
Nietzsche 1844-1900
Szinyei Merse Pál 1845-1920
Eötvös Lóránd 1848-1919
Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919
Bláthy Ottó 1860-1939
Tisza István 1861-1918
Bródy Sándor 1863-1924
Gárdonyi Géza 1863-1922
Kandó Kálmán 1869-1931
Ady Endre 1877-1919
Bartók Béla 1881-1945
Kodály Zoltán 1882-1967

Homokkő
A homokkő üledékes eredetű törmelékes kőzet, azaz összetömörödött, és kőzetté cementálódott homok. A homokból a diagenezis nevű folyamat során lesz a homokkő.

Homo sapiens neanderthalensis
Kedvünkre válogathatunk a tudományos elméletekben (és évszámokban): Azon nem lepődhetünk meg, hogy vita van arról, hogy önálló emberfaj, vagy unokatestvérünk a Neandervölgyi ember.
A kisméretű homo floriensis (hobbit) 11 ezer éve halt ki, az 50 ezer éve élt "Altaj" emberfaj, a 470 ezer éve(?) fejlődésükben szétvált Homo sapiens neanderthalensis, és (őseink) a Homo sapiens "unokatestvérek". A Neander-völgyi ember 120 ezer (150 ezer, 200 ezer, 230 ezer éve érkezett meg Európába, és a mai ember érkezése után nem sokkal eltűnt.
Ékszereket készítettek, csoportosan vadásztak, beszéddel kommunikálhattak. A Neander-völgyi embert 250 ezer évvel ezelőttől számítják, a mai ember 160 ezer éve jelent meg.
A mai ember (modern ember) az akkor még jeges Európába 49 ezer (45 ezer, 36 ezer) éve érkezett meg, és 41 ezer (36 ezer, 26 ezer) éve fejezte be a benépesítését.
A Neander-völgyi emberrel így néhány ezer (-10 ezer) évig élt együtt.
A Neander völgyiek eltűnésének oka:
-két hatalmas vulkánkitörés 45-40 ezer éve a "vulkáni tél" jelensége miatt kipusztította a Neander völgyieket. (ellenzőik ezt helyi hatásúnak mondják, és hivatkoznak a Gibraltárnál előkerült 28 ezer évvel ezelőtti leletekre)
-"kifagytak" a Neander-völgyiek:
az éghajlat ugrásszerűen váltakozott 70-20 ezer évvel ezelőtti időszak alatt. Mivel nem voltak varróeszközeik, ezért nem tudtak védő ruházatot készíteni. Így a legutóbbi jégkorszak 35-30 ezer évvel ezelőtti csúcspontján, és a 18-25 ezer évvel ezelőtti periódusra jellemző nagy hideget nem tudták átvészelni.
Érdekes, hogy a felső- és középső paleolitikumban (35-40 ezer évvel ezelőtt) a jégkorszakban az északi sarkkört nem fedte állandóan jégtakaró, s a területet lakták).
-a mai embernek jobb vadászfegyverei voltak mint nekik, s a rivalizálásukat ezért a Homo sapiens élte túl.
-nem voltak életképesek (de erre felmerül a kérdés, hogy addig meg miért maradtak fenn)
-nem halt ki, hanem 10 ezer év alatt kereszteződött a Neander-völgyi, és a korai modern ember. Itt a 24 500 éves "hibrid" Lapeolv fiúra hivatkoznak. (DNS kutatás alapján pedig azt is állítják, hogy kétszer is megtörtént a kereszteződés 60 ezer, és 40 ezer éve is.)
Ez utóbbit valószínűsíti az is, hogy eltűnésük előtt a Neander-völgyiek arckoponyája kezdett hasonlítani a mai emberéhez.
Előtte a mai ember mellett úgy nézhetett ki mint egy "tömzsi törpe" Átlagos magasságuk 150 cm volt, súlyuk 65 kg lehetett, agytérfogatuk 1200-1700 cm3 között változott. Állcsúcsuk nem volt, mert a húsevésre specializálódva - nem volt szüksége a növényi táplálékok megőrlésére szolgáló finom, de erős mozgásokat végző arcizmokra, amelyek tapadásához kell az állcsúcs. Testtartása, és járása is eltérhetett a mai emberétől, erre a medenceüreg, és a csípőizület eltéréseiből következtettek. Kezük olyan erős volt, hogy könnyedén összeroppantotta volna a mai emberéét.
A mai ember - jelenleg nem ismert okok miatt - 29 ezer éve teljesen eltűnt.

Hullámlovaglás
Az első szörfözők 3000 éve a polinézek voltak. Cook kapitány 1767-ben Hawaii partjainál látta meg, és írta le először. A skót és német misszionáriusok 1821-ben megtiltották a polinézeknek a hé'enalut (vagyis a "hullámokon való csúszást").
Csak a XX.század elején fedezték fel újra a szörfözést, és ekkor indult el világhódító útjára.

Idegen gének
Az emberben, a ~22 000 emberi génnel szemben a bennünk élő mikróbáknak összesen 8 millió génjük van. Ezek a mikróbák védenek a fertőzésektől, olyan vegyületeket termelnek amelyek csökkentik a gyulladásokat, az élelemből kivonják a tápanyagokat, ...

Immun reakciók
Az immunológia kétféle egymással összefüggésben működő védekezési reakciót ismer:
-a veleszületett immunitásnál a szervezet azonnal reagál a támadásra.
-még a védőoltással szerzett (adaptív) védelmi vonal akkor lép akcióba, amikor a kórokozók már átjutottak az első védelmi vonalon.

Információ
Az információ semmiben sem különbözik a többi árutól, amit a piacon adnak és vesznek. Ha valaki olcsón veszi, és drágábban adja, jól kereshet vele. Ha pedig monopolizálni képes, akkor hatalmas vagyont kereshet vele. Ez már régen is így volt, hiszen a titkok (ezoterikus tanok,...), a mások elől elzárt információk az emberiség történelme során mindig is léteztek. Már az eredendő bűn is a tudás fájával volt kapcsolatos, Judásnak is fizetett a hatóság az információért.
A lényeg nem változott, a különbség az információáramlás (és adás-vétele) felgyorsulásában van, (és abban, hogy ezt a számítógépek segíthetik.)

Inti
I. Pepi fáraó (6. dinasztia i.e. 2345-2181) magas rangú bírája, és a papok főfelügyelője. Sírját Kairótól délnyugatra Abu-Sírben találták meg: A 22x30 méteres sírterületen volt Inti alabástrom szarkofágja, Mery-Her Shef pap szobrai, és a világ eddigi legrégebbi szerelmes dalainak a szövege (a falakon).

Ipam, (n)apam
= após, anyós

Írás
A középkorban egy könyv létrehozása nagyon drága és sokáig tartó folyamat volt. Pergamenre írtak, ami állati bőrből készült, így egy kódexhez egy egész birkanyájat kellett levágni. Ezért sokszor eleve hibás bőrhártyát használtak fel, vagy levakarták a pergamenlapról a régi szöveget, vagy sokszor rövidítési jeleket használtak.
A XII. században fejlődött ki a karding minuszkulából a gótikus írás. Ekkoriban az egyetemek létrejötte, és a kereskedelem fellendülése miatt szükség lett egy jól olvasható betűtípusra.
A seriptor (az írnok) néha évekig is dolgozott egy könyvön. Ez másolást jelentett, mert ekkor nem az új létrehozása, a kreativitás volt a cél, hanem a hagyomány megtartása és továbbadása.
Az írás nem csak munka volt, hanem kézzel végzett imádság. A könyvek díszítését általában nem az írnok, hanem egy másik személy végezte. A seriptorokról keveset tudunk, egyedül az általuk írt záró bejegyzésekben jelennek meg néha a gondolatok.

Isaac Asimov
A tudomány legsikeresebb népszerűsítőjének tartják. Tudományos fantasztikus műveiben dolgozta ki először a Robotika Három Alaptörvényét:
egy robot nem bánthat embert, engedelmeskednie kell az embernek, hacsak ez nem ellenkezik az első törvénnyel és meg kell védenie önmagát, amíg ez nem ellenkezik az első, illetve második törvénnyel.
A robotikával foglalkozó kutatók is ezek alapján közelítenek a mesterséges intelligenciához.

Isla Calafia
A kaliforniai Santa Barbarától nem messze van az óceán mélyén a 13-14 ezer éve elsüllyedt sziget. Nevét a legendás amazonkirálynőről kapta, aki a helyi hagyományok szerint egy mesés szigetvilágon uralkodott (valószínűleg Kalifornia névadója volt). Ma 100 méterrel a víz felszíne alatt van, 50 kilométer hosszú, 5 km széles, 200 méterrel magasabb mint a tengerfenék. Számítások szerint pár ezer év múlva ismét kiemelkedik a tengerből.

Ka
A Ka ó-egyiptomi nyelven életerőt jelent.

Kalózok
A kalózkodás egyidős a hajózás történetével, hiszen az ismeretlen hajókkal történő találkozás mindig veszélyes volt. A mai értelemben vett első kalózok több mint 3000 évvel ezelőtt jelentek meg az Égei tengeren, azután az egész Földközi tengerre kiterjedt. Még a fiatal Julius Caesart is túszul ejtették. Ő annyira megsértődött, hogy csak 20 talentum aranyat követeltek érte, hogy néhány hajóval utánnuk ment, és kivégeztette őket.
A XVI. században a mórok, a keresztény renegátokkal már nem csak gyilkosságokat, rablásokat követtek el, hanem "kereskedést is kikényszerítettek", és a kalózhajók az Oszmán Birodalom hajóhadával együtt háborúztak, azok ellenségeivel szemben.
Így nem csoda, hogy az Oszmán Birodalom támogatásával a nagy kalóz, Khaired-Din Barbarossa nem csak Algír felett szerezte meg az uralmat, hanem a mai Algéria szárazföldi területe fölött is, független "kalózállam" lett. 1535-ben V.Károly német-római császárnak a nagy flottájával indított támadása, annak ellenére sem lett sikeres, hogy Tuniszban 20 000 keresztény rabszolga fellázadt, és kinyitotta neki az erőd kapuit, mert I. Ferenc francia király titokban értesítette a támadásról Barbarossát.
1541-ben pedig a Pellicier püspök jelezte előre a tuniszi kalózbázis elleni támadás indítását.
Csak 1571-ben tudta legyőzni a spanyol hajóhad az egyesített kalóz-oszmán flottát, s Franciaország csak ez után számolta fel velük a kapcsolatát. Az oszmán birodalom gyengülése után is folytatták a kalózok a dzsihádot, a szent háborút az iszlám fő ellenségének tartott spanyolok ellen. A renegát és már kalózok portyázásaiból Algír a fénykorát élte 1580-1620 között. 60 000 lakosának 25 000 keresztény rabszolgája volt. Vezetőjük a dey volt, a janicsárjaival, és a dívan tanácsadó testületével.
A raisok, a kalózkapitányok (általában muzulmán hitre áttért európai regenátok) a taifa nevű "kalózszindikátusban" tervezték a hadjáratokat, bíráskodtak a zsákmány elosztásánál.
XVII. század második felétől csökkent a kisebb, mozgékonyabb kalózhajók előnye, s a tengeri szállítás is eltávolodott a part menti vizekről, a mélyebb vizek felé.
Ezután már csak alkalmi rajtaütésekre futotta erejükből. 1805-ben tripoli lemondott a váltságdíjszedésről 1815-ben pedig Algír is.
1827-ben a navarinói öbölben a brit-francia-orosz flotta megsemmisítette a tuniszi-algíri egyesített kalóz flottát, és a segítségükre siető török hajókat.
Ennek a "hagyománynak az ápolására" tett utolsó kisérlet a marokkói szultán 1829-es próbálkozása volt, aminek a megjelenő Habsburg-flotta vetett véget.
Manapság is még évente többször előfordul az Európa környéki vizeken, hogy a jachtokat kifosztják, és gyorsan eltűnnek a "kalózok".

"Kanári cunami"
A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek egyikén, La Palmán a Cumbre Vieja nevű tűzhányó általában minden évszázadban egyszer-kétszer működésbe lép (pl. 1949-ben, és 1971-ben) A hegy nyugati részén felfedeztek egy két kilométer hosszú hasadékot, amely egy újabb kitörésnél tovább nyílhat. Ilyenkor több tudós szerint is az összegyűlt víz nyomása hatására akár a hegy fele is a tengerbe zuhanhat. Ekkor néhány másodéperc alatt kétszer annyi szikla omlik a vízbe mint Man-sziget(NBr) térfogata. Számításaik szerint ekkor akár 900 m magas, és több tucat kilométer széles hullámok indulnának egy repülő sebességével.
Ez a szökőár(cunami) 10 perc alatt elérné Nyugat-Szaharát ahol a hullámok jóval 100 m fölé nőhetnek. De még Braziliáig, és Floridáig is eljutnának ezek a hullámok.
Itt felmerül az a kérdés, hogy évek-, vagy 100 év múlva történhet ez meg?
Mindenesetre a vulkán felszínét 1994-ben elkezdték figyelni olyan műszerekkel, amik néhány centiméteres elmozdulást is jeleznek.

Karbon kor
A karbon időszakban sűrű erdők, és nagyra nőtt páfrányfélék borították a szárazföldet, s ezek rengeteg oxigént termeltek. Így kb. 300 millió éve a levegő 35%-át alkotta oxigén (a jelenlegi 21%-kal szemben. Ekkor a sok oxigén miatt óriásira nőttek a csótányok, a szitakötők,... Az óriáscincér 17 cm-es volt, a Meganeura szitakötő szárnyfesztávolsága 80 cm körüli volt, az óriás vízi skorpió pedig 2,5 méteresre is megnőhetett.

Karthágó
i.e. IX. század. A mai tunisznál föníciaiak megalapítják Karthágó városát i.e. 218-201 Hannibál karthágói hadvezér az Alpokon, és a Pireneusokon átkelve megtámadja, és majdnem legyőzi Rómát
i.e. 149 a rómaiak elfoglalják, majd felszántják, és sóval behintik Karthágót
439 a germán vandálok feldúlják a tunéziai provinciát, és lerombolják az épületeket is.
IX.század a berber lázadások során Tunézia rövid időre kilép az arab kalifátusból
XII. szicíliai normanok rövid időre elfoglalják a parti területeket, majd az arab kalifatus ismét visszaveszi a hatalmat.
XVII. az oszmán törökök elfoglalják az észak-afrikai partvidéket.
1881. Franciák elfoglalják, és protektorátusukká teszik az országot
1934. Habíb Burgiba függetlenségi mozgalmat indít
1956. Tunézia függetlenné válik, Burgiba elnök világi reformokat vezet be.
1987. Ben Ali kormányfő vértelen puccsal átveszi az elnöki hatalmat
2011.01.14 a tiltakozások miatt Ben Ali Szaúd-Arábiába menekül

Kartus
Kartus=királynév-felirat (egyiptomi névfelirat)

Kinizsi Pál
?-1494. Mátyás király híres törökverő hadvezére. Molnárlegénységből emelte legendás ereje, s vitézsége ilyen magasra. Először Hunyadi János vitézének, Magyar Balázsnak a csapatában harcolt, később Mátyás több nyugati hadjáratát is vezette.
Délen is sok győzelmet aratott a törökök ellen. Mátyás halála után átállt a nagyurakhoz, és szétverte a legendás Fekete sereg maradékait.

Komaság
Szláv eredetű (= barátság), nem vérszerinti rokonságot jelent.

(Kosztolányi)akrosztichon(ja)
Kosztolányi Dezső Karinthinak írt verse akrosztichont rejt, amit a sorok kezdőbetűiből lehet összeolvasni (függőlegesen lefelé):

Nyár, nyár, nyár
Nyár,
A régi vágyam egyre jobban
Lobban,
De vár, még egyre vár.
Kár
Így késlekedned, mert az éj sötétül.
Az élet
Siralmas és sivár
Enélkül.

Gigászi vágyam éhes, mint hörcsög,
Görcsök
Emésztik s forró titkom mélye szörcsög.

Mostan hajolj feléje.
Közel a lázak kéjes éje.
Akarod?
Remegve nyújtsd a szájad és karod.
Itt ez ital illatja tégedet vár.
Nektár

Te
Hűtlen, boldog leszel majd újra,
hidd meg.
Idd meg.

Középső bronzkor
i.e. 2000-1500

Kromoszóma:a sejtekben megtalálható összetekeredett DNS. Az emberi génállományt 23 pár kromoszóma alkotja, amelyek egyik fele apai, másik fele anyai ágon öröklődik, és egyenként több száz gént tartalmaznak.

Krőzus
A mai Törökország nyugati részén fekvő Lídia királya az (i.e. 6. században) készített egységes formájú, és súlyú érméket aranyból.

Krubera-Voronya
A Fekete-tenger melleti Krubera-Voronya barlang a világ (ismert) legmélyebb barlangja (2197 m mély) A világ legmélyebb barlangját 1980 óta kutatják, 2004-ben érték el a 2080 m-es mélységet.

KSH Könyvtár
A KSH-t, és könyvtárát 1867-ben alapították. 1898-ban a hivatallal együtt költözött a jelenlegi KSH székház épületébe.
1898-ban kapta meg a kötelespéldány-jogosultságot, (minden Magyarországon kiadott könyvből egy példányt ingyen ide kell adni)
Ezen kívül megtalálható itt:
- KSH kiadványok (1948-89 közötti nem nyilvánosak is)
- külföldi statisztikai kiadványok
- hagyatékok
- térképgyűjtemény
A könyvtár kiszolgálja a kutatókat, egyetemistákat, és helyben olvasásra mindenki számára nyilvános, a II. kerület lakosai pedig kölcsönözhetik is.
A könyvtárnak 844 ezer kötete, 14,5 ezer térképe, és 1370 féle folyóirata van.

Léda
A Hattyú alakját öltő Zeusztól három gyermeke született: a trójai Heléné, és a két Dioszkurosz iker, Castor és Pollux.

Limes pannóniai vonala
Magyarországon a Duna vonalát követte: Mosonmagyaróvár (Ad Flexum), Komárom (Brigetio), Almásfűzitő (Odiavum), Aquincum, Campona, Dunaújváros (Intercisa), Tolna (Alta Ripa) Kölked (Altinum)

(Kerekasztal) lovagjai
A kelta mondabeli mítosznak tartották a történészek Artúr király történeteit. Ennek szereplői a varázserejű kardot, az Excaliburt forgató király, akit Merlin varázsló segít, Morgan a boszorkány, Lancelot lovag és Artúr közös szerelme: Guinevere. A világ legjobb lovagjait maga köré gyűjtő király legnagyobb feladata a Grál -a jótéteményeket előidéző csodakehely- felkutatása. A híres kerekasztal, a király palotájában Camelotban - található.

Lovagrendek Az első lovagrendek a 9. század elején jöttek létre. Kialakulásukban nagy szerepe volt a tisztán lovasokból álló honfoglaló, és portyázó magyar seregeknek. Az előtte alárendelt szerepet játszó lovasság, mint lovagok felső társadalmi osztállyá váltak. A keresztes hadjáratok, és a templomosok (mint lovagszervezet) erősítették ezt a folyamatot.

Lukrécia
Sextus Tarquinius etruszk hercegnek Tarquinius Superbus (Gőgös Tarquinius) fia azzal robbantotta ki a királyságot megdöntő forradalmat, hogy megerőszakolta unokafivére, Collatinus gyönyörű feleségét, Lukréciát. Titus Livius (i.e. 59-17) szerint Lukrécia erről beszámolt férjének, és apjának, majd szíven szúrta magát. (A hitvesi hűség, és a női erény római jelképe lett).
Az i.e. 510-ben kitört forradalom (amelynek maga Sextus is áldozatául esett) a római köztársaság magalapításához vezetett.

Maat
A király és az isten közötti, kölcsönösségen alapuló kapcsolat, az amely az egyiptomiak szerint a világ rendjének (Maat) fennmaradását biztosítja.

"Majomösztön"
Még a három éves gyerekeknél az összes mozdulat negyede utánzás, az ötéveseknél ez 50%-ra emelkedik, a felnőtteknél pedig még magasabb ez az arány.
A kor előrehaladtával képesek vagyunk könnyen átvenni a környezetünk beszédstílusát, gesztusait, sőt hangulatát is. Ez értelmetlennek tűnik, pedig hosszú távon mégis megéri nekünk, mert ezzel a "hasonulással" erősíteni tudjuk társas kapcsolatainkat, ami a kölcsönös együttműködés, a közösségi lét feltétele.

(Radikális) Marxista irányzatok

Anarchokommunisták
Franciaországban, és Németországban az 1920-as években szerveződtek. Az államot azonnal el akarták törölni, helyette önigazgató munkástanácsok, és kommunák hálózatát akarták.
Baloldali kommunisták
Hollandiában, és Németországban az 1910-es években alakultak. Azonnali világforradalmat követeltek. Állam helyett tanácskommunizmust, önigazgató munkástanácsokat akartak.
Maoisták
Kínában az 1950-es években volt a mozgalom "bőlcsője", Indiában, Görögországban, USA-ban, ... szerveződtek.
A sztálinihez hasonló államszocializmust akartak, folyamatos osztályharccal, értelmiség ellenességgel. Célként a paraszti kommunák kialakítását tűzték maguk elé.
Trockisták, leninisták
Alapítás: 1938, Mexikó, IV. Internacionálé. A marxizmus-leninizmus mozgalmár jellegének kiemelése, az államszocialista bürokráciával szemben.
Céljuk a lenini államszocializmus elérése volt.

MBA
Master of Business Administration végzettségnél a képzés nem túlságosan elméleti, az oktatás során többségében gyakorló menedzserek tanítják az erre a menedzserdiplomára vágyókat. (Nem összetévesztendő a szakmérnöki, és szakközgazdászi oklevelekkel).

Mézeshetek
Babilonban 4000 éve szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja a vejét egy hónapig mézből készült sörrel itatta. Innen származik a magyar "mézeshetek", és az angol "honeymoon" is (mivel a babilóniak holdhónapot használtak).

Moche birodalom
300-800 között élte virágkorát, igen fejlett Teraszos-öntözéses földművelést Folytattak. Olyan szerepük volt Amerikában, mint a Görögöknek Európában az inka (Peru), az azték (Mexikó), a maja (Guatemala) prekolombiánus kulturáinál.

Mohák túlélése
A mohák túlélési képességét jellemzi, hogy egy több mint 1500 évet jégbefagyott moha is kisarjadt (a mohák ugyanis le tudják hosszútávon állítani az anyagcseréjüket).

Mómosz
Nüxnek (az éjszaka istenének Khaosznak a lánya) volt az egyik fia. Fiútestvérei az álom, és a halál, lánytestvérei a sors istennői. Mómosz mindenkit bírált, mindenkibe belekötött, még Athénébe, és Zeuszba is, aki azért az Olimposzról az emberek közé száműzte. Azóta itt fejti ki áldásos tevékenységét, tanítványai soha se csinálnak semmit sem, hanem másokat kritizálnak.

Monszun = történelem?
Egy csepkőbarlang több mint 1800 éves sztalagmitjának elemzéséből arra az eredményre jutottak, hogy a kínai történelmet a monszunok erőssége "irányította". Így láthatóan a hosszabb szárazságok egybeestek pl. a Tang, Jüan, Ming dinasztiák hanyatlásával, a bőséges esőzések gazdag rizstermései pedig egyes dinasztiák felemelkedésével.

(Fiatal) múzsák
Ady Endre (1877-1919)
Boncza Berta (18 év korkülönbség). A lány apja kijelentette, hogy egy szem lánya nem lesz "vérbajos naplopó" felesége, ezért az árvaszékhez fordultak engedélyért.
Jókai Mór (1825-1904)
Nagy Bella (55 év korkülönbség). Emile Zola francia regényíró is melléjük állt a Pesti Hírlapban.
Krúdy Gyula (1878-1933)
Várady Zsuzsa (20 év korkülönbség) Krúdy barátnőjének a lánya volt.
Móricz Zsigmond (1879-1942)
Litkei Erzsébet (37 év korkülönbség) Az Árvácska című regény modellje volt.
Vajda János (1827-1897)
Bartos Róza (33 év korkülönbség) A fiatal ara elfelejtette közölni, hogy van már gyermeke.
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
Csajághy Laura (26 év korkülönbség) Vachott Sándor költő beszélte rá a házasságra az ifjú feleséget.

M6-os leletek
Az M6-os autópálya-építésekkor előkerült leletekből a régészettudományi Intézet azt a következtetést vonta le, hogy: 7000 éve már létezett európai kereskedelem, már társadalmi osztályok is voltak, és az emberek olyan magasak voltak, mint ma.

Nagy pénz - nagy foci?
Ha az elérendő célhoz nagy jutalom társul, akkor az agy locus coeruleus részében noradrenalin szabadult fel. Ez a prefrontális kéregben javítja a figyelmi összpontosítás folyamatait. Lehetséges tehát, hogy a "nagy pénz - nagy foci"-nak van tudományos alapja.

Nászuram, nászasszonyom
A gyermek házastársának a szülei.

Nazca-kultúra
A sivatagos fennsíkba vésett Nazca-vonalakat a Peru délnyugati részén i.e. 100 és 600 között virágzó az inkákat megelőző Nazca-kultúrnépessége hozta létre. A mintázatok úgy készültek, hogy a vonalak mentén a mélyebben lévő könnyebb homokrétegről eltávolították a felső kavicsos réteget. A geoglifák (a minták) kolibrit, embert, majmot, háromszögeket, párhuzamos vonalakat, trapezoidokat, spirálisokat ábrázolnak.
Jelentésük szakértők szerint változik: vallási, csillagászati, vízlelőhely jelölő, űrleszállópálya,...
A Nazca-vonalakban szereplő biomorf alakzatok (emberek, állatok, növények) megegyeznek a cserépedényeikbe vésett mintáikkal.
(i.e. I. század és i.u. V. század között virágzott, és 500-600 között tűnt el)

Navigare necesse est
"Hajózni muszáj" mondták a rómaiak (a Földközi-tengerre)

Nekrózis
A sejthalál, nem programozott, külső tényezők által kiváltott bekövetkezése.
Apoptózis
A programozott sejthalál egyik változata, amelyet belső, és külső hatások is elindíthatnak.

Nganaszok
Kevesen tudják, hogy a világ "legészakibb" népei nem az eszkimók, hanem az évezredek óta a Tajmír-félszigeten élő ngannaszanok. Ők a többi szamojéd néppel együtt (enyecek, nyenyecek, szölkupok) a nyelvrokonaink. 6000 éve válhattunk el, ma már alig néhány százan vallják magukat nganaszannak.

Nofretete
Tudásépa néven i.e. 1400 után született Egyiptomban. IV. Amenhotep - aki később Ehnaton néven uralkodott - felesége lett. Attól kezdve csak szépséges Nofretetének nevezték. Ehnatont egyiptomi vallási reformjában is teljesen támogatta. Hat lányuk született, egyikük később tutanhamon felesége lett. Egyes források szerint már i.e. 1333 körül eltűnt a családi ábrázolásokról, mások szerint pedig férje után ő maga uralkodott.
Leghíresebb ábrázolása: Thotmesznek (Tutmoszisznak) a műhelyében készült Nofretete-fej.

Nukleotid-bázisok:a DNS-molekula építőkövei. Négy fajtája - párba rendeződve - alkotja a teljes molekulát. Az adenin a timinnel, a quanin pedig a citozinnal tud összekapcsolódni.

Nyelvi rendszer
Az emberi nyelvet két részre osztják:
Nyelvi építőkockákra, és szabályokra amelyek megszabják, hogy az egyes "építőkockák" hogyan kapcsolhatók össze. (Ez a nyelv minden szintjére érvényes)

Nyelvi szintépítőkocka
fonetikahangok
morfológiai szintszavak, toldalékok
szintaktikai szintmondatok
szövegbekezdés

Szavak és mondatok közé, még egy szintet szoktak tenni: az állandósult szókapcsolatok+szólások+közmondásokét. Ezek több szóból állnak, de nem változnak, állandósult szókapcsolatok
pl: hátba támad, szórja a pénzt (állandósult szókapcsolat), Mindent egy lapra tesz fel (szólás), Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! (közmondás)

Nyugat
A Nyugat vezető munkatársai 1923-ban: Babits Mihály, Beck Ö.Fülöp, Gellért Oszkár, Osvát Ernő, Tóth Árpád, és Kosztolányi Dezső.

Ólomfehér
Japánban a kabuki színészek csináltak divatot a sápadt, vagy fehér arcból, az Edo- és Tokugava-korban (1603-1867). Ezt a divatot átvették a gésák, és a vezető réteg is. S sminkeléshez használt ólomfehér festékanyag azonban mérgezést, leépülést okozott, s erősen hozzájárult a Tokugava dinasztia bukásához.

Óriásrovarok
~300 millió évvel ezelőtt éltek a Földön a leghatalmasabb rovarok, pl. a mai szitakötőkhöz hasonlóak, szárnyainak a fesztávolsága a 70 centit is elérte. Hatalmas méretüket valószínűleg a levegő akkoriban magas oxigéntartalmának köszönhették.

Óriások
A legismertebb óriások a
- Gaia és Uranosz gyermekei voltak. Az egyszemű óriásokat, a küklopszokat apjuk csúfságuk miatti szégyenében a Tartaroszba vetette. Ugyancsak az ő gyerekei voltak a hat fiú és hat leány titán. Egyikük, Kronosz gyermeke volt Zeusz, akit apjával folytatott harcában a küklopszok támogatták a titánok ellen. Zeusz győzelme után jutalmul a küklopszoknak is helyet biztosított az Olimposzon.
-Az ószövetség is megemlíti az óriásokat (Mózes I. 6.4.), és Dávid is harcolt Góliát ellen.
-Óriás volt a hettiták főistene Ullikummi is.
-De maga Odin főisten is az óriások gyermeke volt.
-A germánok szerint a világ egy óriás kőrisfa, amelynek egyik gyökere az alvilágig, a másik a mennyországig ér. A fa csúcsán ülő aranykakas leste a világot, és figyelmeztette az isteneket, ha az óriások támadni akartak.
-És Gulliver is járt az Óriások Országában.
-Ramajana hindu eposzban pedig a hindu főisten Visnu ölte meg a gonosz óriás Raskhasát, az erdők istenét.

Ozirisz
Egyiptom királya volt, aki országát bölcsen irányította. Testvére Széth meggyilkoltatta, testét feldarabolta, és szétszórta Egyiptomban. Ozirisz feltámadt felesége, és nővére, Izisz jóvoltából, akitől később fia: Hórusz született. Hórusz a föld ura, Ozirisz pedig az alvilág istene, és a halottak bírája lett.

Ösztöneink
A modernizációval egyre jobban elnyomjuk magunkban az ösztöneinket, pedig ezek segítették őseinket, hogy eljussunk idáig, így kiállták az idők próbáját. Ezért sokak szerint sikeresebbek lehetünk, ha jobban hallgatunk a hat természetes ösztönünkre.

Pannónia
Ma Pannónia alatt a Dunántúlt értjük, habár virágkorában nyugatra és délre jóval túlnyúlt ezen a területen.
Az i.e. 1. évezred elejétől a Dunántúl őslakói a pannonok voltak. Ez volt a vaskor hajnala, a társadalmi és gazdasági erőteljesebb fejlődés időszaka, azaz a városiasodás, a társadalom tagozódásának a kezdete.
A Duna ekkor is elválasztóvonalat jelentett a kelet és nyugat között, másféle régészeti leletek vannak a folyótól keletre, és nyugatra.
(A Kárpát-medence csak 568-ban került egységes uralom alá és - a IX. századot kivéve - trianonig egységes is maradt.)

"Perzsa oázis"
75 ezer éve a Perzsa-öböl medencéje még a víz felszíne felett volt, és így egyes régészek szerint itt egy oázis lehetett a sivatagi környezetben. A Tigris, az Eufrátesz, a Karun, és a Wadi Baton-folyók látták el vízzel, ezt a mai Anglia nagyságú civilizációt. Szerintük az öböl partján talált 7500-éves kőházak lakói innen érkeztek, amikor a tenger kiszorította őket. Az épületek nagy távolságra elérő kereskedelmi útvonalak részei lehettek, és nem illeszkednek a környező területek hagyományaihoz. Gondosan kidolgozott agyagedényeik voltak, háziállatokat is tartottak, és itt találták az egyik legrégebbi csónakot is.

Petra
A híres tömjénút egyik pihenője volt - kétezer éve - 30 ezer lakossal. A sivatagon átkelő vándorok itt közfürdőkben, medencékben (és szökőkutakban) frissülhettek fel.
Ezekbe a vizet egy majd 7 kilométer hosszú, kerámiával kirakott vízvezetékrendszeren szállították.
Dél-Arábiát a Földközi-tengerrel összekötő karavánútnak az utolsó állomása volt a Nabatea kősivatagba épült főváros, a Petra. Egyiptomba a kereskedők tömjént szállítottak, a Közel-Keletre pedig mirhát, amelyet füstölésre, illatszer és gyógyszeralapanyagként használtak fel.
Lakói a nabateus törzsek látszólag a semmiből bukkantak elő, majd ezer év elteltével ugyanolyan rejtélyesen tűntek el.
Utánnuk csak a szent városuk, Petra maradt, s néhány kereskedőtelep, és a Negev-sivatagot egykor behálózó öntözőrendszerük maradványai. (A jégkorszak elmúltával - mintegy tízezer éve - már állandó lakossága volt a mainál - akkor - nedvesebb klímájú területnek.)

Piranha
-vöröshasú piranha: borotvaéles fogai vannak, ragadozó
-fekete pacu: szelíd, gyümölcsökkel táplálkozik.

Pluviális
Jégkorszakokban, amikor a jégtakaró előrenyomul, akkor a mérsékelt övi ciklonok délebbre húzódnak, így a sivatagi részek is több csapadékot kapnak. (ezt hívjuk a jégkorszakok pluviális időszakának).

PPS-41
Pulemjot Pisztolet Spagina a második világháborúban a szovjet csapatok jellegzetes géppisztolya volt. Olcsó, és megbízható volt, ráadásul a rendszeresített lőszert használta tüzeléskor. Az ütőszeget a tömegzáron rögzítették. Önműködő rendszere a zár tömege, a helyretoló rugó, és a lőporgázok kölcsönhatásával működött. Tűzváltó segítségével lehetett választani egyes, és sorozatlövések között. A dobtárban (szakszerűen: csigatárában) 71 töltény fért el. Adatai: 5,5 kg tömegű (feltöltött tárral), 7,62 mm űrméretű, 84 cm hosszú, 100 lövedék/perc tűzsebességű, 500 m/s a lövedék kezdő sebessége.

Proust-effektus
A szaglási információk az agy különböző területeire jutnak el, így a szagok a tudat alatt befolyásolnak minket. Az információk kombinációjából illatmintázat keletkezik, amit bármikor elő tudunk hívni, és összehasonlítani az új szaginformációkkal. A különböző szagok emlékképeket idézhetnek fel bennünk (pl: fenyőillat → karácsony → ünnepi ételek)
A szagok és a memória szoros kapcsolatát nevezzük Proust-effektusnak (mert a könyvében ő írta le először ezeket az asszociációkat).
(Az emberi szagérzékben a szagok többsége néhány alapszag keveréke)

Quiput
A legrégebbi quiput a perui Caralban találták, 5000 évest. (Előtte azt hitték, hogy az inkák találták ki 650-körül). A kutatók szerint nyakékre emlékeztető, csomókból és különböző hosszúságú pamutszálakból (a "sugarai") álló quipu egyfajta írásrendszer volt: a pamutszálak hossza, a rákötött csomók száma, és elhelyezkedése mind-mind valamilyen információt hordozott. A caraliak piramis alakú épületeiket akkor emelték, amikor Egyiptomban elkezdték az első piramis építését. 5000 éve a Föld öt helyszínén kezdtek az emberek egymással párhuzamosan jelentősen fejlődni. Egyiptomban, Indiában, Kínában, Mezopotámiában, és Peruban.

Érdekes, hogy a kutatók ennyi idő után sem tudták megtalálni a jelképes Nap mintázat jelentését, helyette nyakékhez hasonlítják. Pedig a kiterített quiput teljesen "lefedi" az egyiptomi piramisokban látható ilyen típusú napábrázolásokat.

Magyar rendfokozatok (2016)
Honvéd
Őrvezető
Tizedes
Szakaszvezető
Tiszthelyettesek
Őrmester
Törzsőrmester
Főtörzsőrmester
Zászlósok
Zászlós
Törzszászlós
Főtörzszászlós
Tisztek
Hadnagy
Főhadnagy
Százados
Főtisztek
Őrnagy
Alezredes
Ezredes
Tábornokok
Dandártábornok
Vezérőrnagy
Altábornagy
Vezérezredes
Vezérezredesből csak egy van = a vezérkari főnök

RNS-polimeráz II:
fő funkciója a fehérjekódoló gének átírása, a pre-mRNS szintézise. Szerepe van kisebb RNS-molekulák szintézisében is. Amanitin hatására az enzim működésképtelenné válik.

(Híresebb uralkodói) rokonházasságok
i.e.51: XIII.Ptolemaiosz-(VII.)Kleopátra (testvér)
(II.Ptolemaiosztól kezdve mindegyikük testvérházasságot kötött)
1526: V.Károly-Portugáliai Izabella (első unokatestvér)
1660: XIV.Lajos Mária Terézia (spanyol trónörökösnő)(első unokatestvér)
1682: I.György-Dorottya Zsófia (nagybácsi, unokahúg)
1854: Ferenc József (osztrák császár)-Sissi (Erzsébet bajor hercegnő) (első unokatestvér)

Róma
Titus Livius A római nép története című művében azt írta, hogy i.e. 390-ben a Rómába betörő kelták féltonna arany váltságdíjat követeltek távozásukért cserébe, amelynek mérlegelésekor hamis súlyokat koztak, és vezérük, Brennus - az azóta szállóigévé lett Vae victis! (Jajj a legyőzötteknek!) felkiáltással - a kardját is a serpenyőbe dobta.
Római katonák olyan szuperragasztót használtak páncéljukhoz, amely még ma 2000 év után is ragad. Bitumenből, állati zsiradékból, nyírfakéregből nyerhető faszurokból, és egy még nem azonosított összetevőből készült.

(Néhány) rovar fajszáma
Bogarak400.000
Bolhák1.800
Botsáskák2.500
Csótányok3.500
Egyenesszárnyúak22.000
Fülbemászók1.900
Fürgetetvek4.400
Gleccsersáskák25
Hártyásszárnyúak120.000
Kétszárnyúak120.000
Legyezőszárnyúak610
Lepkék20.000
Recésszárnyúak6.000
Szipókások82.000
Szitakötők6.000
Termeszek2.300
Tetvek3.100

Rózsa Sándor
Ő is "lent" kezdte egy tehénlopási üggyel, amiért 1836-ban börtönbe került. Innen megszökött, de híres csak 1848-ban lett, amikor Kossuth szavára jelentkezett a honvédelmi bizottmánynál, és amnesztiát is kapott. A korabeli újságokban már mint Habsburg-elnyomás elleni rebellisként jelent meg. A betyármódszerekkel végrehajtott körutai után még a ponyva regényekbe is bekerült. 1849-ben megszökött a Haynau féle vérbíróság elől. 1857-ben elfogták, de sokak meglepetésére csak életfogytiglant kapott, ahonnan 1868-as amnesztiával megint kiszabadult. Ekkor vasúti rablóságra váltott. Végül a rettegett gróf Ráday Gedeon csalta tőrbe 1869-ben az öregedő Rózsa Sándort.
Azonban másodfokon megint csak életfogytig tartó tömlöcre ítélték, s itt is halt meg. Néhány évtized múlva Móricz Zsigmond biztosított neki halhatatlanságot.

Selyemút
Az ókori Ázsia két végét összekötő karavánutakat hívták így. A kereskedők az i.e. 4.századtól 1200-ig szállitottak itt kelmét, fűszert, nemesfémeket Kína, India, Perzsia, és Arábia között.
Civilizációk közötti kultúrális kapocs is volt, a műszaki találmányok, és a vallások terjedéséhez is hozzájárult. Fő városai Damaszkusz, Bagdad, Teherán, Szamarkand, Kasgár, és Hszien voltak (Ahmadábád felé is volt leágazása)

Skocjan-barlang
A Trieszttől nem messze lévő 6 km hosszan feltárt barlangrendszer két fő részből áll. A Csendes-barlang cseppkövekben gazdag, a Morajos-barlang pedig ma is formálódik. A barlang folyó által érintett szakasza 3,5 km hosszú, 10-60 méter széles, és 100 méter magas föld alatti szurdok. Legnagyobb terme 310 méter hosszú, 90 méter széles, és több mint 100 méter magas, térfogata több mint 2 millió m3

"Sóbaktériumok"
Extremofil mikrobák, az amerikai Halál-völgyben. A baktériumok 34 ezer éve élhetnek itt buborékokba zárva.

Sólyomisten
Ízisz és Ozirisz fia Hórusz (vándor)sólyom képében szárnyal Egyiptom felett. Amikor legyőzte apja gyilkosát Széthet, ő lett egész Egyiptom királya, s az Ég Ura. Mindig napkoronggal (vagy koronával) a fején ábrázolták. A korona fehér felső része Felső-Egyiptomot, alsó vörös része pedig Alsó-Egyiptomot jelképezi. Az egyiptomi uralkodókat életükben Hórusszal azonosították, haláluk után pedig apjával Ozirisszel.
Apollón, vagy a germán isten Odin is sokszor változott sólyommá (Freya istennő is). A keltáknál a győzelmet, a dicsőséget jelképezte. Honfoglaláskor pedig a totemállatunk volt.

Sterilizálás:
Csíramentessé tétel, azaz összes mikroorganizmus elpusztítása. Ez lehetséges: hőkezeléssel, szűréssel, szerek hozzáadásával.

Stock
A királynak beszolgáltatott arany értékét mogyorópálcára vésték fel. A pálcát kettéhasították, az egyik a királynál maradt (ez volt a stock), a másikon (az arany beszolgáltatója) lévő összeg erejéig vásárolhatott, mintha pénzt kapott volna az aranyért.

Stonehenge
A Stonehenge kőbitót jelent. Három szakaszban i.e.3050- i.e.1600 között emelték.
Braziliában is találtak hozzá hasonló építményt, amely 127 darab egyenként 3 méter magas körbe rendezett gránittömbből áll. A kövek jelzik a téli napfordulót, néhány kő közepébe lyukat is fúrtak.

Sumer
Mezopotámia, a Tigris és az Eufrátesz folyók közti terület déli részét tartja a kutatók többsége a civilizáció bölcsőjének. Itt alakultak ki az első városok, itt kezdték a földet művelni, s itt alakult ki az írás - mondják. A dél-mezopotámiai városok történetének gyökerei homályba vesznek. Az i.e. 5. évezredben már léteztek, s több ezer éves virágzás után nyomtalanul eltűntek. A Bibliából is ismert városokat (Ur, Uruk, Lagas,...) a múlt század vége óta kezdték újra felfedezni.
A sumer civilizáció Dél-Mezopotámiában (mai Irak) az i.e. 5 évezred előtt jelent meg, és i.e. 3000-ben nagy hatalomra tettek szert. Ismerték a földművelést, írásuk az ékírás volt.
A régészek Mezopotámia egyik palotájában i.e. 2350-ből származó ülőtoaletteket is találtak. (A görög Héradotosz még i.e. 480-ban is csodálkozva számolt be arról, hogy az Egyiptomiak nem kinn a szabadban, hanem házon belül intézik az "ügyeiket")

Süv
Ótörök jövevényszavunk, kiszorította a német sógor (= Schwager)

Szagok

VegyületKépletSzagok
AmmóniaNH3szúrós, maró, rothadás
ButánsavCH3(CH2)2COOHizzadtság szaga
ButilmerkaptánCH3(CH2)3SHgörényszag
Citrál-a (geranial-terpén-aldehid)CHOillatos, friss
Dimetil-keton(aceton)CH3COCH3csípős
EtanalCH3CHOszúrós, fullasztó
EtanolC2H5OH(folyékony)szeszes szag
EtánsavCH3COOHecet, szúrós
EtilmerkaptánCH3CH2SH"gáz" szag - földgáz jelzése
Fenol(karbolsav)C6H5OHerősen édeskés szagú
HexaklóretánC2Cl6kámfor
HidrogénszulfidH2Száptojás
KlórCl2fertőtlenítő, szúrós, maró
MetanolCH3OH(folyékony)szeszes szag
PropilmerkaptánCH3(CH2)2SHhagyma szaga, könnyezést okoz
Prop-2-én-1-al(akrilaldehid)CH2=CHCHOszúrós odaégett zsírszag
SzéndiszulfidCS2kellemes édeskés

Szájüreg lakói
A szájüregünkben sok mikroorganizmus lakik, közülük legtöbben a baktériumok vannak (~600 fajuk) 1 mililiter nyálban ~100 millió baktérium található. Vannak hasznosak: segítenek az ételek lebontásában, nyálkásítanak, védenek a kórokozóktól, de vannak károsak is: fogszuvasodást-fogyínygyulladást okozók, ...

Szociometria
A szociológia emberi kapcsolatokat vizsgáló ága.

Szöveg felismerés
A szövegek 97%-a felismerhető:
angolban: 20 ezer szóval
németben: 80 ezer szóval
magyarban: 200 szóval (szabadabb szórend+ragozott alakok miatt több)

Szt
Szigorúan titkos (szt) tiszteket először 1960-61-ben szerveztek be, s 1969-ben történt meg a működésük szabályozása. Először a postai dolgozókat szervezték be, majd a kémelhárítókat. Ez "félállás" volt, nem ügynökök völtak, hanem félállással rendelkező belügyi tisztek. Rendszeresen jutalmaztak, és előléptették őket. Később a külügyminisztériumban is folytattak hírszerző munkát, majd a BM "lekötött" minisztériumokban, és nagyobb cégeknél állásokat, akikről így hamar elterjedt, hogy szt tisztek. A kémelhárítóknál 500 szt tisztet alkalmaztak, a III/III-as (belső) csoportfőnökségen csak 25-öt, mert ott inkább ügynököket foglalkoztattak.
A BRFK-nál AB jelűek voltak, a III/III-as-nál ("belső reakció" elleni) az E jelűek a TV-nél, és az Írószövetségben voltak.

Születési tégla
Az egyiptomi nők általában mágikus születési téglákon térdelve szültek. A legrégebbi ilyen élénk színekkel kifestett 3700 éves téglára Abydosban bukkantak. Rajta egy anya az újszülött gyermekét tartja, mellette az újszülötteket óvó Meskhenet istennő látható.

Ta
Atlantisz két legsikeresebb vezetőjének a neve, és fő tartományának a rövidítve használatos neve.

Tanit
Föníciai istennő.

Tarandus
Ma már nem létező kis csillagkép, azaz a rénszarvas vagy karibu.

Teje
III. Amenhotep (i.e. 1410-1372) fő felesége, IV. Amenkotep (aki később Ehnaton lett) anyja: Nagy hatalma volt, és bölcs asszonynak tartották, annyira, hogy például a babiloni diplomaták leveleiket neki címezték.

Tell Zeidan
Fénykorát i.e. 6000- i.e. 4000 között élte. Az észak-mezopotámiai Ubaid-kultúrában a kereskedelmi utvonalak itt keresztezték egymást.
Tell Zeidan a mai Szíria területén található, a város lakói obszidiánnal kereskedtek, rezet bányásztak, és fel is dolgozták, ekkoriban terjedt el az öntözéses földművelés. A társadalmukban kialakult a gazdag elit réteg, amely a tulajdonát pecsétekkel jelölte meg.

Termőtest
Ezt nevezik általában gombának, ez a gomba szaporítószerve, a spóratermelő termőtest. Egy gomba föld alatti része, micélium-fonata néha négyzetkilométeres kiterjedésű, hosszú élettartamú (akár több száz év) lehet, és rengeteg termőtestet hozhat.

Thaki pala-kultúra
Az andoki mítosz szerint a nagy Tawantinsuyoban (demokratikus élet, és államforma) az andoki népek több ezer éven át békében éltek egymással. Először a kulturális központ Tiwanaku volt, majd egy tízéves átmeneti időszak után Cuzcó lett. Terményeiket egymás között cserélték, a vízi szállítók az uruk voltak. A Titikaka-tó a Desaguadero folyó, a Poopó-tó, Lauca folyó, a Coipaisa-tó volt az útvonal a Csendes-óceánig. A tavak-vizek népe (uru, vagy uchhumatagu) a totoranádból épített hajóikon is éltek, vízi szállítás mellett. Magukat 16 000 éves népként tartják számon, akik a legősibb nyelvet beszélik, az uchhumatagut. Ők már a Nap felragyogása előtt is éltek, a többi embert ekkor gyúrta Wirakocha isten vörös agyagból, akiknek vére ezért olyan vörös, mint az agyag.

Tharros
Szardínia nyugati partjánál helyezkedik el. Tharros városát i.e. VIII. században alapították, és Karthágó után a második legjelentősebb föníciai kolóniája volt. A főníciaiak ókori hajós-, és kereskedőnép volt, ők alapították Palermót, és Cagliarit is. Tharrost a X. században a szaracénok lerombolták.

Tihuanacu-kultúra
V-XI. századi az inkák előtti civilizáció. Titicaca-tóban 30 méteres mélységben találták meg egyik templomukat. Sikerült azonosítani egy 3600X600m-es szigetet, amely azóta elsüllyedt.

Tikal
A maja kori Tikalban (Guatemala) már 1700 éve 80 ezer embert kiszolgáló vízellátó és szűrőrendszert üzemeltettek (csatornák, vízgyűjtők, elosztók, ... )

Tunip
Baal Tunip (Baal kánaánita szó, jelentése úr). Aton általános értelemben jelentette a Napistent, s idegen területekkel kapcsolatban is használták (Ré Egyiptom napistene volt, és csak Egyiptomra utalva használták: Ré-pire (Ré a Napisten, pi jelentése pedig ház)
Aton-pi azonban - mivel az egyiptomiak magánhangzót nem használtak - Ton-pi, vagyis Tunip lett. Így III Tuthmoszisztól kezdve II.Ramszeszig az egyiptomiak Baalbeket Tunipknak a Napisten házának nevezték. A görögök ezért nevezték el Heliopalisznak (a Napisten házának).

Tűzhasználat
A tudatos tűzhasználat 25 ezer évvel ezelőtt alakult ki Európában feltételezés nemrég kitolódott 75 ezer (-140 ezer) évre. A Dél-Afrikában talált leletek szerint már akkoriban is felhasználták a tüzet az eszközeik hőkezelésére. Így jobb minőségű, és tartósabb kőeszközökhöz jutottak, amik nem csak háztartási eszközként, hanem fegyverként és cserealapként használhatóak voltak.
(Rudabányán 2009-ben talált emberszabású leletek alapján -
mivel az Anapithecus kéz tőcsontja a csimpánzéhoz, a gorilláéhoz, és emberéhez hasonlóan össze van nőve - magyarok feltételezik, hogy innen elment Afrikába, és ebből a közös ősből fejlődött ki a csimpánz, a gorilla, és az ember. Ekkor nálunk is trópikus idő volt, 8-10 millió éve kezdett a trópikus öv visszahúzódni az Egyenlítőhöz és a mi majmaink az esőerdőket követve vándoroltak Afrikába)

Ullung
Valószínű, hogy Ullung (Japán-tenger) szigetén 9350 évvel ezelőtt olyan erejű vulkánkitörés volt, mint Szantorínin (Thírán), amely elpusztította a mínoszi civilizációt. A kitörés helyén 6 kilométer átmérőjű, és 400 méter mély kaldera keletkezett.

Valentin-nap
A Bálint-nap ókori római eredetű:
az utcán futkosó félmeztelen férfiak a frissen lenyúzott kecskebőrből készült véres szíjjal suhintották meg a lányokat, hogy termékenyek legyenek.

Vida mikróbák
A - jég alatti - Vida tóban 2800 éves mikróbákat is találtak, amelyeket fel is tudtak éleszteni.

Vulkánkitörések
A vulkán kitörési ciklusok több száz, esetleg több tízezer évesek is lehetnek.
pl: Fülöp-szigeteki Pinatubo több száz év után tört ki újra, a chilei Chaitén-vulkán pedig 9000 év után. A vulkánkitöréseknek két ellentétes hatása lehet:
-okozhatnak felmelegedést, mint 55 millió éve történt kitörés sorozat, amelynek eredményeképpen Grönland levált Európáról, és létrejött az északi Atlanti-óceán. Ekkor annyi szén-dioxidot, és metánt juttattak a légkörbe, hogy a kialakuló üvegházhatás miatt több mint 200 ezer éves felmelegedési időszak indult el. Az óceánok felmelegedése miatt a tengeri fajok 30-50%-a pusztult ki.
-okozhatnak lehűlést - a vulkánkitörés jellegétől függően - amikor sok szulfát tartalmú aeroszol kerül a légkörbe, a kénsav erősen visszaveri a napsugarakat, a hó megint visszaveri a sugarakat, így egy öngerjesztő folyamat, egyre erősödő hűtőhatás alakulhat ki.

III.Amenhotep
Felesége: Teje királyné. A 18. dinasztiához tartozó III. Amenhotep 38 éven át uralkoldott (ie.1390-1352), az egyiptomi kultúra, és gazdaság az egyik legvirágzóbb korszakát élte uralma alatt.
Utóda fia IV. Amenhotep lett, aki felvette az Ehnaton fáraó nevet.(Őt pedig Tutanhamon követte)
III.Amenhotepet, és feleségét ábrázoló memnoni kolosszus őrzi Amenhotep temetkezési templomát. A kettős szobrot 1889-ben fedezte fel a francia Auguste Mariette a Medinet Habuban.

III.Thutmosis
II. Thutmosis halála után - mostohája - Hatshepsut fáraónő magához ragadta az uralmat és együtt uralkodott vele (III.Thutmosis i.e. 1479-1425) i.e. 1458-ban bekövetkezett haláláig. Valószínűleg feszült volt a viszony köztük, habár ennek ellenkezőjére utal az, hogy a Hatshepsut-obeliszket a kartusok szerint együtt emelték.





Mértékegységek



1 négyszögöl = 3,597m2
1 katasztrális hold(kh) = 1600 négyszögöl = 5755 m2 = 0,5755ha
1 magyar hold = 1200 négyszögöl
1 Lóerő(LE) = 735,5W = 75 kps-1
1 watt(W) = 1VA = 1 N m s-1 = 1 J s-1 = 1,36 x 10-3 LE
1 newton(N) = 1 kg m s-2
1 kilopond(kp) = 9,8 N
1 joule(J) = 0,2388 cal= 1 N m= 1 W s= 1 kg m2 s2= 10-7erg
1 cal = 4,187 joule
1 kWh = 3,6 x 106 J
1 barrel= 159 l
1 barrel (kőolaj) ~ 0,14 t
1 uncia ~ 31 g
1 zsák (kávé)= 60kg
1 Gb= 1024 Mb
1 A= 1 C s-1
1 ohm(Ω)= 1 V A-1
1 mázsa(q)= 100 kg
1 tonna(t)= 1000 kg
1 liter= 10-3 m3
t Celsius(C)= (273+t) K
t kelvin(K)= (t - 273) C
1 technikai atmoszféra(at)= 1 kp cm-1= 98067 Pa
1 atm= 760 Hgmm= 760 torr= 101325 Pa= 101325 Nm-2
1 bar= 105
1 tengeri mérföld(mile)= 1,852 km
1 csomó(kn)= 1,852 km/h
1 elektronvolt(eV)= 1,6 10-19J
1 coulomb(C)= 3 109 elektrosztatikus egység
1 din= 1 g cm s-2= 10-5 newton
1 erg= 1 din cm= 1 g cm2 s-2= 10-7 joule
1 ångström(Å)= 0,1 nm=10-10 m
1 nanométer= 10 Å
1 ate= 1,66 10-27 kg
1 maxwell (Mx)= 10-8 weber (Wb)
1 gauss (G)= 10-4 tesla (T)
(1 barrel oil = 158,99 l
kőolaj átlagsűrűsége 0,88 ezért
1 barrel kőolaj ~ 0,14 t
1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 0,5755 ha
1 magyar hold = 1200 négyszögöl = 0,4316 ha
1 négyszögöl = 3,6 m2
1 ha = 104m2)

SI alapegységek:
méter(m): a hosszúság egysége
kilogramm(kg): a tömeg egysége
másodperc(s): az idő egysége
amper(A): az áramerősség egysége
kelvin(K): a termodinamikai hőmérséklet egysége
candela(cd): fényerősség egysége
mól(mol): az anyagmennyiség egysége

SI kiegészítő egységek:
radián(rad): a síkszög egysége
szteradián(sr): a térszög egysége


Önálló nevű származtatott SI- egységek:
erő: newton(N): kg m s-2
munka, energia, hőmennyiség: joule(J): N m
teljesítmény: watt(W):J/s
nyomás: pascal(P): N/m2
frekvencia: hertz(Hz): s-1
elektromos töltés: coulomb(C): A s
elektromos feszültség: volt(V): W/A
kapacitás: farad(F): A s/V
ellenállás: ohm(Ω): V/A
elektromos vezetés: siemens(S): A/V
mágneses fluxus: weber(Wb): V s
induktivitás: henry(H): V s/A
mágneses indukció: tesla(T): Wb/m2
fényáram: lumen(lm): cd sr
megvilágítás: lux(lx): lm/m2

SI-n kívüli, de használható mértékegység:

Meghatározása Egység neve Jele Megadása SI mértékegységgel
űrtartalom liter l dm3
tömeg tonna t 1000kg
idő perc min 60s
idő óra h 3600s
idő nap d 86400s
hőmérséklet Celsius fok C (273+C)K
folyadékok és gázok
nyomása
bar bar 105 Pa
síkszög fok γ γ/180 rad
síkszög perc ' '/1080 rad
síkszög másodperc " "/64800 rad
földterület hektár ha 10.000 m2

1 korsó = 0,5 l
1 pohár = 0,3 l
1 pikoló = 0,2 l
1 nagyfröccs = 0,2 l bor + 0,1 l szódavíz
1 kisfröccs = 0,1 l bor + 0,1 l szódavíz
1 hosszúlépés = 0,1 l bor + 0,2 l szódavíz

1 karát ~0,2 g
14 karátos arany = 585 ezredrész finomság
18 karátos arany = 750 ezredrész finomság
22 karátos arany = 916 ezredrész finomság
24 karátos arany = 1000-res tisztaság

1000 m3 gáz ~ 1 tonna
1 véka = 36,35 liter
1 (gyapot) bála súlya = 480 font
1 font = 0,4536 kg

Mega (M) - millió
Kilo (K) - ezer
Hekto (h) - száz
Deka (da) - tíz
Deci (d) - tized
Centi (c) - század
Milli (m) - ezred
Mikro (μ) - milliomod

1 hüvelyk= 0,26 m
1 coll. = 2,54 cm
1 tengerimérföld = 1852 m
1 angol mérföld = 1609 m
1 angol yard: 0,91 m
1 fényév = 9,5 billió km
1 parszek (pc) = 3,26 fényév
1 katasztrális hold = 1600 négyzetöl = 5734 m2
A magyar hold = 1200  = 4320 m2
1  = 3,6 m2
1 hektár (ha) = 10 000 m2


SI-előtétszavak:

exa(E)= 1018
peta(P)= 1015
tera(T)= 1012
giga(G)= 109
mega(M)= 106
kilo(k)= 103

hekto(h)= 102(csak a literrel együtt használható)
deka(da)= 101(csak a grammal együtt használható)
deci(d)= 10-1(csak a méterrel, és a literrel együtt használható)
centi(c)= 10-2(csak a méterrel, literrel, grammal együtt használható)

milli(m)= 10-3
mikro= 10-6
nano(n)= 10-9
piko(p)= 10-12
fetto(f)= 10-15
atto(a)= 10-18

pl: 1 GHz= 1 milliárd hertz





Nyelvtan



A, Á, B, C, CS, D, DZ, DZS, E, É, F, G, GY, H, I, Í, J, K, L, LY, M, N,
NY, O, Ó, Ö, Ő, P, Q, R, S, SZ, T, TY, U, Ú, Ü, Ű, V, W, X, Y, Z, ZS

Szófajok:

Ige: fut, esik, van

Névszók:
Főnév: nő, munka, Budapest
Melléknév: piros, tiszta, szorgos
Számnév: hét, harmadik, kevés
Névmás: mi, valamennyi, olyan

További önálló szófajok:
Határozószó: így, kint, most
Igenév: menni, kiabáló, mondva
Indulatszó: ó, jaj

Nem önálló szófajok:
Igekötő: el, meg
Kötőszó: és, vagy, hogy
Módosítószó: talán, bizony, esetleg
Névelő: a, az egy
Névutó: alatt, felől, óta



Képzők, jelek, ragok:

A mondatban előforduló igékhez, és névszókhoz különféle végződések -a toldalékok- járulnak:

A képzők megváltoztatják a szavak jelentését: olvas- olvasó
A ragok a szavak mondatbeli szerepét jelölik: ház- házban
A jelek a szó jelentését, és mondatbeli szerepét csak némileg módosítják: alma- almák

A szavak képző, jel, rag nélküli alakját szótőnek nevezzük. A szótő gyakran megváltozik, ha valamilyen toldalék
járul hozzá (pl: alma- almák).




Ige:


Az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szó.

A cselekvés az alany(a cselekvő) akaratától függő tevékenység: fut, táncol, kér.
A történés az alany akaratától független esemény: hull, nől.
Létezést kifejező igék: van, volt, lesz, él, nincs.


Alanyi igeragozásban az igéhez alanyi személyragok járulnak. Az alanyi személyragok az alany számát és személyét fejezik ki. Van egyes, és többes szám, és mindkét számban három személy van.
Az első személy az, aki beszél. A második személy az, akihez beszélünk. A harmadik személy az, akiről vagy amiről beszélünk.

Egyes szám Példa Személyragok
1.személy adok - k
2.személy adsz -sz
3.személy ad -
Többes szám Példa Személyragok
1.személy adunk -unk, -ünk
2.személy adtok -tok, -tek, -tök
3.személy adnak -nak, -nek

Ha az ige mellett nem áll tárgy, vagy határozatlan tárgy áll mellette, akkor az ige alanyi személyragokat kap.

Példa: Tanulás után pihenek.
Ebben a mondatban az ige mellett nincs tárgy. Ezért az igéhez alanyi személyragok járulnak.
Példa: Érdekes filmet nézek.
A "filmet" határozatlan tárgy, mert a kit?, mit? kérdésre nem ad pontos választ. (Nem tudjuk melyik filmről van szó.)
Itt a határozatlan tárgy miatt kapott az ige alanyi ragozást.


A tárgyas ragozásban az igékhez tárgyas személyragok járulnak. A tárgyas személyragok is kifejezik az alany számát és személyét, de ezenkívül még a tárgyra is utalnak.

Egyes szám Példa Személyragok
1.személy adom -m
2.személy adod -d
3.személy adja -ja, -i
Többes szám Példa Személyragok
1.személy adjuk -juk, -jük
2.személy adjátok -játok, -itek
3.személy adják -ják, -ik

Ha az ige mellett határozott tárgy áll, az ige tárgyas személyragot kap.

Példa: A fiúk Anikót várják.
Az "Anikót" határozott tárgy, mert a kit?, mit? kérdésre pontosan megnevezi azt a személyt, akit a fiúk várnak. Aki ezt a mondatot hallja, az csakis ugyanarra a személyre gondolhat, mint aki a mondatot kimondta.



Igemódok:

A kijelentő módnak nincs jele. Azt fejezi ki, hogy a cselekvés ténylegesen végbemegy.
A feltétéles mód jele: -na, -ne, -ná, -né. Mutatja, hogy a cselekvés végrehajtása valamilyen feltételhez van kötve, vagy óhajtást fejez ki.
A felszólító mód jele: j. Megmutatja, hogy a cselekvés végrehajtását akarjuk, vagy arra felszólítunk.



Igeidők:

Mivel a magyarban a logikai, és az igeidő nagyjából megegyezik (ellentétben az angollal, ahol 12 igeidő van), ezért a magyar csak három igeidőt használ:
A jelen idő most -mintegy a szemünk előtt- végbemenő cselekvésre utal. Itt mind a három igemód előfordulhat.
A múlt idő a múltban végbement cselekvésre utal. Itt a felszólító módnak nincs értelme.
A jövő idő pedig a jövőben végbemenő cselekvésre utal. Itt csak a kijelentő módú alakokat használjuk.

Táblázatban összefoglalva az igemódok, és az igeidők összefüggéseit:

. Kijelentő mód Feltételes mód Felszólító mód Jele
Jelen idő ad adna adjon -
Múlt idő adott adott volna - -t, -tt
Jövő idő adni fog - - -fog+ni



Ikes igék:

Ikes igéknek azokat az igéket nevezzük, amelyek az alanyi ragozás kijelentő mód jelen idejének egyes szám harmadik személyében -ik személyragot kapnak. Az ikes igéket az alanyi ragozás jelen idejének egyes számában másképp ragozzuk, mint a többi igét (ikes személyragokat kapnak):

Egyes szám, kijelentő
mód, jelen idő
Példa Személyragok
1. sz. alszom -m
2.sz. alszol -l
3.sz. alszik -ik




Főnév:


Az élőlényeket, tárgyakat, gondolati dolgokat jelölő szavakat főnévnek nevezzük.

Azokat a főneveket, amelyek több élőlénynek vagy dolognak a közös nevét mondják meg, köznévnek nevezzük. Fajtái:
Gyűtőnév: emberiség, hegység, ...
Anyagnevek: arany, olaj, anyag, ...
Egyedi név: törvény, katona, ...

Az élőlények és dolgok saját nevét tulajdonnévnek hívjuk. Fajtái:
Személynevek: Petőfi, Jókai Mór, ...
Intézmények, szervezetek nevei: KSH, Magyar Tudományos Akadémia,...
Földrajzi nevek: Amerika, Magyarország, József A. krt, ...
Állatnevek: Maci, Cirmi, ...
Irodalmi művek, újságok nevei: Népszabadság, HVG, Élet és Tudomány, ...




Melléknév:


Melléknevek a személyek, dolgok, tulajdonságait jelölik:

Minőséget: jó, szép, ...
Állapotot: beteg, ...
Valahová tartozást: maglódi, pesti, ...
Külső tulajdonságot: magas, szeme: kék, ...
Belső tulajdonságot: szorgalmas, becsületes, ...

A melléknév az egymással összehasonlított tulajdonságok
különböző mértékét, fokát is jelöli:

Példa Fok Használata Jele
szép alapfok Összehasonlítás nem történik,
a tulajdonság mértékét nem jelöli
-
szebb középfok Két összehasonlított tulajdonság közül
a nagyobb mértékűt jelöli
-bb
legszebb felsőfok Több összehasonlított tulajdonság közül
a legnagyobb mértékűt jelöli
leg -bb




Számnév:


Számnévnek a számot, és mennyiséget kifejező szavakat hívjuk.

Határozott számnév pontosan jelöli a számot, ilyen a :
Tőszámnév: egész számok nevei (egy, ezer)
Sorszámnév: azt jejöli, hogy valaki, vagy valami hányadik (első, harmadik)
Törtszámnév: az egész tört részeit nevezi meg (harmad, fél)

Határozatlan számnév: csak hozzávetőlegesen fejezi ki a mennyiséget (sok, kevés, kevesebb)




Névmás:


A főneveket, mellékneveket, számneveket helyettesítő szavakat névmásnak nevezzük. A névmások jelentése akkor válik határozottá, ha valakire, vagy valamire rámutatunk velük. Fajtái:

Személyes névmás: a beszédben szereplő személyek neve helyett állnak.

. Egyes szám Többes szám
1.személy(aki beszél) én mi
2.személy(akihez beszél) te ti
3.személy(akiről beszél) ő ők

Birtokos névmás: A birtokost és a birtokot (én autóm) egy szóval is kifejezhetjük, a birtokos névmással (enyém). A birtokos névmások valakinek a birtokára mutatnak rá, és megmutatják a birtokos számát, személyét, és a birtok számát.

A birtokos
személye
Egy birtokos Több birtokos
Egy birtok Több birtok Egy birtok Több birtok
1. enyém enyéim mienk mieink
2. tied tieid tietek tieitek
3. övé övéi övék övéik

Visszaható névmás: azt fejezi ki, hogy az alany cselekvése önmagára irányul. Használjuk személyes névmás helyett is, ha a személyt erősen ki akarjuk hangsúlyozni.
Viki a tükörben nézegeti magát.

Kölcsönös névmás: azt fejezi ki, hogy több alany cselekvése kölcsönösen egymásra irányul.
Zsazsa és Marcsa nézik egymást.

Mutató névmással személyre, dologra, tulajdonságra mutatunk rá, tehát a főnevek, melléknevek, vagy számnevek helyett állnak. A közelre mutató névmások magas hangrendűek, a távolra mutatók pedig mély hangrendűek:

Milyen szófajt helyettesít a névmás Közelre mutatók Távolra mutatók
Főnévi ez, ugyanez az, ugyanaz
Melléknévi ilyen, ugyanilyen, ekkora, efféle olyan, ugyanolyan, akkora, afféle
Számnévi ennyi, ugyanennyi annyi, ugyanannyi

Kérdő névmásokkal személyre, dolgokra, tulajdonságokra, mennyiségre kérdezünk.

Főnéviek Melléknéviek Számnéviek
ki?, mi? milyen?, melyik?, mekkora?, miféle? hány?, hányadik?, mennyi?

A vonatkozó névmás személy, dolog nevét, tulajdonságát, mennyiségét fejezi ki, tehát a vonatkozó névmás is főnévi , melléknévi , vagy számnévi lehet. Az összetett mondatok egyik tagmondatában fordulnak elő, és a másik tagmondat valamelyik szavára vonatkoznak.

Főnéviek Melléknéviek Számnéviek
aki, ami, amely amilyen, amekkora ahány, amennyi, ahányadik

A határozatlan névmás olyan személyre, dologra, tulajdonságra, vagy mennyiségre utal, amelyet nem tudunk határozottan megmondani.

Főnéviek Melléknéviek Számnéviek
valaki, valami valamilyen, valamelyik,valamekkora,némelyik valahány, néhány, valamennyi

Az általános névmások valamennyi személyre, dologra , akármilyen tulajdonságra vagy mennyiségre utalnak.

Főnéviek Melléknéviek Számnéviek
akárki, akármi
bárki, bármi
mindenki, senki, semmi
ki-ki
akármilyen, akármekkora, akármelyik
bármilyen, bármekkora, bármelyik
mindenféle, semmilyen, semekkora,semelyik
.
akárhány, akármennyi,
bármennyi,
minden, semennyi, sehány,
valamennyi, valahány





Német



A határozott névelő ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetder diedas
Tárgyesetdendiedas
Birtokos esetdesderdes
Részes esetdemderdem
TöbbesszámAlanyesetdie diedie
Tárgyesetdiediedie
Birtokos esetderderder
Részes esetdendenden

A határozatlan névelő ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetein eineein
Tárgyeseteineneineein
Birtokos eseteineseinereines
Részes eseteinemeinereinem
A többes számban a főnév határozatlan voltát azzal
fejezzük ki, hogy névelőt nem teszünk eléje!

A határozatlan névelő tagadása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetkeinkeinekein
Tárgyesetkeinenkeinekein
Birtokos esetkeineskeinerkeines
Részes esetkeinemkeinerkeinem
TöbbesszámAlanyesetkeine keinekeine
Tárgyesetkeinekeinekeine
Birtokos esetkeinerkeinerkeiner
Részes esetkeinenkeinenkeinen

Az erős főnevek ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetder Vaterdie Mutterdas Kind
Tárgyesetden Vaterdie Mutterdas Kind
Birtokos esetdes Vatersder Mutterdes Kindes
Részes esetdem Vaterder Mutterdem Kind(e)
TöbbesszámAlanyesetdie Väterdie Mütterdie Kinder
Tárgyesetdie Väterdie Mütterdie Kinder
Birtokos esetder Väterder Mütterder Kinder
Részes esetden Väternden Mütternden Kindern

A gyenge főnevek ragozása

  HímnemNőnem
Egyes számAlanyesetder Menschdie Frau
Tárgyesetden Menschendie Frau
Birtokos esetdes Menschender Frau
Részes esetdem Menschender Frau
TöbbesszámAlanyesetdie Menschendie Frauen
Tárgyesetdie Menschendie Frauen
Birtokos esetder Menschender Frauen
Részes esetden Menschenden Frauen

A vegyes főnevek ragozása

  HímnemSemleges
Egyes számAlanyesetder Staatdas Bett
Tárgyesetden Staatdas Bett
Birtokos esetdes Staatesdes Bettes
Részes esetdem Staat(e)dem Bett(e)
TöbbesszámAlanyesetdie Staatendie Betten
Tárgyesetdie Staatendie Betten
Birtokos esetder Staatender Betten
Részes esetden Staatenden Betten

A melléknév névelő-pótló ("erős") ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetguter Vatergute Muttergutes Kind
Tárgyesetguten Vatergute Muttergutes Kind
Birtokos esetguten Vaters (!)guter Mutterguten Kindes (!)
Részes esetgutem Vaterguter Muttergutem Kind(e)
TöbbesszámAlanyesetgute Väter gute Müttergute Kinder
Tárgyesetgute Vätergute Müttergute Kinder
Birtokos esetguter Väterguter Mütter guter Kinder
Részes esetguten Väternguten Mütternguten Kindern

A melléknév névelő-kísérő ("gyenge") ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetder gute Vaterdie gute Mutterdas gutes Kind
Tárgyesetden guten Vaterdie gute Mutterdas gute Kind
Birtokos esetdes guten Vatersder guten Mutterdes guten Kindes
Részes esetdem guten Vaterder guten Mutterdem guten Kind(e)
TöbbesszámAlanyesetdie guten Väter die guten Mütterdie guten Kinder
Tárgyesetdie guten Väterdie guten Mütterdie guten Kinder
Birtokos esetder guten Väterder guten Mütter der guten Kinder
Részes esetden guten Väternden guten Mütternden guten Kindern

A melléknév névelő-kiegészítő ("vegyes") ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetmein guter Vatermeine gute Muttermein gutes Kind
Tárgyesetmeinen guten Vatermeine gute Muttermein gutes Kind
Birtokos esetmeines guten Vaters meiner guten Muttermeines guten Kindes
Részes esetmeinem guten Vatermeiner guten Muttermeinem guten Kind(e)
TöbbesszámAlanyesetunsere guten Väterunsere guten Mütterunsere guten Kinder
Tárgyesetunsere guten Väterunsere guten Mütterunsere guten Kinder
Birtokos esetunserer guten Väterunserer guten Mütter unserer guten Kinder
Részes esetunseren guten Väternunseren guten Mütternunseren guten Kindern

A főnévként használt melléknevek ragozása

  Határozott névelővelHatározatlan névelővel
Egyes számAlanyesetder Bekannteein Bekannter
Tárgyesetden Bekannteneinen Bekannten
Birtokos esetdes Bekannteneines Bekannten
Részes esetdem Bekannteneinem Bekannten
TöbbesszámAlanyesetdie Bekannten keine Bekannten
Tárgyesetdie Bekanntenkeine Bekannten
Birtokos esetder Bekanntenkeinen Bekannten
Részes esetden Bekanntenkeinen Bekannten

A személyes névmás ragozása

  1.személy2.személy3.személy hímnem3.személy nőnem3.személy semlegesUdvarias megszólítás
Egyes számAlanyesetichduersi eesSie
TárgyesetmichdichihnsieesSie
Birtokos esetmeiner (mein)deiner (dein)seiner (sein)ihrer (ihr)seiner (sein)Ihrer
Részes esetmirdirihmihrihmIhnen
Többes számAlanyesetwirihrsie siesieSie
Tárgyesetunseuchsiesie sieSie
Birtokos esetunsereuerihrerihrerihrerIhrer
Részes esetunseuchihnenihneni hnenIhnen

A bírtokos névmás ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetmeinmeinemein
Tárgyesetmeinenmeinemein
Birtokos esetmeinesmeinermeines
Részes esetmeinemmeinermeinem
Többes számAlanyesetmeinemeinemeine
Tárgyesetmeinemeinemeine
Birtokos esetmeinermeinermeiner
Részes esetmeinenmeinenmeinen

A visszaható névmás ragozása

    1.személy 2.személy 3.személy Udvarias megszólítás
Egyes szám Tárgyeset mich dich sich sich
Részes eset mir dir sich sich
Többes szám Tárgyeset uns euch sich sich
Részes eset uns euch sich sich

A der - die - das mutató névmás ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetderdiedas
Tárgyesetdendiedas
Birtokos esetdessenderendessen
Részes esetdemderdem
Többes számAlanyesetdiediedie
Tárgyesetdiediedie
Birtokos esetderen, dererderen, dererderen, derer
Részes esetdenendenendenen

A dieser - diese - dieses és a jener - jene - jenes mutató névmások ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetdieser jenerdiese jenedieses jenes
Tárgyesetdiesen jenendiese jenedieses jenes
Birtokos esetdieses jenesdieser jenerdieses jenes
Részes esetdiesem jenemdieser jenerdiesem jenem
Többes számAlanyesetdiese jenediese jenediese jene
Tárgyesetdiese jenediese jenediese jene
Birtokos esetdieser jenerdieser jenerdieser jener
Részes esetdiesen jenendiesen jenendiesen jenen

A derselbe - dieselbe - dasselbe mutató névmás ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetderselbedieselbeda sselbe
Tárgyesetdenselbendieselbedasselbe
Birtokos esetdesselbenderselbendesselben
Részes esetdemselbenderselbendemselben
Többes számAlanyesetdieselbendieselben dieselben
Tárgyesetdieselbendieselbendieselben
Birtokos esetderselbenderselben derselben
Részes esetdenselbendenselbendenselben

A welcher? - welche? - welches? kérdő névmás ragozása

  HímnemNőnemSemleges
Egyes számAlanyesetwelcher?welche?wel ches?
Tárgyesetwelchen?welche?welches?
Birtokos esetwelches?welcher?welches?
Részes esetwelchem?welcher?welchem?
Többes számAlanyesetwelche?welche?welc he?
Tárgyesetwelche?welche?welche?
Birtokos esetwelcher?welcher?welcher?
Részes esetwelchen?welchen?welchen?

A wer? - was? kérdő névmás ragozása

Csak egyes számSzemélyre kérdezTárgyra kérdez
Alanyesetwer?was?
Tárgyesetwen?was?
Birtokos esetwessen?wessen?
Részes esetwem? 

A was für ein? - was für eine? - was für ein? kérdő névmás ragozása

    Hímnem Nőnem Semleges
Egyes szám Alanyeset was für ein? was für eine? was für ein?
Tárgyeset was für einen? was für eine? was für ein?
Birtokos eset was für eines? was für einer? was für eines?
Részes eset was für einem? was für einer? was für einem?
Többes számban mindhárom nemben és minden esetben was für...?

A der - die - das vonatkozó névmás ragozása

    Hímnem Nőnem Semleges
Egyes szám Alanyeset der die das
Tárgyeset den die das
Birtokos eset dessen deren dessen
Részes eset dem der dem
Többes szám Alanyeset die die die
Tárgyeset die die die
Birtokos eset deren deren deren
Részes eset denen denen denen

A viszonyszók esetvonzata

Tárgyesettel álló viszonyszók:
bis, durch, für, gegen, ohne, sondern, um, wider

Birtokos esettel álló viszonyszók:
außerhalb, diesseits, halber, innerhalb, jenseits, kraft, laut, längs, mittels, oberhalb, statt, trotz, ungeachtet, unterhalb, unweit, vermöge, während, wegen, zufolge

Részes esettel álló viszonyszók:
aus, außer, bei, entgegen, mit, nach, nächst, nebst, samt, seit, von, zu, zuwider

hová? kérdésre tárgyesettel hol? kérdésre részes esettel álló viszonyszók:
an, auf, hinter, in, neben, unter, über, vor, zwischen

Az egyszerű igeidők személyragjai
A jelen idő személyragjai

  Egyes szám Többes szám
1. -e -e n
2. -(e) s t -(e) t
3. -(e) t -e n

Az elbeszélő múlt személyragjai

Tőhangváltó igék

  Egyes szám Többes szám
1. - -e n
2. -(e) s t -(e) t
3. - -e n

-te időjeles igék

  Egyes szám Többes szám
1. -(e) te -(e) te - n
2. -(e) te s t -(e) te - t
3. -(e) te -(e) te - n

A feltételes jelen személyragjai

  Egyes szám   Többes szám
1. -e 1 -e n
2. -est 2 -e t
3. -e 3 -e n

Az összetett igeidők képzésmódja

  Ragozott rész Ragozatlan rész
Folyamatos múlt haben v. sein segédige jelen ideje +alapige múlt idejű melléknévi igeneve
Régmúlt haben v. sein segédige elbeszélő múlt ideje +alapige múlt idejű melléknévi igeneve
Feltételes múlt haben v. sein segédige feltételes jelen ideje +alapige múlt idejű melléknévi igeneve
Jövő idő werden segédige jelen ideje +alapige főnévi igeneve

Sein (lenni) (létige)

Főnévi igenévsein
Jelen idejü melléknévi igenévseiend
Múlt idejű melléknévi igenévgewesen
Segédigesein

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich binwir sind
2du bistihr seid
3er istsie sind

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich wärewir wären
2du wärestihr wäret
3er wäresie wären

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich bin gewesenwir sind gewesen
2du bist gewesenihr seid gewesen
3er ist gewesensie sind gewesen

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich warwir waren
2du warstihr war(e)t
3er warsie waren

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich war gewesenwir waren gewesen
2du warst gewesenihr war(et) gewesen
3er war gewesensie waren gewesen

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich wäre gewesenwir wären gewesen
2du wärest gewesenihr wäret gewesen
3er wäre gewesensie wären gewesen

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde seinwir werden sein
2du wirst seinihr werdet sein
3er wind seinsie werden sein

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(seien wir)
2seiseid
3-(seien Sie)

Haben (bírni, birtokolni) (nekem van)

Főnévi igenévhaben
Jelen idejü melléknévi igenévhabend
Múlt idejű melléknévi igenévgehabt
Segédigehaben

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich habewir haben
2du hastihr hab(e)t
3er hatsie haben

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich hättewir hätten
2du hättestihr hättet
3er hättesie hätten

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich habe gehabtwir haben gehabt
2du hast gehabtihr hab(e)t gehabt
3er hat gehabtsie haben gehabt

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hattewir hatten
2du hattestihr hattet
3er hattesie hatten

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hatte gehabtwir hatten gehabt
2du hattest gehabtihr hattet gehabt
3er hatte gehabtsie hatten gehabt

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hätte gehabtwir hätten gehabt
2du hättest gehabtihr hättet gehabt
3er hätte gehabtsie hätten gehabt

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde habenwir werden haben
2du wirst habenihr werdet haben
3er wird habensie werden haben

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(haben wir)
2habehabet
3-(haben Sie)

Werden (lenni válni valamivé)

Főnévi igenévwerden
Jelen idejü melléknévi igenévwerdend
Múlt idejű melléknévi igenévgeworden
Segédigesein

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werdewir werden
2du wirstihr werdet
3er wirdsie werden

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich werdewir werden
2du werdestihr werdet
3er werdesie werden

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich bin gewordenwir sind geworden
2du hist gewordenihr seid geworden
3er ist gewordensie sind geworden

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich wurdewir wurden
2du wurdestihr wurdet
3er wurdesie wurden

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich war gewordenwir waren geworden
2du warst gewordenihr war(e)t geworden
3er war gewordensie weren geworden

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich wäre gewordenwir wären geworden
2du wärest gewordenihr wäret geworden
3er wäre gewordensie wären geworden

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde werdenwir werden werden
2du wirst werdenihr werdet werden
3er wird werdensie werden werden

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(werden wir)
2werdewerdet
3-(werden Sie)

A tőhangváltó (erős) igék ragozása
singen (énekelni)

Főnévi igenévsingen
Jelen idejü melléknévi igenévsingend
Múlt idejű melléknévi igenévgesungen
Segédigehaben

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich singewir singen
2du singstihr singt
3er singtsie singen

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich sängewir sängen
2du sängestihr sänget
3er sängesie sängen

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich habe gesungenwir haben gesungen
2du hast gesungenihr hab(e)t gesungen
3er hat gesungensie haben gesungen

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich sängwir sängen
2du sängstihr sänget
3er sängsie sängen

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hatte gesungenwir hatten gesungen
2du hattest gesungenihr hattet gesungen
3er hatte gesungensie hatten gesungen

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich Hätte gesungenwir hätten gesungen
2du hättest gesungenihr hättet gesungen
3er hätte gesungensie hätten gesungen

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde singenwir werden singen
2du wirst singenihr werdet singen
3er wird singensie werden singen

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(singen wir)
2singesingt
3-(singen Sie)

A brechungos tőhangváltó (erős) igék ragozása
sprechen(beszélni)

Főnévi igenévsprechen
Jelen idejű melléknévi igenévsprechend
Múlt idejű melléknévi igenévgesprochen
Segédigehaben

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich sprechewir sprechen
2du sprichstihr sprecht
3er sprichtsie sprechen

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich sprächewir sprächen
2du sprächestihr sprächet
3er sprächesie sprächen

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich habe gesprochenwir haben gesprochen
2du hast gesprochenihr hab(e)t gesprochen
3er hat gesprochensie heben gesprochen

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich sprachwir sprachen
2du sprachstihr sprach(e)t
3er sprachsie sprachen

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hatte gesprochenwir hatten gesprochen
2du hattest gesprochenihr hattet gesprochen
3er hatte gesprochensie hatten gesprochen

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde sprechenwir werden sprechen
2du wirst sprechenihr werdet sprechen
3er wird sprechensie werden sprechen

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(sprechen wir)
2sprichsprech(e)t
3-(sprechen Sie)

Az umlautos tőhangváltó (erős) igék ragozása
laufen(futni)

Főnévi igenévlaufen
Jelen idejü melléknévi igenévlaufend
Múlt idejű melléknévi igenévgelaufen
Segédigesein

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich laufewir laufen
2du läufstihr lauft
3er läuftsie laufen

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich liefewir liefen
2du liefestihr liefet
3er liefesie liefen

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich bin gelaufenwir sind gelaufen
2du bist gelaufenihr seid gelaufen
3er ist gelaufensie sind gelaufen

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich liefwir liefen
2du lief(e)stihr liefet
3er liefsie liefen

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich war gelaufenwir waren gelaufen
2du warst gelaufenihr war(e)t gelaufen
3er war gelaufensie waren gelaufen

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich wäre gelaufenwir wären gelaufen
2du wärest gelaufenihr wäret gelaufen
3er wäre gelaufensie wären gelaufen

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde laufenwir werden laufen
2du wirst laufenihr werdet laufen
3er wird laufensie sie werden laufen

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(laufen wir)
2laufelaufet
3-(laufen Sie)

A -te időjeles (gyenge) igék ragozása
lernen (tanulni)

Főnévi igenévlernen
Jelen idejü melléknévi igenévlernend
Múlt idejű melléknévi igenévgelernt
Segédigehaben

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich lernewir lernen
2du lerntestihr lerntet
3er lerntesie lernten

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich lerntewir lernten
2du lerntestihr lerntet
3er lerntesie lernten

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich habe gelerntwir haben gelernt
2du hast gelerntihr hab(e)t gelernt
3er hat gelerntsie haben gelernt

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich lerntewir lernten
2du lerntest ihr lerntet
3er lerntesie lernten

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hatte gelerntwir hatten gelernt
2du hattest gelerntihr hattet gelernt
3er hatte gelerntsie hatten gelernt

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hätte gelernt wir hätten gelernt
2du hättest gelerntihr hättet gelernt
3er hätte gelerntsie hätten gelernt

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde lernenwir werden lernen
2du wirst lernenihr werdet lernen
3er wird lernensie werden lernen

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(lernen wir)
2lernelernt
3-(lernen Sie)

A rendhagyó (vegyes) igék ragozása
bringen (hozni)

Főnévi igenévbringen
Jelen idejű melléknévi igenévbringend
Múlt idejű melléknévi igenévgebracht
Segédigehaben

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich bringewir bringen
2du bringstihr bringt
3er bringtsie bringen

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich brachtewir brachten
2du brachtestihr brachtet
3er brachtesie brachten

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich habe gebracht wir haben gebracht
2du hast gebrachtihr hab(e)t gebracht
3er hat gebrachtsie haben gebracht

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich brachtewir brachten
2du brachtestihr brachtet
3er brachtesie brachten

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hatte gebrachtwir hatten gebracht
2du hattest gebrachtihr hattet gebracht
3er hatte gebrachtsie hatten gebracht

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hätte gebrachtwir hätten gebracht
2du hättest gebrachtihr hättet gebracht
3er hätte gebrachtsie hätten gebracht

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde bringenwir werden bringen
2du wirst bringenihr werdet bringen
3er wind bringensie werden bringen

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(bringen wir)
2bringebringt
3-(bringen Sie)

Az elváló igekötős igék ragozása
ankommen (megérkezni)

Főnévi igenévankommen
Jelen idejű melléknévi igenévankommend
Múlt idejű melléknévi igenévangekommen
Segédigesein

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich komme anwir kommen an
2du kommst anihr kommt an
3er kommt ansie kommen an

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich käme anwir kämen an
2du känest anihr kämet an
3er käme ansie kämen an

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich bin angekommenwir sind angekommen
2du bist angekommenihr seid angekommen
3er ist angekommensie sind angekommen

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich war angekommenwir waren angekommen
2du warst angekommenihr war(e)t angekommen
3er war angekommensie waren angekommen

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich wäre angekommenwir wären angekommen
2du wärest angekommenihr wäret angekommen
3er wäre angekommensie wären angekommen

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde ankommenwir werden ankommen
2du wist ankommenihr werdet ankommen
3er wird ankommensie werden ankommen

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(kommen wir an)
2komm(e) ankommt an
3-(kommen Sie an)

A nem elváló igekötős igék ragozása
bekommen (kapni)

Főnévi igenévbekommen
Jelen idejű melléknévi igenévbekommend
Múlt idejű melléknévi igenévbekommen
Segédigehaben

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich bekommewir bekommen
2du bekommstihr bekommt
3er bekommtsie bekommen

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich bekämewir bekämen
2du bekämestihr bekämet
3er bekämesie bekämen

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich habe bekommenwir haben bekommen
2du hast bekommenihr hab(e)t bekommen
3er hat bekommensie haben bekommen

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich bekamwir bekamen
2du bekamstihr bekamet
3er bekamsie bekamen

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hatte bekommenwir hatten bekommen
2du hattest bekommenihr hattet bekommen
3er hatte bekommensie hatten bekommen

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hätte bekommenwir hätten bekommen
2du hättest bekommenihr hättet bekommen
3er hätte bekommensie hätten bekommen

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde bekommenwir werden bekommen
2du wirst bekommenihr werdet bekommen
3er wird bekommensie werden bekommen

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
1-(bekommen wir)
2bekommebekomm(e)t
3-(bekommen Sie)

A módbeli segédigék ragozása
können (-hatni, -hetni, tudni, képesnek lenni)

Főnévi igenévkönnen
Jelen idejű melléknévi igenévkönnend
Múlt idejű melléknévi igenévgekonnt (können)
Segédigehaben

Jelen idő
1ich kannwir können
2du kannstihr könn(e)t
3er kannsie können

Feltételes jelen
1ich könntewir könnten
2du könntestihr könntet
3er könntesie könnten

Folyamatos múlt
1ich habe gekonnt...könnenwir haben gekonnt...können
2du hast gekonnt...könnenihr hab(e)t gekonnt...können
3 er hat gekonnt...könnensie haben gekonnt...können

Elbeszélő múlt
1ich konntewir konnten
2du konntestihr konntet
3er konntesie konnten

Régmúlt
1ich hatte gekonnt...könnenwir hatten gekonnt...können
2du hattest gekonnt...könnenihr hattet gekonnt...können
3er hatte gekonnt...könnensie hatten gekonnt...können

Feltételes múlt
1ich hätte gekonnt...könnenwir hätten gekonnt...können
2du hattest gekonnt...könnenihr hättet gekonnt...können
3er hätte gekonnt...könnensie hätten gekonnt...können

Jövő idő
1ich werde können wir werden können
2du wirst können ihr werdet können
3er wird können sie werden können

Felszólító mód
nincs

dürfen (szabad)

Főnévi igenévdürfen
Jelen idejű melléknévi igenévdürfend
Múlt idejű melléknévi igenévgedurft (dürfen)
Segédigehaben

Jelen idő
1ich darfwir dürfen
2du darfstihr dürft
3er darfsie dürfen

Feltételes jelen
1ich dürftewir dürften
2du dürftestihr dürftet
3er dürftesie dürften

Folyamatos múlt
1ich habe gedurft... dürfenwir haben gedurft...dürfen
2du hast gedurft... dürfenihrhab(e)t gedurft...dürfen
3er hat gedurft... dürfensie haben gedurft...dürfen

Elbeszélő múlt
1ich durftewir durften
2du durftestihr durftet
3er durftesie durften

Régmúlt
1ich hatte gedurft...dürfenwir hatten gedurft... dürfen
2du hattest gedurft...dürfenihr hattet gedurft... dürfen
3er hatte gedurft...dürfensie hatten gedurft... dürfen

Feltételes múlt
1ich hätte gedurft...dürfenwir hätten gedurft... dürfen
2du hättest gedurft...dürfenihr hättet gedurft... dürfen
3er hätte gedurft...dürfensie hätten gedurft... dürfen

Jövő idő
1ich werde dürfenwir werden dürfen
2du wirst dürfenihr werdet dürfen
3er wird dürfensie werden dürfen

Felszólító mód
nincs

sollen (kell, szükséges)

Főnévi igenévsollen
Jelen idejű melléknévi igenévsollend
Múlt idejű melléknévi igenévgesollt (sollen)
Segédigehaben

Jelenidő
1ich sollwir sollen
2du sollstihr sollt
3er sollsie sollen

Feltételes jelen
1ich solltewir sollten
2du solltestihr solltet
3er solltesie sollen

Folyamatos múlt
1ich habe gesollt...sollenwir haben gesollt...sollen
2du hast gesollt...sollenihr hab(e)-t gesollt sollen
3er hat gesollt...sollensie haben gesollt... sollen

Elbeszélő múlt
1ich solltewir sollten
2du solltestihr solltet
3er solltesie sollten

Régmúlt
1ich hatte gesollt...sollenwir hatten gesollt...sollen
2du hattest gesollt...sollenihr hattet gesollt...sollen
3er hatte gesollt...sollensie hatten gesollt...sollen

Feltételes múlt
1ich hätte gesollt...sollenwir hätten gesollt...sollen
2du hättest gesollt...sollenihr hättet gesollt...sollen
3er hätte gesollt sollensie hätten gesollt...sollen

Jövő idő
1ich werde sollenwir werden sollen
2du wirst sollenihr werdet sollen
3er vird sollensie werden sollen

Felszólító mód
nincs

müssen (kell)

Főnévi igenévmüssen
Jelen idejű melléknévi igenévmüssend
Múlt idejű melléknévi igenévgemußt (müssen)
Segédigehaben

Jelen idő
1ich mußwir müssen
2du mußtihr müßt
3er mußsie müssen

Feltételes jelen
1ich müßtewir müßten
2du müßtestihr müßtet
3er müßtesie müßten

Folyamatos múlt
1ich habe gemußt... müssenwir haben gemußt...müssen
2du hast gemußt...müssenihr hab(e)t gremußt...müssen
3er hat gemußt...müssensie haben gemußt...müssen

Elbeszélő múlt
1ich mußtewir wir mußten
2du mußtestihr mußtet
3er mußtesie mußten

Régmúlt
1ich hatte gemußt... müssenwir hatten gemußt...müssen
2du hattest gemußt...müssenihr hattet gremußt...müssen
3er hatte gemußt...müssensie hatten gemußt...müssen

Feltételes múlt
1ich hätte gemußt... müssenwir hätten gemußt...müssen
2du hättest gemußt...müssenihr hättet gremußt...müssen
3er hätte gemußt...müssensie hätten gemußt...müssen

Jövő idő
1ich werde müssenwir werden müssen
2du wirst müssenihr werdet müssen
3er wird müssensie werden müssen

Felszólító mód
nincs

A lassen ige ragozása (hagyni, engedni, -tatni, -tetni)

Főnévi igenévlassen
Jelen idejű melléknévi igenévlassend
Múlt idejű melléknévi igenévgelassen (lassen)
Segédigehaben

Jelen idő
1ich lassewir lassen
2du läßtihr laßt
3er läßtsie lassen

Feltételes jelen
1ich ließewir ließen
2du ließestihr ließet
3er ließesie ließen

Folyamatos múlt
1ich habe gelassen... lassenwir haben gelassen... lassen
2du hast gelassen...lassenihr habe(e)t gelassen...lassen
3er hat gelassen...lassensie haben gelassen...lassen

Elbeszélő múlt
1ich ließwir ließen
2du ließestihr ließet
3er ließsie ließen

Régmúlt
1ich hatte gelassen...lassenwir hatten gelassen...lassen
2du hattest gelassen lassenihr hattet gelassen...lassen
3er hatte gelassen...lassensie hatten gelassen...lassen

Feltételes múlt
1ich hätte gelassen...lassenwir hätten gelassen...lassen
2du hättest gelassen lassenihr hättet gelassen...lassen
3er hätte gelassen...lassensie hätten gelassen...lassen

Jövő idő
1ich werde lassenwir werden lassen
2du wirst lassenihr werdet lassen
3er wird lassensie werden lassen

Felszólító mód
1-(lassen wir)
2laßlaßt
3-(lassen Sie)

mögen (óhajtani, szeretni, kívánni)

Főnévi igenévmögen
Jelen idejű melléknévi igenévmögend
Múlt idejű melléknévi igenévgemocht (mögen)
Segédigehaben

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich magwir mögen
2du magstihr möget
3er magsie mögen

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich möchtewir möchten
2du möchtestihr möchtet
3er möchtesie möchten

Folyamatos múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich habe gemocht...mögenwir haben gemoch...mögen
2du hast gemocht...mögenihr hab(e)t gemocht...mögen
3er hat gemoch...mögensie haben gemocht...mögen

Elbeszélő múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich mochtewir mochten
2du mochtestihr mochtet
3er mochtesie mochten

Régmúlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hatte gemoch...mögenwir hatten gemoch...mögen
2du hattest gemocht...mögenihr hattet gemocht...mögen
3er hatte gemoch...mögensie hatten gemocht...mögen

Feltételes múlt
 Egyes számTöbbes szám
1ich hätte gemocht...mögenwir hätten gemoch...mögen
2du hättest gemocht...mögenihr hättet gemocht...mögen
3er hätte gemoch...mögensie hätten gemocht...mögen

Jövő idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich werde mögenwir werden mögen
2du wirst mögenihr werdet mögen
3er wird mögensie werden mögen

Felszólító mód
 Egyes számTöbbes szám
nincs

wollen (akarni)

Főnévi igenévwollen
Jelen idejű melléknévi igenévwollend
Múlt idejű melléknévi igenévgewollt (wollen)
Segédigehaben

Jelen idő
1ich willwir wollen
2du willstihr wollt
3er willsie wollen

Feltételes jelen
1ich wolltewir wollten
2du wolltestihr wolltet
3er wolltesie wollten

Folyamatos múlt
1ich habe gewollt...wollenwir haben gewollt...wollen
2du hast gewollt...wollenihr hab(e)t gewollt...wollen
3er hat gewollt...wollensie haben gewollt...wollen

Elbeszélő múlt
1ich wolltewir wollten
2du wolltestihr wolltet
3er wolltesie wollten

A visszaható igék ragozása: sich waschen (mosakodni)

Főnévi igenévsich waschen
Jelen idejű mellléknévi igenévsich waschend
Múlt idejű melléknévi igenévsich gewaschen
Segédigehaben

Jelen idő
 Egyes számTöbbes szám
1ich wasche michwir waschen uns
2du wäschst dichihr waschet euch
3er wäschst sichsie waschen sich

Feltételes jelen
 Egyes számTöbbes szám
1ich wäsche michwir wäschen uns
2du wäschest dichihr wäschet euch
3er wäsche sichsie wäschen sich

Folyamatos múlt
1ich habe mich gewaschenwir haben uns gewaschen
2du hast dich gewaschenihr hab(e)t euch gewaschen
3er hat sich gewaschensie haben sich gewaschen

Elbeszélő múlt
1ich wusch michwir wuschen uns
2du wurschest dichihr wuscht euch
3er wusch sichsie wuschen sich

Régmúlt
1ich hatte mich gewaschenwir hatten uns gewaschen
2du hattest dich gewaschenihr hattet euch gewaschen
3er hatte sich gewaschensie hatten sich gewaschen

Feltételes múlt
1ich hätte mich gewaschenwir hätten uns gewaschen
2du hättest dich gewaschenihr hättet euch gwaschen
3er hätte sich gewaschensie hätten sich gewaschen

Jövő idő
1ich werde mich waschenwir werden uns waschen
2du wirst dich waschenihr werdet euch waschen
3er wird sich wachensie werden sich waschen

Felszólító mód
1-(waschen wir uns)
2wasche dich(wasch(e)t euch
3-(waschen Sie sich)





Morse abc



A ∙ − N − ∙
Ä ∙ − ∙ − Ny − − ∙ − −
Á ∙ − − ∙ − O − − −
B − ∙ ∙ ∙ Ö − − − ∙
C − ∙ − ∙ P ∙ − − ∙
CH − − − − Q − − ∙ −
D − ∙ ∙ R ∙ − ∙
E ∙ S ∙ ∙ ∙
É ∙ ∙ − ∙ ∙T −
F ∙ ∙ − ∙ U ∙ ∙ −
G − − ∙ Ü ∙ ∙ − −
H ∙ ∙ ∙ ∙ V ∙ ∙ ∙ −
I ∙ ∙ W ∙ − −
J ∙ − − − X − ∙ ∙ −
K − ∙ − Y − ∙ − −
L ∙ − ∙ ∙ Z − − ∙ ∙
M − −  




Görög abc



αalfa
βbéta
γgamma
δdelta
εepszilon
ζzéta
ηéta
θthéta
ιióta
κkappa
λlambda
μ
ν
ξkszi
οomikrón
π
ςrhó
σszigma
τtau
υüpszilon
φ
χchí
ψpszí
ωómega
Αalfa
Βbéta
Γgamma
Δdelta
Εepszilon
Ζzéta
Ηéta
Θthéta
Ιióta
Κkappa
Λlambda
Μ
Ν
Ξkszi
Οomikron
Π
Ρrhó
Σszigma
Τtau
Υüpszilon
Φ
Χchí
Ψpszí
Ωómega




Cirill abc



Cirill és Metód testvérpár alkotta meg az óbolgár nyelv (amely a mai szláv nyelvek alapja volt) írásos formáját. Metód 815-ben született, Cirill 827-ben (eredeti neve Konstantin volt). A két szerzetes, és hittérítő ezután fordította le szláv nyelvre a Bibliát. Valószínűleg ők a glagolita írásmódot alkották meg, ezt a bonyolultsága miatt nehezen lehetett írni, inkább rajzolni kellett. Ezért ezt a tanítványaik leegyszerűsítették, s így alakult ki a Cirill abc. Nem mindegyik szláv nyelvet beszélő érti meg a másikat, de könnyen tanulják egymás nyelvét.

Ma Európában a pravoszláv vallású országokban használják a cirill ábécét: Szerbiában (Србиjа) -bár itt a latin abc is használható, Macedóniában (Мaкедониjа), Montenegróban (ЦрнаГора), Bulgáriában (България), Ukrajnában(Украϊна), Fehéroroszországban (Рэспубліка Беларусь), Oroszországban(Российская Федерация) illetve Mongóliában(Монгол Улс) is hivatalosan cirill ábécével írnak. A legtöbb országban kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanaz az ábécé, csak egyes betűk térnek el, ennek gyakran történelmi okai vannak. A reformok többsége általában a könnyebb írás és olvashatóság szempontja szerint született.

Cirill abc:

аá
бb
вv
гg
дd
еje
жzs
зz
иi
йj
кk
лl
мm
нn
оo
пp
рr
сsz
тt
уu
фf
хh
цc
чcs
шs
щscs
ъkeményjel
ыkemény i
ьlágyjel
эe
юju
я
АÁ
БB
ВV
ГG
ДD
ЕJE
Ё
ЖZS
ЗZ
ИI
ЙJ
КK
ЛL
МM
НN
ОO
ПP
РR
СSZ
ТT
УU
ФF
ХH
ЦC
ЧCS
ШS
ЩSCS
ЪKEMÉNYJEL
ЫKEMÉNY I
ЬLÁGYJEL
ЭE
ЮJU
Я





Orosz nyelvi ragozásra néhány példa:


Főnevek ragozása

cтудeнт főiskolás
Egyes szám Többes szám
cтудeнт cтудeнты
cтудeнтa cтудeнтoв
cтудeнтa cтудeнтoв
cтудeнтy cтудeнтaм
cтудeнтoм cтудeнтaми
o cтудeнтe cтудeнтax

врaч orvos
Egyes szám Többes szám
врaч врaчи
врaчa врaчeй
врaчa врaчeй
врaчу врaчaм
врaчoм врaчaми
o врaчe o врaчax

мaшинa gép
Egyes szám Többes szám
мaшинa мaшины
мaшину мaшины
мaшины мaшин
мaшинe мaшинaм
мaшинoй (-oю) мaшинaми
o мaшинe o мaшинax

мecтo hely
Egyes szám Többes szám
мecтo мecтa
мecтo мecтa
мecтa мecт
мecтy мecтaм
мecтoм мecтaми
o мecтe o мecтax

Melléknevek ragozása

нoвый új (teljes alak)
Hímnem Nőnem Semlegesnem Többesszám
нoвый нoвaя нoвoe нoвыe
нoвый нoвyю нoвoe нoвыe
нoвoгo нoвyю нoвoe нoвыx
нoвoгo нoвoй нoвoгo нoвыx
нoвoмy нoвoй нoвoмy нoвым
нoвым нoвoй(-oю) нoвым нoвыми
o нoвoм o нoвoй o нoвoм o нoвыx
(rövid alak)
нoв нoвa нoвo нoвы

Számnevek ragozása

один egy, одни egyesek
Hímnem Nőnem Semlegesnem Többes szám
один однa однo одни
один однa однo одни
одногo одну однo одних
одногo однoй одногo одних
одному однoй одному одним
одним однoй(-óю) одним одними
oбoднoм oб oднoй oб oднoм oб oдниx

A névmás

я én ты te ceбя magát
я ты  
мeня тeбя ceбя
мeня тeбя ceбя
мнe тeбe ceбe
мнoй(-oю) тoбoй(-oю) coбoй(-oю)
oбo мнe o тeбe o ceбe

мы mi вы ti
мы вы
нac вac
нac вac
нaм вaм
нaми вaми
o нac o вac

oн ő

Hímnem Nőnem Semlegesnem Többes szám
oнa oнo oни
eгo eгo иx
eгo eгo иx
eмy eмy им
им eй(eю) им ими
o нём o нeй o нём o ниx

мoй enyém

Hímnem Nőnem Semlegesnem Többes szám
мoй мoя мoё мoи
мoй мoю мoё мoи
мoeгo мoю мoё мoиx
мoeгo мoeй мoeгo мoиx
мoeмy мoeй мoeмy мoим
мoим мoeй(eю) мoим мoими
o мoём o мoeй o мoём o мoиx
Ugyanígy ragozódik: твoй tied, cвoй saját.

нaш mienk

Hímnem Nőnem Semlegesnem Többes szám
нaш нaшa нaшe нaши
нaш нaшy нaшe нaши
нaшeгo нaшy нaшe нaшиx
нaшeгo нaшeй нaшeгo нaшиx
нaшeгмy нaшeй нaшeмy нaшим
нaшим нaшeй нaшим нaшими
o нaшeм o нaшeй o нaшeм o нaшиx

чтo mi ктo ki

Kérdő alak (ki? mi?) Tagadó alak (senki, semmi)
ктo чтo никтo ничтo
кoгo чтo никoгo ничтo
кoгo чeгo никoгo ничeгo
кoмy чeмy никoмy ничeмy
кeм чeм никeм ничeм
o кoм o чём ни o кoм ни o чём

Az orosz igének van egyes és többes száma, s mindkét számban első, második és harmadik személye. Az ige az általa kifejezett cselekvés tartama szerint lehet folyamatos, vagy befejezett. A folyamatos igék közül egyesek a cselekvés többszöri megismétlődését, gyakoriságát fejezik ki, ezek gyakorító igék; a befejezett igék közül egyesek a pillanatnyi cselekvést, mások a cselekvés kezdetét jelzik.
A folyamatos igéknek három idejük van: jelen idő, múlt idő és jövő idő. A jelen idő és múlt idő kifejezésére külön ragjaik vannak, a jövő idő kifejezésére összetett igealak (a főnévi igenév és a segédige megfelelő ragozott alakja) szolgál. Pl. пиcaть írni; пишy, пишeшь írok, írsz stb.; я пиcaл írtam, я бyдy пиcaть írni fogok.
A befejezett igéknek csak két idejük van: jövő idejük és múlt idejük, jelen idejük nincs; a folyamatos igék jelen idejéhez hasonló igealakjuk jövő időt fejez ki; a befejezett igéknek összetett alakú jövő idejük nincs. A múlt idő kifejezésére a folyamatos igékkel azonos ragjaik vannak.





Csillagászat



Nap


Átmérője: 1 392 000 km (A Föld átmérőjének 109-szerese)
Távolsága: 149,6 millió km (a Föld körülötte majdnem tökéletes kör alakú pályán kering, de nem a "kör" közepén helyezkedik el a Nap, hiszen 5 millió km különbség van a januári, (147,1 millió km), és a júliusi (152,1 millió km) távolságok között. (A Nap ~400-szor van messzebb, mint a Hold, és ~400-szor is nagyobb, ezért látszanak egyformának.)
A Nap Föld távolság 107-szer nagyobb a Nap átmérőjénél. (Ez a csillagászati egység = CsE~150 millió km)
A Nap tömege ~ ötszázezerszerese a Földének, 21030 kilogramm.
Nap összetétele (tömegszázalékban):
H = 55%
He = 11%
C, N, O, Fe, Ne = 33,75%
Fémek = 0,25%
A Napunk a Tejútrendszer középpontja körüli keringése, és a Földre záporozó meteorok számának megugrása között összefüggés mutatható ki. A Nap pályája a Tejútrendszerben csaknem pontosan a galaxisunk fősíkjába esik, de eközben a fősíkra merőleges (max.) 200 fényéves oszcilláló mozgást is végez. 35-40 millió évenként halad át a fősíkon, s mivel itt van a legtöbb csillag, a nagyobb por- és gázfelhők, ezért itt van a legnagyobb valószínűsége annak, hogy egy csillaghoz közelebb kerüljünk, ami megzavarhatja az Oorth-felhőben lévő üstökösöket, vagy hogy csillagközi porfelhőkkel ütközzünk. Az elméleti számítások szerint a kisebb égitestek Földdel való ütközési valószínűsége a fősíkban tízszeresre nől, amit a geológusok kutatásai meg is erősítenek.
A csillagok tömege a Nap tömegének a tizedétől a háromszázszorosáig változhat.
Napkitöréskor elektromos töltésű részecskék érik el nagy számban a földet, az elektromágneses hullámok pedig ugyanabban a frekvenciatartományban vannak, mint a GPS-jelek. Ha ez a tartomány "telítődik", akkor a navigációs rendszer működésében hibák léphetnek fel. (Ez a Föld a Nap által éppen megvilágított oldalára igaz, az éjszakai oldal biztonságban van.)
A fotoszférának - a Nap felszínének- szemcsés, cellás a szerkezete: a néhány ezer kilométeres, méhsejtszerű áramlási cellákban emelkedik fel a Nap belsejéből a forró anyag, ez a fotoszféra tetejére érve - energiát sugározva - lehűl, így sűrűbb lesz, és a cellák peremén visszaáramlik a Nap belsejébe.
A Nap középpontjától 696 ezer km távolságra lévő gázrétegből származik a látható fénye 95%-a. Ez a fotoszféra, ezt tekintjük a Nap felszínének. A felette lévőket tekintjük a Nap légkörének: a ~ 7000 km vastag kromoszférát, melynek hőmérséklete 1-2 ezer fokkal magasabb, mint a fotoszféráé. Felette van a Nap koronája, amelynek hőmérséklete a millió fokot is meghaladja. (a napkorong átlaghőmérséklete: 5800 kelvin)
Egy új, vitatott elmélet szerint a Nap anyagában nem a hidrogén, hanem a vas van túlsúlyban. Eszerint a Nap energiájának csak egy része származik hidrogénfúzióból, jelentős részét a Nap vasban gazdag, s ma is energiát termelő magjában végbemenő nukleáris folyamatok adják. A Nap pedig egy szupernova összeomlott magjából keletkezett, a belső bolygók e csillag sűrűbb belső, a külsők pedig a lazább külső rétegeiből jöttek létre.
Lítium-rejtély:
a Napban - más hozzá hasonló csillagokhoz - képest feltűnően kevés a lítium. A 3 protonból és 4 neutronból felépülő lítium túlnyomó része, - szemben más nehezebb elemekkel - nem a csillagokban képződik, hanem közvetlenül a Nagy Bumm után 13,7 milliárd éve keletkezett, ezért a csillagok anyagában nagyjából ugyanannyinak kellene lenni belőle. (Az eltérés valószinűleg a Nap bolygórendszerének megléte miatt van.)
Nap felszíni hőmérséklete 6000 Co körül van.
A protoplanetáris anyagkorongban a sűrűség és a hőmérséklet a Naptól mért távolság szerint változott.
Amikor majd a Napunk vörös óriássá puffad, akkor a kisugárzott energiája a mostani tejesítményének az ~ ötezerszerese lesz; így végül az egész Naprendszerünkből csak forró hamu marad.
Az északi fényben a vörös fény oxigénmolekuláktól, a zöld oxigénatomoktól, a kék pedig nitrogénatomoktól származik.
Napunk a Galaxisunk 100 ezer fényév átmérőjű korongjának a fősíkjában van a Tejútrendszer középpontjától 26 000 fényévre. E körül 220 km/s sebességgel kering, és ~225 millió év alatt teszünk meg egy teljes fordulatot.
Egyik spirálkar (ebben a csillagközi anyag sűrűsége enyhén megnől) belső peremvidékén vagyunk találhatóak. Tőlünk 700 fényévre kezdődő sötét csillagközi molekulafelhők osztják ketté a Tejutat, ezek elnyelik a távolabbi csillagok fényét. A Tejút sávján kívül a szabad szemmel, egyesével látható csillagok általában 1000 fényévnél közelebb vannak hozzánk.
A Tejútrendszerünk egy spirálgalaxis, csillagainak számát 100-400 milliárd közé becsülik.


Merkúr


Egyenlítői átmérője: 4.800 km
Térfogata: 0,055 Föld
Keringési ideje: 88 nap
Tengelykörüli forgás ideje: 59 nap
Naptól való távolsága: 57,9 millió km
Földtől való legkisebb távolsága: 79 millió km
Földtől való legnagyobb távolsága: 220 millió km
Holdak száma: 0

A bolygónak van saját mágneses tere is, ami igen gyenge, a földinek csak 1%-a. A saját mágneses tér általában olvadt belső maghoz köthető. Mivel a Merkúr kis mérete miatt a vasmagjának viszonylag gyorsan le kellett hűlnie, hogy ez - akár részben is - olvadt álapotban maradjon, benne könnyebb elemeknek kellene lenni (pl. kénnek), amik csökkentik a mag olvadáspontját. Ez pedig ellentmond a bolygókeletkezési elméleteinknek, és legalábbis valamilyen sugárirányú keveredést feltételez, a Naprendszer kialakulása során.
A Merkúr mágneses tere a Földéhez hasonlóan dipólszerű, azaz van északi és déli mágneses sarka.
A Merkúr magja a bolygó tömegének 60%-át teszi ki.
(A születő csillagokat körülvevő gáz- és porkorongból kialakuló bolygók anyagában az elemek sűrűségük függvényében különböző távolságokban a nehezebb (és magas olvadáspontú) elemek (pl: vas, nikkel, szilicium,...) a csillagokhoz közel sűrűsödnek. A Naprendszerben is a belső kőzetbolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) anyaga főleg nehéz elemekből tevődik össze, a távolabbi óriás gázbolygók anyagát főleg a könnyebb elemek alkotják (ide tartozik a kén is)
A Merkúr anyagának nagy sűrűsége és a kis mérete miatt a gravitáció a felszínén 38%-a a földinek, azaz majdnem akkora, mint a 40%-kal nagyobb Marsé. A Föld mágneses terét a szilárd belső vas-nikkel mag körül áramló anyag - a külső, folyékony mag anyaga - alakítja ki dinamóhatás révén. Ilyen globális mágneses tere sem a Vénusznak, sem a Marsnak sincs. Kérdés, hogy a Merkúr esetében miért működhet a dinamóhatás, mikor a belső magjának már rég meg kellett volna szilárdulnia.
A Merkúr pályának elliptikussága (excentritása) a Jupiter gravitációjának hatására egyre növekszik, s egyszer majd elérheti a Vénuszét, ami már a Földet is veszélyezteti. (Szerencsére ehhez ez akkor következhet be, amikor már a Nap is vörös óriássá puffad.)
A régebbi krátereiben lévő néhol kilométernél nagyobb vastagságú láva arra mutat, hogy 3,8-4 milliárd éve a Merkúron erős vulkáni tevékenység volt.
Bár a Merkúr felszíni hőmérséklete a 400ºC-t is eléri, a bolygó sarkvidékei állandó árnyékban vannak, s itt jeget feltételeznek a Messenger felvételei alapján.
Egy új elmélet szerint a bolygó magját egy vas-szulfid héj fedi.
Merkur átmérője = 4878 km, tömege = 3,3 • 1023 kg, átlaghőmérséklete = 330oC (480oC = max, - 180oC = éjszaka)
Szuper-Merkúr: A jelenlegi elméletek szerint a Merkúr tömege, és sűrűsége jóval nagyobb annál ami a modellekből következne, tehát eredetileg jóval nagyobb méretűnek kellett lennie.



Vénusz


Egyenlítői átmérője: 12.400 km
Térfogata: 0,876 Föld
Keringési ideje: 224,7 nap
Tengelykörüli forgás ideje: 243 nap
Naptól való távolsága: 108,2 millió km
Földtől való legkisebb távolsága: 40 millió km
Földtől való legnagyobb távolsága: 259 millió km
Holdak száma: 0

Légköre túlnyomórészt szén-dioxidból áll, és a felszíni nyomás eléri a 9 MPa-t.
Vénuszon rendkívül nagy az üvegházhatás, a szén-dioxid aránya a légkörben a 14 térfogatszázalékot (ez a földi érték négyszázezerszerese). A légkör hőmérséklete 470oC, a víz, gőz alakjában a légkörben van. A felszíni nyomás a földinek a 90-szerese, ráadásul a légkörben kénsav felhők úsznak.
A saját tengelye körül bolygótársaival ellentétes irányban forog.
Vénusz légkörének 96,5 tömegszázaléka CO2, 3%-a pedig Nitrogén, a felszínén a földi nyomás 92-szerese van. CO2 nélkül a hőmérséklete a Földéhez hasonló volna.
Mivel sűrű légkörét főleg széndioxid alkotja, ezért a bolygón nagyon erős az üvegházhatás. A Nap csapdába esett sugárzása a Vénusz felszínét 467Co-ra hevíti.
A Vénusz mélyebben fekvő, forró részein a fémek is megolvadnak, s ezek a légkörbe kerülő fémgőzök, a magasabb, hűvösebb hegyeken lecsapódnak. Ezek a radarhullámokat erősen visszaverő magaslatok a fényességüket elsősorban az ólomnak köszönhetik.
Átmérője = 12 100 km, tömege = 4,9 • 1024 kg, átlagsűrűsége = 5,24 kg/dm3, átlaghőmérséklete = 470oC (az atmoszférája + 500oC-kal növeli meg az átlaghőmérsékletét), légköre 96%-a CO2 + kénsavfelhői vannak, nyomás = 90 atm. Egyedüli bolygó amely "visszafelé" forog. A CO2 nem engedi vissza a Nap által besugárzott fényt, hőt (vízgőz is üvegházi hatású)
Vénusz 3 km-nél magasabb hegyeire a radarok számára erősen visszaverő tulajdonságú réteg csapódik ki. Ez Pbs(galernit) vagy Bi2S3(bizmutin) lehet.



Föld


Mágneses terét a szilárd belső vas-nikkel mag körül áramló anyag - a külső folyékony mag anyaga - alakítja ki dinamóhatás révén. (A belső mag a dinamó állórésze, a külső pedig a forgórész). A mágneses tere dipólszerű, tehát van északi és déli mágneses sarka.
A Föld egy óriási dinamóhoz hasonlít: a belső, folyékony fémmagja, és a Föld forgása hozza létre a mágneses dipoluséhoz hasonló mágneses mezőt. Ez messze kinyúlik a világűrbe, és ott a napszél elektromosan töltött részecskéivel történő kölcsönhatás jelentősen megváltoztatja: a Nappal szembeni oldalon a mező összenyomódik, még az ellentétes oldalon megnyúlik (ez a Földcsóva). Ez a mágneses "buborék" a magnetoszféra, amely pajzsként védi a Földet az ártalmas sugárzásokkal szemben.
A Föld forgástengelye 26 ezer éves periódussal egy kört ír le az ekliptika pólusai körül. Az északi ekliptikai pólus a Sárkány (latin neve: Draco, Dra) csillagképben van.
A legtöbb mesterséges hold néhány száz km magasságban kering a Föld körül. A geostacionárius (geoszinkron) holdak 36 000 km távolságban vannak. Itt 24 óra a keringési idejük, így pl. a műsorszóró holdakra a parabolaantennát fix irányba állíthatjuk.
A fiatal Földet 3,4 milliárd éve a vulkáni tevékenység uralta. A felhőkkel borított szürke égbolt a Nap sugárzásából származó hő nagy részét visszatartotta, így az óceánok 50oC-osak lehettek (pedig akkor a Nap sugárzásának intenzitása gyengébb volt a mainál.) A szárazföldek területe rendkívül kicsiny volt. Mivel a légkörben még nagyon kevés oxigén volt, ezért csak kéntartalmú vegyületeken alapuló anyagcseréjű baktériumok létezhettek akkoriban.
A Föld magja sokkal kisebb, és sűrűbb a gázóriásokénál, benne a nyomás 3,5 millió szorosa lehet a felszíni légnyomásnak. Jupiter és Szaturnusz belsejében azonban a nyomás még ennek a húszszorosát, 70 millió atmoszférát - is elérheti, hőmérséklete pedig 10-20 ezer Co között lehet. (legalább kétszer forróbb mint a Nap felszíni hőmérséklete). Jupiter és a Szaturnusz belsejében egy folyékony, fémes hidrogénréteg, és néhány földtömegnyi kőzetmag lehetséges. Uránusz, Neptunusznál pedig egy nagyobb szilárd mag, cseppfolyós fémes réteg nélkül.
A Föld forgástengelyének a hajlásszöge 23,5 fok. (ennyi a forgástengelyének, és a keringési síkjára állított merőlegesnek a szöge). Ez 41 ezer éves periódussal ingadozik 21,5 és 24,5 fok között.
Föld pályája 100 ezer éves periódussal változik, a kör alakútól a nagy excentricitású ellipszisig.
Precesszió, avagy a Föld forgástengelyének a billegése (a hajlásszög és az excentricitás közötti viszony változása.) A forgástengely 23 ezer év alatt ír le egy teljes kört.
Érdekes, hogy a természetünk változatossága (színek, kövek szilárdsága, tengerek hullámai) néhány tucat elem egymással való kapcsolódásának a következménye. A világunk tulajdonságait az anyagot alkotó atomok, molekulák felépítése, kölcsönhatása, mozgása határozza meg. Ezeket az atomokban lévő tömör, nagy tömegű atommagot körülvevő könnyen alakuló elektrofelhő teszi lehetővé. Földünkön szerencsések vagyunk, mert kedvezőek a körülmények az atomok ilyen törékenynek mondható kapcsolódásához, és az így létrejövő komplex rendszerek stabilitását megőrző hőmérsékleti, anyagsűrűségi feltételek is kedvezőek számukra. Azonban ez csak a Világegyetem egy picinyke részén van így.
Szemünk is ezért alakult úgy, hogy az elektromágneses hullámoknak csak kis részét képes érzékelni. Ez a látható fénytartomány az, amelybe a semleges atomok sugárzásának a túlnyomó része esik.
A Föld precessziója miatt az északi pólus egy kis kört ír le az égbolton, 26 ezer éves periódussal.
Egy új elmélet szerint a 4,5 milliárd éve kialakult Föld felszíne már 100 millió évvel a keletkezése után 100oC alá hűlt.
Egy másik újabb elmélet szerint a Földnek eredetileg kiterjedt gázburka lehetett, amit a Nap "fújt le" az akkor még más pályán keringő bolygónkról. A mai légkör anyagát pedig kisbolygó- és üstökösbecsapódások hozhatták a bolygónkra.
A Föld tengelyének ferdesége miatt a nappálya, azaz az ekliptika köre, és az égi egyenlítő köre 23,5 fokos szöget zár be. Így e két főkörnek az éggömbön két metszéspontja van. (Az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont)
Eddig úgy tudtuk, - a Hold stabilizáló gravitációs hatása nélkül a Föld tengelye olyan mértékben elmozdult volna minden százezer évben (ami óriási hőmérsékletingadozást eredményezett volna) -, hogy a Holdunk nélkül nem alakulhattak volna ki a mai létformák. Újabb számítások szerint azonban, ha a Föld retrográd irányban keringene a Nap körül, akkor a Hold segítsége nélkül is a maihoz stabil klíma lehetne (ez az elmélet azonban kihagyja az árapály erők jelentőségét.)
Átmérője = 12 756 km, átlagsűrűsége = 5,52 kg/dm3
A Föld "története":
-3,9 milliárd éve a légköre nitrogénből, szén-dioxidból, és kén-hidrogénből állt. Az ugyancsak fiatal Nap még 30%-kal kevesebb meleget sugárzott a Földre, ahol a napok rövidebbek voltak. A narancs színű égbolton, vörös színű Nap látszott.
-3,5 milliárd évvel ezelőtt szigetláncok emelkedtek ki az óceánból, s a megjelenő anaerob baktériumok metánt termeltek a légkörbe.
-2,4 milliárd éve lett a légkörnek a maximális metánkoncentrációja, a kék és a zöld algák már elkezdték az oxigént termelni.
-2 milliárd éve a légkörben egyre inkább nőtt az oxigén aránya (ez pusztította az anaerob baktériumokat), s ez lehetővé tette a soksejtű élőlények kifejlődését.
-550-500 millió éve indult az ún. kambriumi népességrobbanás, a Földet ekkor mocsarak, óceánok borították.
-300 millió éve lépett ki az élet az óceánból a szárazföldre, ekkor már a Föld légkörének összetétele majdnem a mai arányokat tükrözte.

Hold
Átmérője: 3476 km (kb. Európa nagyságú)
Átlagos távolsága: 384 410 km (kb. 30 Föld átmérő)

Az árapály legrégebbi nyoma 3,2 milliárd éves. Ebből számított (Hold) keringési idő: 20 nap (mai 27 nap). Ez azt mutatja, hogy akkor még a Hold jóval közelebb lehetett a Földhöz, így az árapályt keltő hatása is erősebb volt. Pályája már majdnem kör volt, ez azt erősíti hogy 4,5 milliárd éve született a Föld egy Mars nagyságú égitesttel történő ütközéséből.
A legújabb elmélet szerint amikor egy Mars nagyságú égitest csapódott a Földnek, akkor két hold keletkezett, amik később összeolvadtak. Ez magyarázatot adna arra, hogy miért különbözik annyira a Hold felénk forduló, és a Földről láthatatlan oldala. (A Föld, és a Hold gravitációs terének kölcsönhatása annyira lelassította a Hold forgását, hogy kötött keringést végez, azaz a Földről a Hold felszínének mindig a "tengerek" (mare) oldalát látjuk. A másik a "hegyes" oldalát 1959-ben láthattuk csak meg, a Luna 3 felvételein)
Amikor áthalad a Földcsóván, akkor a magnetoszférában lévő forró plazma részecskéivel érintkezésbe kerüla Hold. Az ebben lévő legkönnyebb részecskék, az elektronok a Holdra záporoznak és negatív töltésűvé teszik a felszínt. A napfényes oldalon a napfény ultraibolya fotonjai kilökik ezeket az elektronokat, még a sötét oldalon a töltések felhalozódhatnak.
Ezen kívül az erősen feltöltődött por lebeghet, elmozdulhat a felszínen.
Több jel is arra mutat, hogy a Hold belsejében lehetnek vízben viszonylag gazdag tartományok, ez pedig újabb kérdéseket vet fel a keletkezésének az elfogadott modelljével kapcsolatban.
Az emberiség hálás lehet a Holdnak, hogy elég nagy, így stabilizálni képes a Föld forgását, s ezzel együtt az éghajlatát is, és a Jupiternek (az óriásbolygóknak), hogy megtisztítja a környékünket a ránk veszélyes égitestektől. (Nélküle a 100 ezer évenként szokásos katasztrófális becsapódások 100 évenként lennének esedékesek.)
A Hold befogásos (kaptációs) elméletét az Ausztráliában felfedezett 4 milliárd éves kőzetekkel szeretnék bizonyítani. Ezek azt bizonyítják, hogy 4 milliárd éve a Föld olyan hűvös volt, hogy felszínén cseppfolyós óceán lehetett (egy ütközésnek pedig forróra kellett volna hevítenie)
Ez az elmélet azt állítja, hogy a Hold a Naphoz közel, a Merkúr pályáján belüli kisbolygóként jött létre, s onnan sodródott kifelé, még a Föld gravitációs tere foglyul nem ejtette. A fő érv ellene a valószínűség. Ugyanis nagyságrendekkel valószínűbb az, hogy közelkerülés esetén a két égitest összeütközött volna, vagy a kisebbet a Föld messzire kirepíti.
Átlagos távolsága = 384 400 km, átmérője = 3476 km, tömege = 7,3 • 1022 kg, hőmérséklete = +100oC és -150oC közötti. A felszínét borító regolit 10-100 m vastagságú finom vulkanikus por, ez viszonylag sok oxigént, hidrogént, szenet, és nitrogént tartalmaz.
Kisebb holdrengések a földi árapály-erők, és a meteoritbecsapódások hatására keletkeznek.
A Hold forgástengelye szinte teljesen merőleges a Nap körüli keringésének (a Földdel közös) síkjára.
A Holdon - az északi sarkvidékén lévő kráterekben - található víz (vízjég) mennyiségét vannak akik 600 millió tonnára teszik. A "becslések" a LCROSS becsapódásban észlelt jégkristály és por keverék észlelése után indultak el.
A napszéllel érkező elektromosan töltött részecskék - a protonok - 20%-a a Hold felszínének ütközve egy elektront magához véve (azaz semleges hidrogénatommá alakulva) visszapattan, s így adatokat szolgáltathat a megfigyelőknek a kísérőnkről.
Szuperhold: A Hold ellipszis alakú pályán kering a Föld körül (354.000-410.000 km távolságra). Ha éppen teliholdkor van a Föld-közeli pontjánál, akkor van "szuperhold" Ilyen volt 2011 március végén is, ekkor 14%-kal nagyobbnak, és 30%-kal fényesebbnek látszott.
Hold keletkezésének a hasadásos elmélete: a Föld egyetlen gyorsan pörgő olvadt gömb volt, egyenlő gravitációs és centrifugális erővel.
Ha ez felbomlott, akkor a plusz centrifugális erő leszakíthatott belőle egy darabot. Ezt az erőt a centrifugális erő által a Föld egyenlítői síkjában a mag-köpeny határán felhalmozódott nehéz elemek (köztük thorium, urán) nukleáris láncreakciója, nukleáris robbanása szolgáltatta az elmélet alapján.



Mars


Egyenlítői átmérője: 6.760 km
Térfogata: 0,150 Föld
Keringési ideje: 1,9 év
Tengelykörüli forgás ideje: 24 óra 37 perc
Naptól való távolsága: 227,9 millió km
Földtől való legkisebb távolsága: 57 millió km
Földtől való legnagyobb távolsága: 390 millió km
Holdak száma: 2

Forgástengelyének a keringési síkhoz viszonyított hajlásszöge nem állandó (ellentétben a Földével). Ha a forgástengely dőlése a mostaninál jóval nagyobb, akkor az összes szén-dioxid gáz formájában a légkörbe kerül. Amikor a dőlés szöge csökken, akkor a szén-dioxid visszafagy a jégsapkákba. (Egy ilyen ciklust 100 ezer évesre becsülnek.) A légkör CO2 tartalmának növekedése erősebb szeleket eredményez, aminek nagyobb porviharok is a következményei.
A legújabb mérések szerint (2011) a felszín alá temetve - a korábbi becsléseknél harmincszor nagyobb mennyiségű CO2 (szárazjég) lehet a Mars déli pólusánál. Ennek mennyisége ~12 ezer km3, azaz a jelenleg a légkörében lévő szén-dioxid 80%-a.
A Mars jégsapkáit főként fagyott szén-dioxid (szárazjég) és viszonylag kisebb mennyiségű vízjég alkotja. A szén-dioxid nyáron szublimál, majd télen a sarkvidékeknél ismét becsapódik.
Ritka légköre vékony is, vastagsága 1%-a a földinek.
Felszínének egyharmadát víz boríthatta az északi féltekén. A Marsot a kén-dioxid tarthatta olyan melegen, hogy felszínén cseppfolyós víz lehetett. A nagyrészt szén-dioxidból álló légkörben már 10 ppm (10 milliomod rész) kén-dioxid is megduplázta a légkör hőmegtartó képességét.
(A vulkánok által kibocsátott kéndioxid a vízben elnyelődve kénsavat alkot, ez a savas közeg gátolja a karbonátok képződését, helyette szilikátok, szulfátok, szulfitok keletkeznek).
A Mars légköre a földi légkörnél százszor ritkább.
A régi éghajlata az egyik irányzat szerint meleg, és nedves volt, a másik szerint száraz és hideg. De ha az óceáni áramlatok nem teremtettek kapcsolatot a Mars két féltekéje között, akkor nagy éghajlati eltérések is lehettek az északi és a déli része között, úgy a hideg és nedves kombináció is létrejöhetett az északi féltekéjén.
Marson a hajdani, cseppfolyós vizet tartalmazó környezetben sok széndioxid oldódhatott be a vízbe, amelyből azután semleges, vagy enyhén lúgos kémhatású környezetben karbonátok formájában vált ki belőle. Egyes helyeken a mélyebb kőzetkibúvásokról megállapították, hogy 25 súlyszázalékban tartalmaznak karbonát-ásványokat.
Jégsapkái kétféle jégből állnak. Alsó részük vízjégből áll, ezt pedig egy szén-dioxid réteg borítja. Mivel a CO2 olvadáspontja sokkal alacsonyabb, mint a víz molekuláké, ezért a hűlés során először a vízjég, majd még alacsonyabb hőmérsékleten, a már meglévő vízjégre a szén-dioxid is kifagy. A Marson a legtöbb jég a felszín alatt lehet. Ha a két pólus jégsapkái feolvadnának, és a víz egyenletesen szétterülne a bolygón, akkor 10 méter vastag folyadékréteget alkotna rajta. Az ún. krioszférában, a felszín alatti kőzetek repedéseibe befagyva - akár több kilométer mélyen is - tárolt H2O mennyisége akkora lehet, hogy 100 méter vastagságban is beteríthetné a bolygót.
A Mars hatalmas porviharaiban egymáshoz súrlódó porszemcséken sztatikus elektromos töltések alakulhatnak ki, az így létrejött elektrosztatikus terek elég erősek ahhoz, hogy a légkörben lévő CO2 és H2O molekulákat széthasítsa, és kölcsönhatásokon keresztül nagy mennyiségű, erősen reaktív hidrogén-peroxidot hozzanak létre.
A Mars is - a Földhöz hasonlóan - kb. 4,5 milliárd éve keletkezett.
A lézerimpulzusos mérések alapján (a visszavert jelek késéséből meghatározható a felszíni pontok viszonylagos magassága) elkészült Mars domborzati térképének elemzéséből a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a Marson létezhettek óceánok (amelyek több százmillió évvel ezelőtt kiszáradtak.)
Mars már régen elvesztette a Földéhez hasonló globális mágnesesterét, a belső dinamójának a működése 4 milliárd éve megszűnt. Ettől kezdve a légköre ki volt téve a napszél erodáló hatásának, s mára a levegője nagy része elszökött. A Marson megfigyelhető maradvány mágneses területeken (a térerősség néhány tized gauss a felszínén, s ez megközelíti a Föld egyharmad gaussnyi mágneses térerősségét) hatékonyan védi a légkörét a napszél eróziós hatásával szemben.
Mars átmérője = 6800 km, tömege = 6,4 • 1023 kg, 200 km vastag szilárd kérge van, CO2 a légkör 96%-a (a maradék nitrogén + argon), a felszínén ~1%-a van a földi nyomásénak.
A Mars vörös színét a vas-oxid tartalmú por okozza (ez víz jelenlétében bekövetkező mállási folyamatokban alakul ki).
A MOLA adataiból úgy számolták, hogy mindkét sarki jégsipájában olyan térfogatú jég található, mint Grönland szigetén.
A Mars alacsony szélességein a nappali hőmérséklet -100oC és + 15oC között változhat. A légnyomás a felszínen 7-9 millibar (Földön = 1014 millibar) A felszínen a víz folyékony fázisa szinte hiányzik: a fagyott H2O az olvadáspont körüli hőmérsékleten azonnal elpárolog.
A Mars átlaghőmérséklete -60oC körüli, (-20 és 120oC közötti) légkörének felszíni nyomása pedig ~ százada a földiének.
A Marson nem csak a sarkvidékeken találtak vízjeget, hanem nem túl mélyen a bolygó felszíne alatt, az egyenlítő, és az északi sark közötti részen is.
Meglepő volt ennek a tisztasága is (99% vízjég + 1% por)
A Mars légkörében nincs ózonréteg ami óvná a felszínt az UV-sugárzástól. A légköre is vékonyabb, és ritkább mint a Földé, ezért a Mars felszínére folyamatosan nagy mennyiségű bolygóközi por, és kis meteoritok "zápora" hullik.

Két kis holdja van:
- Phobos a nagyobb, 9376 km távolságban - kötötten - kering a Mars körül, keringési ideje 7 óra 42 perc. Szabálytalan alakú, 27 x 22 x 19 km-es nagyságú. Asaph Hall (USA) 1877-ben fedezte fel.
A Phobos sűrűsége 1860 kg/m3, azaz ~ fele a látható szilikátásványai sűrűségének. Ennek az lehet az oka, hogy a hold lyukacsos szerkezetű, sok üreg van benne, tehát kisebb törmelékdarabokból állhat a Phobos.
A Phobos átmérője = 22 km, vízjégben és szénben gazdag.
- Deimos Szabálytalan alakú: 15 x 12 x 11 km nagyságú. 23 500 km sugarú pályán 30 óra 12 perc alatt kerüli meg a Marsot.



Fő kisbolygóöv


A belső kisbolygóövben keringő objektumok száma 100 ezer is lehet, de össztömegük nem éri el a Holdét.


Jupiter


Egyenlítői átmérője: 142.700 km
Térfogata: 1347 Föld
Keringési ideje: 11,9 év
Tengelykörüli forgás ideje: 9 óra 50 perc
Naptól való távolsága: 778,3 millió km
Földtől való legkisebb távolsága: 590 millió km
Földtől való legnagyobb távolsága: 964 millió km
Holdak száma: 62

A Jupiter (és a Szaturnusz) több energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap.
A Jupiterben a Föld több mint ezerszer férne el.
Összetétele: CH4 (metán), NH3 (ammónia), csekély vízgőz.
Jupiter két legkisebb holdját fedezték fel, ezzel a holdjainak a száma 67-re emelkedett(2012):
S/2010J1: átmérője 3 km
S/2010J2: átmérője 2 km

Jupiter ötödik holdja. Amalthea a görög mitológia egy nimfája volt, aki a csecsemő Zeuszt (= római Jupiter) kecsketejjel etette.

Callisto
Átmérője = 4800 km

Európa
Európa felszínét borító összefüggő jégréteget repedések, lencseszerű alakzatok borítják. Egyik elmélet szerint a jégpáncélja csak néhány kilométeres, ekkor a belső hő csak konduktív módon (hővezetéssel) terjedhet. A másik szerint többször tíz km-es a jégpáncél. Ekkor a konduktív mellett, konvektív módon is terjedhet, azaz a különböző hőmérsékletű tömegek emelkednek fel, és süllyednek le. Már a 70'-es évektől gyanították, hogy a jégpáncél alatt egy ~ 100 km vastag vízóceán létezhet. Ebben a földi extremofileket figyelembe véve akár még élőlények is kifejlődhettek. A benne lévő sók csökkenthetik a víz fagyáspontját, ha nagyobb mennyiségű ammónia keveredik a vízbe, akkor akár még 100 fokkal is csökkenhet a víz fagyáspontja.
A holdon a nehézségi gyorsulás = 1,3 m/s2 Átmérője = 3138 km (Vízfeltöréses jégmező a jellemző rá)

Ganymedes
A Ganymedes nem csupán a Jupiternek, hanem Naprendszerünknek is a legnagyobb holdja, sőt még a Merkúrnál, és a Plutónál is nagyobb.
Erős saját mágneses tere mellett, a Jupiter által indukált másodlagos mágneses tere is van. Ezért nehezebben tudták észrevenni a Ganymedes kérge alatt lévő sósvíz-rétegre utaló mágneses jeleket. Az indukált tér szintén erős ami arra utal, hogy a hold tömegének jelentős részét olyan anyag teszi ki, amelyik a szilárd jégnél sokkal jobban vezeti az elektromosságot. A vízréteg a felszín alatt kezdődhet, és 150-200 kilométer vastagságú. A Ganymedes szilárd magjának a természetes radioaktivitása elég hőt termelhet ahhoz, hogy stabilan folyékonyan tartson egy vízréteget, és ehhez jön még a Jupiter árapály-hatása által termelt hő (vele szemben az Európa a belső hőjének túlnyomó része a Jupiter árapály hatása következtében keletkezik)
Átmérője = 5262 (nagyobb a Merkúrnál)

Io
Jupiter holdján már 1979-ben sikerült kimutatni aktív vulkánosságot (Voyager űrszondák), egyedüli Naprendszerbeli égitestként a Föld mellett.
A Galileo szonda későbbi mérései a Földinél jóval erősebb vulkáni tevékenységet mutattak.
Rájöttek, hogy az ehhez szükséges hatalmas energiát a Jupiter körüli keringéskor fellépő erős árapály erők biztosítják.
A hold mágneses terének furcsa mintázatai felhívták a figyelmet az Io és a Jupiter mágneses terének kölcsönhatására:
az Io kérge alatt 50 km mély magmaóceán lehet (1200o C-os, mint a forró földi láváké), ezek pedig olvadt állapotban jó vezetővé válnak.
Átmérője = 3630 km (~ akkora, mint a mi Holdunk)



Szaturnusz


Egyenlítői átmérője: 120.800 km
Térfogata: 770 Föld
Keringési ideje: 29,5 év
Tengelykörüli forgás ideje: 10 óra 14 perc
Naptól való távolsága: 1429,4 millió km
Földtől való legkisebb távolsága: 1199 millió km
Földtől való legnagyobb távolsága: 1659 millió km
Holdak száma:

A Naptól számított hatodik bolygó, a Jupiter után a második legnagyobb a Naprendszerben. Egyenlítői átmérője 119300 km (9,45 x Föld). A sarki átmérője 10%-kal rövidebb. Ennek oka a gyors tengelyforgása (10 óra 39 perc alatt fordul meg a tengelye körül), és a kis átlagsűrűsége. Főleg gázokból áll (96% hidrogén + 3% hélium + kevés metánból, ammóniából, és etánból), lehetséges, hogy kisméretű szilárd magja van. (ezt a nagy nyomás miatt fémes, és folyékony hidrogén veszi körül). Átlagsűrűsége 0,7 kg/dm3 (kisebb a vízénél). Térfogata 764-szerese a Föld térfogatának, de tömege csak 95-szöröse. "Felszínén" a gravitációs gyorsulás 7,2 m/s2 (földi = 9,81 m/s2!)
A Naptól 1,43 milliárd km átlagtávolságra van (9,5 x Föld - Nap távolság), így a miénkhez képest 1/90-ed ereje van ott a Napsugárzásnak. "Felszíni" felhőzetének hőmérséklete: -180oC. 29,4 év alatt kerüli meg a Napot. Egyenlítőjének síkja a pályasíkjával 26,7 fokos szöget zár be (majdnem mint a Föld), és megtartja tengelyének az irányát. Szabad szemmel is látható a Földről.
Szabályos dipólus mágneses tere van, ennek tengelye egybeesik a bolygó forgástengelyével, és ezerszer erősebb a Föld mágneses terénél.
Magnetoszférája sok százezer kilométer nagyságú, a földihez hasonló mintázatú. (Az Enceladus és a Dione pályája között még a földi Van-Allen-övekhez hasonló sugárzási öv is látható, amely elektromosan töltött részecskékből áll.
Szaturnusz római isten, görög megfelelője Kronosz, aki Uránosz és Gaia fia, a legfiatalabb a 12 titán közül. Kronosz anyja kérésére apját megfosztotta a tróntól, és átvette a világ feletti uralmat. Elvette egyik testvérét Rheiát, akitől hat gyermeke született (Démétér, Hádész, Héra, Hesztia, Poszeidón és Zeusz). Mindet lenyelte - hogy nehogy elvegyék tőle a trónt - csak Zeusz menekült meg (anyja a gyermek helyett egy pólyába csavart követ adott oda neki). Felnőve Zeusz apját Tartaroszba az örök sötétségbe vetette.
Szaturnusz (és az óriásbolygók) holdjainak felszínén annyira hideg van, hogy a vízjég kőzet szilárdságú, és ott főleg ez alkotja a szilárd kérget.

Szaturnusz gyűrűje
Habár valamennyi gázóriásunk gyűrűk övezik, mégis a Szaturnuszé a legnagyobb, és leglátványosabb. Roche modellje szerint, ha egy hold nagyon megközelíti a bolygóját, akkor a fellépő árapály esők darabokra szaggatják és "gyűrű" lesz belőle. Ezt a veszélyes határt 2,44 bolygósugárnyi távolságban határozta meg.
Földről három gyűrűt tudunk megkülönböztetni, ezeket két sötét sáv választja el egymástól, a szélesebbet Cassini-résnek, a vékonyabbat Encke-résnek nevezték el. A megismert gyűrűket az ABC betűivel jelölik, a korábban egységesnek gondolt gyűrűket vékony gyűrűk százai alkotják.
A gyűrűk anyaga elsősorban vízjég, és kőzetdarabkák + por. Méretük a mikroszkópikustól a néhány méteresig terjed. A 300 000 km átmérőjű gyűrűrendszer vastagsága csak egy-két kilométer. A rések az un. terelőholdak, és egy-két nagyobb hold gravitációs hatására jönnek létre. A gyűrűk külső és belső peremén egy-egy hold hatása miatt nem kerülhet kijjebb náluk a gyűrű anyaga, így biztosítják azok fennmaradását. A gyűrűkben az anyag keringési ideje a Szaturnusztól való távolságuktól függően csökkenő keringési idejű. Anyaguk pár ezer év alatt belehull a Szaturnusz légkörébe, de a belső holdak anyagából folyamatos utánpótlást kapnak.
Szaturnusz gyűrűje túlnyomórészt vízjégből áll (míg a Jupiteré, az Uránuszé, és Neptunuszé elsősorban porból), ezért annyira látványos a gyűrűrendszere.

Szaturnusz holdjai:
A Hold neve Átmérő
(Km)
Pályasugár
(Szaturnuszsugár egységben)
Keringési idő
(Nap)
Pan 20 2,2
0,6
Atlas 33 2,3
0,6
Prometheus 100 2,3
0,6
Pandora 100 2,4
0,6
Epimetheus 125 2,5
0,7
Janus 180 2,5
0,7
Mimas 400 3,1
0,9
Enceladus 500 3,9
1,4
Tethys 1060 4,9
1,9
Calypso 24 4,9
1,9
Telesto 25 4,9
1,9
Dione 1120 6,3
2,7
Helene 33 6,3
2,7
Rhea 1512 8,7
4,5
Titan 5150 20,3
15,9
Hyperion 300 24,6
21,3
Japetus 1436 59,1
79,3
Kiviuq 14 189
449
Ijiraq 10 190
451
Phoebe 220 215
550,3 F
Paaliaq 20 252
687
Skadi 6 260
729 F
Albiorix 26 272
738
Erriapo 8 292
871
Siarnaq 32 301
893
Tarvos 14 303
926
Mundilfari 6 310
951 F
S2113/S1 ? 311
956
Suttung 6 323
1017 F
Thrym 6 340
1089 F
Ymir 16 383
1312 F
(F="fordított" (retrográd) keringési irány)

Dione
A Dione átmérője 1118 km

Enceladus
A Szaturnusz Enceladus nevű holdján a jégkéreg alatti folyékony vízréteget az árapályerők által keltett úgynevezett árapály fűtése, illetve a rádioaktív anyagok bomlásából származó hő tarthatja cseppfolyós halmazállapotban.
A Szaturnusz jeges holdjának a Nap felé forduló oldalán (egyenlítőjén) a hőmérséklet 80 kelvin (-193oC) Átmérője = 500 km.
Lehetséges, hogy több helyen a vízjég, és az ammónia elegye eutektikumot, azaz olvadékot képez (a víz az ammóniával keveredve folyadék formában van jelen).
Az Enceladusnak jeges a felszíne. Kis légkörében a vízgőz mennyisége 65%, a hidrogéné 20%, van még benne nitrogén, szén-dioxid, és szén-monoxid. Ezek táplálhatják a Szaturnusz E-gyűrűjét, mert a gyenge tömegvonzása miatt róla a gázmolekulák megszöknek.
Az Enceladus a legkisebb égitest, amelyen aktív vulkanizmus van (kizárásos alapon a Szaturnusz keltette árapályerők okozta "fűtés" marad okként.)
A Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja az 507 km átmérőjű jéghold 238 ezer km távolságban; 1,37 nap alatt kerüli meg a Szaturnuszt.
(Enkeladosz a görög mitológiában egy titán volt.)
A Szaturnusz Enceladus nevű jéggel borított holdja a Naprendszer egyik legfényesebb égitestje, a felszínére eső napsugarak 90%-át veri vissza. Viszonylag sűrű és kiterjedt légkört talált rajta a Cassini-űrszonda.
Az Enceladus hold magasra kilövellő kitörései is egy felszín alatti cseppfolyós vízből álló óceán létezését valószínűsítik.

Epimetheusz
A Szaturnusz ötödik legnagyobb holdja, 144 x 108 x 98 km átmérőjű. Epimetheusz a hasonló méretű Janus holddal csaknem azonos 152 ezer km sugarú pályán kering, és négyévente helyet cserélnek egymással. A hold alapanyaga elsősorban vízjég lehet. (Epimetheusz-Prométheusz testvére és Pandora férje volt).

Hyperion
Szabálytalan alakú, a hosszabb átmérője 400, a rövidebbik 220 km.

Japetus

A Japetus az 1436 km átmérőjével a harmadik legnagyobb Szaturnusz-hold, 1671-ben fedezték fel. A haladási irányába eső félgömbje sötét, és csak tizedannyi fényt ver vissza mint a másik oldala.

Mimas
1789-ben William Herschel fedezte fel. Átmérője = 396 km, a Szaturnusztól 185 500 km távolságban kering, és ~ egy nap alatt kerüli meg. Átlagsűrűsége 1,2 kg/dm3, ami azt valószínűsíti, hogy főleg vízjégből áll. A Szaturnusz holdjai közül ez a legkisebb gömb alakú hold.

Phoebe
120 km az átmérője, a Szaturnusztól 13 millió km-re kering, retrográd keringésű, azaz ellenkező irányba kering a Szaturnusz körül mint a többiek. Ezek azt valószínűsítik, hogy nem Szaturnusz körül alakult ki, hanem egy befogott jeges aszteroida.

Rhea
A Szaturnusz második legnagyobb holdja körül egy ritka törmelékgyűrűt találtak. (Ez az egyetlen hold, amely körül gyűrűt találtak a Naprendszerben). A Rhea átmérője 1500 km, anyagát főleg vízjég alkotja, tengely forgása a mi Holdunkhoz hasonlóan kötött, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Szaturnusz felé.
Az 1528 km átmérőjével a Szaturnusz második legnagyobb holdja.

Tethys
Az ötödik a Szaturnusz holdjai közül a maga 1060 km átmérőjével. Átlagsűrűsége ~1, így azt feltételezzük, hogy ez a hold vízjégből áll.

Titán
A Szaturnusz óriásholdjának sűrű légköre van, melynek tömege tízszerese a földinek. Benne a víz földi körforgásához hasonló légköri folyamatok mennek végbe, (a víz helyett azonban fagyos, cseppfolyós metánnal)
Szaturnusz legnagyobb holdján a "szárazföldek, és a tengerek" jégből, és metánból vannak. Jeges kérge alatt pedig cseppfolyós vízből álló óceán rejtőzhet. Nitrogénben gazdag légköre a korai Földéhez hasonló.
Hegyeit főleg vízjég alkotja, és ezek legfeljebb 2 kilométeres magasságot érnek el.
A Szaturnusz legnagyobb holdja -a Titán- a második legnagyobb hold a Naprendszerben (nála csak a Jupiter Ganümédesze nagyobb), az egyetlen hold, amelynek biztosan számottevő légköre van. Ez - a földi légkörhöz hasonlóan - főleg nitrogénből áll, emellett jelentősebb mennyiségben metánt tartalmaz, - ennek köszönhető, hogy a légköre átlátszatlan narancs színű ködös-felhős.
De a - Föld mellett a - Titán abban is az egyetlen égitest a Naprendszerünkben, hogy számottevő légköri tevékenysége van: a víz földi körforgásához hasonló, de metán alapú meteorológiai ciklusok vannak. (metáneső hullik a szénhidrogén tengerekbe.)
1908-ban fedezték fel, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdjának - a Naprendszer más holdjaitól eltérően - sűrű légköre van. Felhőiben sztatikus elektromosság halmozódhat fel, s ez elektromos kisülésekben vezetődhet le. Tengerei cseppfolyós szénhidrogénekből főleg kevés etánnal kevert metánból - állnak.
A Szaturnusz óriásholdja, 5150 km átmérőjű. (nála csak egy -kicsivel- nagyobb hold van, a Jupiter körül keringő Ganymedes).
1655-ben fedezték fel a sűrű, és átlátszatlan légkörű Titánt. A Naptól tízszer messzebb van, mint mi, nagyon hideg, és sötét hold. A Szaturnusz körül 1,2 m távolságban kering (19,95 földi nap alatt).
Légkörének fő összetevői a nitrogén, és a metán (ez okozza az atmoszféra átlátszatlanságát.) A hold anyagának jelentős hányadát vízjég teszi ki.
100 km fölött 450 km/óra sebességű széllökéseket mértek, ami a felszínig 0 km/órára csökkent.
A felszínen szénhidrogén óceánok vannak, s a Szaturnusznak erős árapálykeltő hatása van a holdjára. A felszínen ciánvegyületeket, és etánt is talált a Huygens-űrszonda. A napsugárzás erőssége a földinek csak 1/100 része.
A Szaturnusz legnagyobb holdja, Metánból és etánból álló köd burkolja a fagyott narancs alapszínű világát. Felszínét szétszórt víz jégtömbök borítják, és szénhidrogén folyók hömpölyögnek a "medrekben."
Titán sűrű légköre túlnyomórészt nitrogénből áll - emellett még néhány százaléknyi metánt tartalmaz - s a benne lebegő szénhidrogén molekulák átlátszatlan, narancs színt adnak neki.



Uránusz


Egyenlítői átmérője: 47.600 km
Térfogata: 51 Föld
Keringési ideje: 84 év
Tengelykörüli forgás ideje: 10 óra 48 perc
Naptól való távolsága: 2875 millió km
Földtől való legkisebb távolsága: 2585 millió km
Földtől való legnagyobb távolsága: 3150 millió km
Holdak száma:
William Herschel a saját építésű 6,2 hüvelykes tükrös távcsövével 1871-ben fedezte fel az Uránuszt.
Forgástengelye szinte benne fekszik a Nap körüli pálya síkjában (mintha gurulna a keringési pályáján.) Az Uránusz forgástengelye közel 98 fokos szöget zár be a keringési síkra állított merőlegeshez képest (összehasonlításként a Szaturnusz és a Neptunusz 29 fokos, a Föld 23 fokos, a Jupiter pedig 3 fokos dőlésszögű) s a bolygó holdjainak pályasíkja is ugyanolyan dőlési szögű, mint a bolygóé.
Tehát az Uránusz forgástengelye majdnem a pályasíkjában fekszik, a Nap körüli keringése pedig 84 évig tart.
Uránusz gyűrűit 1977-ben fedezték fel, ekkor derült ki, hogy valamennyi óriásbolygó rendelkezik gyűrűrendszerrel.
A bolygó középpontjától 38-52 ezer kilolméter távolságra eddig tizenhárom vékony gyűrűt azonosítottak. Ezek - ellentétben a Szaturnusz vízjégdarabokból, és vízjégkristályokból álló fényes gyűrűivel - sötét porból, és kőzettörmelékből állnak.

Ariel
Az Uránusz egyik jeges holdja az Ariel, átmérője = 1100 km

Mab-hold
Az Uránusz holdja, tőle ~ 98 ezer kilométerre kering. Felszínét valószínűleg az Uránusz - többi külső holdjához hasonlóan - vízjég borítja.

s/2003 U1, s/2003 U2
Felfedezésükkel az Uránusz holdjainak száma 24-re nőtt. U1 átmérője 16 km, az U2 átmérője pedig 12 km. Keringési idejük 1 napnál rövidebb. Pályájuk a Miranda, és a Belinda holdak közelében van.



Neptunusz


Egyenlítői átmérője: 44.600 km
Térfogata: 43 Föld
Keringési ideje: 164,8 év
Tengelykörüli forgás ideje: 15 óra 42perc
Naptól való távolsága: 4504,3 millió km
Földtől való legkisebb távolsága: 4300 millió km
Földtől való legnagyobb távolsága: 4680 millió km
Holdak száma:
Triton nevű holdja "retrográd", azaz más irányba kering mint a többi hold. Triton átmérője 2700 km, 355 ezer km távolságra kering a Neptunusztól retrográd irányban.


Plútó


(megszüntették a bolygó besorolását)
Egyenlítői átmérője: 2.480 km
Térfogata: 0,1 Föld
Keringési ideje: 248,4 év
Tengelykörüli forgás ideje: 153 óra
Naptól való távolsága: 5900 millió km
Földtől való legkisebb távolsága: 4275 millió km
Földtől való legnagyobb távolsága: 7550 millió km
Holdak száma: 5

Felszínének vöröses árnyalata van. Felszíni hőmérséklete -230oC. Jeges kérge alatt akár cseppfolyós óceán is lehet, ha a térfogatának 40%-át kitevő szilárd magjában - a rádióaktív bomlásokból - elegendő hő termelődik.
Erősen elnyúlt elliptikus pályája 30 és 50 csillagászati egység között húzódik.
2006 augusztusától a Plútó törpebolygónak minősül.
Charon átmérője 1207 km, átlagsűrűsége 1,7 kg/dm3, s a számítások szerint a hold tömegének 63%-a szikla.
A Charon és a Plútó kötött keringést végez a közös tömegközéppont körül, tehát a Charon is mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Plútó felé.
A Charon felszínét szinte teljes egészében vízjég borítja, valószínű, hogy még mélyebben cseppfolyós víz is található. Ennek oka a vízben oldott ammónia (amely lecsökkenti az oldat fagyáspontját) + a hold belsejében végbemenő radioaktív bomlásokból származó hő lehet.
Plutó holdjai:
Charon (1978) = 1043 km (átmérő)
Nix, Hydra (2006) = 32 - 113 km
P4(2011) = 12 - 24 km
P5(2012) szabálytalan alakú (10-24 km közötti átmérőjű), ~ kör alakú 93 ezer km sugarú keringési pályája a többi négy holddal egy síkban van.

Plutót 2006-ban fokozták le bolygóból törpeplanétává.



Kuiper-öv, külső kisbolygóöv


A Neptunusz pályáján (átlagos naptávolsága 30 csillagászati egység) túli tartomány, amely a Naptól 55 csillagászati egységig tart (A csillagászati egység a Földnek a Naptól mért átlagos távolsága: 1 cs.e. = 150 millió km)
Benne nagyszámú fagyos kis objektum található, ez a bolygók 5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását követően megmaradt anyag. Első tagját 1992-ben fedezték fel. Élesen levágott külső peremén túl alig található objektum.
Az Oorth-felhőben több milliárd apró, jeges égitest van.

Quaoar, Orcus
A Kuiper-övezet "óriásai", mindkettő átmérője meghaladja az 500 kilométert, és felszínükön kristályos jég lehet.



Oort-felhő


A Naptól 10 ezer és 50 ezer csillagászati egység közti távolságra van, és a becslések szerint milliárdnyi hosszú periódusú üstökös otthona. Innen a kométák akkor sodródnak a Naprendszer belső vidékei felé, ha valamilyen külső erőhatás megzavarja a mozgásukat. (Azonban már kisbolygó is érkezett az Oorth-féle üstökösfelhőből)
Egy szimuláció szerint az Oorth-felhőben keringő több száz-millió, vagy milliárd jeges üstökösmag egy részét a Napunk - még a keletkezése idején - más közeli csillagoktól fogta be. Ezt támasztja alá az Oort-felhő gömbhéjszerű, azaz a bolygók pályasíkjából ((a volt protoplanetáris korongból) térben kiemelkedő alakja is. Így lehetséges, hogy az Oort-felhőben lévő üstökösmagoknak a 90%-a Naprendszeren kívüli eredetű.









Albedó
A tárgy által visszavert és a tárgyra érkező sugárzás hányadosa (0-nál a fényt nem veri vissza, 1-nél pedig mind minden fényt visszaver).

Analemma
Ha egész év folyamán mindig egy helyről, és mindig ugyanakkor fényképezzük le a Napot, akkor egy ferde nyolcas alakzatot kapunk. A görbe legmagasabb pontja a nyári, legalacsonyabb pontja a téli napfordulóra esik. Ennek oka a bolygónk Nap körüli keringése, és a tengely ferdesége.

Androméda-galaxis
Másnéven M31-es, vagy Androméda-köd. A Tejútrendszerünkhöz legközelebbi spirális galaxis, távolsága ~ 2,5 millió fényév, átmérője 220 ezer fényév, csillagainak száma elérheti az ezermilliárdot.
A mi Tejútrendszerünkhöz hasonló, hatalmas csillagváros. Az Androméda-galaxis (= M31) a szabad szemmel látható legtávolabbi objektum 2,5 millió fényév távolságban van, és közeledik felénk. Két kis kísérőgalaxis látható mellette.
Az Androméda-galaxis kora 12 milliárd év körüli, a galaxis magjában lévő fekete lyuk tömege - az új számítások szerint - 140 millió naptömegnyi.
Céfeusz király, és felesége Cassiopeia Etiópia uralkodói voltak. Cassiopeia azt kezdte terjeszteni, hogy ő a legszebb nő a világon, még a nereidáknál (Poszeidon lányai) is szebb. A tengeristen erre haragjában a Cetet (tengeri szörny) küldte országuk elpusztítására. Céfeusz - félelmében - a jósok tanácsa alapján - leányát az ártatlan Andromédát akarta feláldozni a tengeri szörnynek, és egy tengerparti sziklához oda is láncolta őt. (Androméda = megláncolt). Ám szerencsére éppen akkor repült arra - hazafelé - szárnyas lován a Medúzát legyőző Perzeusz. (Medúza - a három Gorgó egyike, a kígyóhajú szörny - akire ránézett az kővé dermedt. Perszeusz - a legnagyobb hős - ezért csak a pajzsában tükröződő képet figyelve vágta le egy csapással a szörny fejét. A szörny kicsorgó fekete véréből lett Pegazusra (szárnyas paripa) pattanva - tarisznyájában a Medúza levágott fejével - indult hazafelé. Ekkor látta meg a szépséges Andromédát, és segítségére sietett. Csellel legyőzte: elővette a levágott Medúza fejét, amelynek látványától a tengeri szörny kővé dermedt. Ezután feleségül vette Andromédát aki sok gyereket szült neki ...Argoszba mentek, ott Perszeusz lett a király. Gyermekeik közül sokan neves személyiségek lettek.
A hinduk is hasonló neveket használtak, az Antarmada név szerepel náluk. Az ősi szankszrit írásokban megtalálhatjuk Antarmada sziklához láncolt alakját, egy hallal együtt.
Androméda köd (M31) tőlünk 2,5 millió fényévre van, 400 milliárd csillag alkotja, közepében 10 millió naptömegnyi fekete lyuk van.

Ariane rakéta
Az Európai Űrügynökség legnagyobb - Ariane rakétára épülő - automatikus teherszállító űrhajója 6,5 tonna hasznos terhet tud szállítani a Nemzetközi Űrállomásra.

Atacama-sivatag
Bolygónk legszárazabb sivataga, szinte mindig derült, ibolyakék az ege. Ezért pl. Chilében a 2635 méter magas Paranal-hegye kitűnő körülményeket biztosít a csillagászati megfigyelésekhez.

Auróra
A hajnalhasadás istennőjének a lánya Auróra, aki az aranykorban mindig az emberek között járt, de gonoszságuk miatt az égbe költözött, s azóta a csillagok között lakik.

Atlantisz űrsikló
1985 októberében indult az első útjára. A 33.- az utolsó útjára - 2011. júliusában indult, és ezzel lezárta az amerikai ürrepülőgép program 30 évét is.

ATV
Automated Transfer Vehicle (automatizált szállítójármű) az ESA háromszoros Progressz (orosz) kapacitású teherűrhajója

Barionikus anyag
Barionikus anyagnak a Világegyetemet betöltő csillagászati objektumokat (galaxisokat, csillagokat, bolygókat), vagy másként mondva az atomos anyagot nevezzük. A barionok elemi részecskék, pl. neutron, proton,...
Ezek az általunk a Föndön ismert hétköznapi -atomokból felépülő- anyagok. A barionikus anyag alkotja a csillagokat, a bolygókat, a csillagközi por- és gázfelhőket is. (A barionok erősen kölcsönható részecskék, legismertebb képviselőik a kémiai elemek atommagját felépítő protonok, és neutronok)

Barna törpék
A barna törpék átmenetet képeznek a kis csillagok, és az óriásbolygók között. Tömegük felső határa 80 Jupiter-tömeg. Túl kis tömegűek ahhoz, hogy belsejükben a hidrogén-hélium fúzió beinduljon. Belső hőtermelésük - rádióaktív bomlásból, lassú összehúzódásból, deutérium - fúzióból - lehet, ezért idővel egyre hűvösebbé válnak. Az L típusú barna törpék felszíni hőmérséklete 1200-2000oC, a T típusú törpéké 1200oC-nál hűvösebb (és metánban gazdagok), Y típusú: az ismert leghűvösebb felszíni hőmérséklete 350oC (a Napé 6000 Co), jelentősebb sugárzása csak a közeli infravörös hullámhosszokon van, tömege 15-30-szoros Jupiter tömeg között van.
A barna törpék valójában félbemaradt csillagok. Fejlődésük során nem jutottak el addig, hogy bennük a csillagok energiáját termelő nukleáris fúzió beindulhatott volna. A nemrég felfedezett - leghidegebb - barna törpe felszíni hőmérséklete 100oC körüli. Ilyen alacsony hőmérsékleten már elképzelhető, hogy a tulajdonságai eltérnek az eddig megismert barna törpéktől, és inkább az óriásbolygókéra hasonlítanak. Ekkor akár még vízfelhők is lehetnek a légkörükben.

BCG
Brightest Cluster Galaxy: az óriásgalaxisok egy speciális osztálya, a galaxishalmazok központi részében fekszenek, és azoknak a legfényesebb elliptikus galaxisai, melyeknek a tömege elérheti 100 billió naptömeget.

Big Bang
A ma ismert háromdimenziós tér, az idő, az anyag, és az energia - egyszóval az Univerzum az ősrobbanás elmélet szerint 14 milliárd éve egyetlen Big Bang alkalmával született meg.

Bika
A tavaszi napéjegyenlőség (a tavaszpont) i.e. 4200 - i.e. 1900-ig a Bika - állatövi - csillagképben volt (ez volt a Bika korszaka).
Ez több kultúrában is fontos szerepet játszott: a Mínoszi (Kréta) kultúrában, a perzsa eredetű Mithrasz-bika-napisten kultusz a Római Birodalomban is elterjedt..., latin neve a Taurus (Tau).
Több meséje is van. Egyik szerint az a szelíd aranyszőrű bika, amelyre Európé- a föníciai királylány - gyanútlanul felült, s az pedig vele meg sem állt Kréta szigetéig. Itt visszaváltozott Zeusszá, s szándékait illetően Európének tovább már nem lehettek kétségei. Másik szerint Zeusz beleszeretett felesége egyik papnőjébe Ióba. Héra azonban rajtakapta őket és Iót tehénné változtatta, majd egy bögöllyel a nyugati tengerig üldözte (ez lett a Jón- tenger), s onnan Egyiptomba menekült. Zeusz itt változtatta vissza emberré. Io a Nílus partján szülte meg (Zeusz) fiát Epaphoszt (=Ápisz, a szent bika), aki Egyiptom királya lett.

Biogén elemek
Az élethez szükséges legfontosabb elemek, az un. biogén elemek: szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, kén, foszfor

Ceresz
1801-ben fedezték fel a Naprendszer első kisbolygóját a Cereszt, melynek átmérője 950 km.

Cet csillagkép
Mezopotámiában Tiamattal (v. Thalatté: görög Thalassa óceánt jelent), egy kozmikus istennővel, az óceán istennőjével azonosították.
A görögöknél a Cet(latin: Cetus) az Androméda mondakörben szerepel.
Hébereknél a gonosz jelképe, a tengeri szörny: Leviatán. (Később az a bálna amelyik Jónást elnyelte.)
Legnépszerűbb csillaga az o(omikron) Ceti, a Mira(csoda).

Chiron
1977-ben fedezték fel a 200 km átmérőjű kisbolygót. Az első ismert Szaturnusz és Uránusz pályája között keringő égitest, elnyújtott ellipszispályájának közepes naptávolsága 13,7 Csillagászati Egység. Nevét a Chiron kentaurról kapta.

Ciolkovszkij
Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudós (1857-1935) volt a rakétatechnika elméleti megalapozója. A rakétameghajtás alapegyenleteit könyvének első (1903), és második (1912) részében határozta meg. 1929-ben már a többlépcsős rakéták elméletét is megjelentette. Leírta, hogy az - űrhajózásra - folyékony hajtóanyagú rakétákat célszerű alkalmazni. Föld körül keringő űrállomásokra - azok megforgatásával - mesterséges gravitáció létrehozását javasolta.

CMB
Cosmic Microwave Background radiation: kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás. Az égbolt minden irányból érkező, az egész Világegyetemet betöltő gyenge rádiósugárzás. 300 ezer évvel a Nagy Bumm utánról származik, ekkorra a Világegyetem a tágulás miatt már a Nap felszínének a hőmérsékletére hűlt. Ez lehetővé tette az első atomok kialakulását, és ezért az Univerzum "átlátszóvá" vált a fotonok számára. Az azóta tovább folytatódott tágulás miatt ez a sugárzás mára -270oC-ra hűlt le.

Csillagközi felhők
A csillagok közti térrészek sem teljesen üresek. Az anyaguk néhol felhőkbe sűrűsödik. Legtöbb a hidrogén bennük, majd a hélium, és a nehezebb elemek következnek. Azonban néha bonyolult anyagok is kimutathatók bennük. Ilyen például a naftalin (C10H8) szerű anyag (amely csak hidrogénből és szénből épül fel), s annak valamely módosulata.
A porszemcsék felületén mennek végbe a kémiai folyamatok: hidrogénmolekulák-, aminosavak-, peptidek keletkezése.

Csillagok
A csillagok keletkezésében az akkréciós korong és a mágneses terek játszanak kulcsszerepet. Kozmikus mézerek (olyan gázfelhők, amelyek a lézeréhez hasonló koherens sugárzást bocsátanak ki a mikrohullámú tartományban) is gyakoriak a születő nagytömegű csillagok közelében. Az akréciós korongra merőleges irányban két V-alakú anyagkiáramlást lehet megfigyelni, amely a fölösleges impulzus-momentumot visz el, és ezzel segíti a csillagképződést.
A csillagok a kozmikus gáz- és porfelhők gravitációs összehúzódása közben keletkeznek. Közben a gravitáció és a belső gáznyomás folyamatosan egyensúlyra törekszik: összehúzódás közben nől az anyagfelhő sűrűsége, közben a gáz felhevül, ami megnöveli a további összehúzódással szemben dolgozó belső gáznyomást, amíg a további összehúzódás le nem áll. Ha a gáz hőleadással lehűl, akkor az összehúzódás folytatódik, egészen addig míg meg nem születik egy csillag. A hő leadását segíti, ha az anyagkorongban nehezebb kémiai elemek (szén, oxigén) vannak. Ilyenkor az anyagfelhőkből közepes tömegű, a Napunkhoz hasonló csillagok keletkeznek (vagy kistömegűek).
Ezek a nehezebb kémiai elemek azonban az első csillagok születésekor még hiányoztak, ezért a gáz nehezebben tudott lehűlni, így általában százszoros Nap-tömegű, magányos csillagok keletkeztek.
A csillagok fúziós elemtermelése a legszorosabban kötött atommagig a vasig tart. Ennél nehezebb elemek csak a nagy tömegű csillagokban, közvetlenül a szupernova-robbanást megelőzően képződnek, a nagy nyomás és hőmérséklet hatására hirtelen tömegesen felszabaduló neutronok befogásával nagy tömegszámú izotópok keletkeznek, amelyek gyors átrendeződéssel magasabb rendszámú elemekké alakulnak.
Elméletileg lehetséges legnagyobb csillag 150 Nap-tömegű lehet. De több 40 ezer Co felszíni hőmérsékletű csillagot találtak, többmilliószoros Nap fényességgel, ezek az adatok pedig arra utalnak, hogy a születéskori tömegük meghaladta a Nap tömegének a 300-szorosát is.

"Csillagpor"
Ez egyes mérések szerint nagyobb részben bonyolult keresztkötéses szerves makromolekulákból, aromás heterociklikus polimerekből állhat. Ezek inkább kátrányszerű anyagok, semmint ásványok.

CPT-szimmetria
A fizika egyik alaptétele, az anyag, és az antianyag egyenértékűségét kimondó CPT-szimmetria elve. Azonban nem tudjuk, hogy hova lettek az antirészecskék, hiszen az ősrobbanást követő sugárzási időszak után ugyanannyi részecskének, és antirészecskének kellett keletkeznie. Ezért lehet valami különbség az anyag, és az antianyag tulajdonságai között.

Déméter
Krónosz titán és Rheia leánya, a föld termékenységének és a földművelésnek az istennője volt. Neve már az i.e. XIII. századból származó agyagtáblákon is szerepelt.

Diké
Az aranykorban - amikor még Kronosz volt az Olümposz főistene - az emberek között élt és az erkölcsre, és igazságosságra vigyázott. Ekkor még béke és boldogság volt a Földön, nem voltak háborúk, bánat, éhezés.
Az ezüstkorban - amikor Zeusz letaszította apját a trónról - az örök nyár után megjelentek az évszakok, az emberek veszekedni kezdtek, nem tisztelték isteneiket, s Dikére sem hallgattak. Utánna következő bronz-és vaskorban pedig a világon eluralkodott a bűn, az erőszak, ekkor Diké az égbe ment fel. A sumer-kaldeus időszakban Istarral, a termékenység istennőjével, vagy Inannával (Ég Királynő) azonosították.

Doppler-eltolódás
A távolodó csillagok fénye vörös felé tolódik el, a hozzánk közeledőké pedig a kék felé.

ESA
Európai Űrügynökség

Excentricitás
Egy égitest ellipszispályájának a lapultsága. Értéke az ellipszis centruma, és az egyik fókuszpont közötti távolság, valamint az ellipszis fél nagytengelyének a hányadosa.

Exobolygó
Naprendszeren kívüli bolygó.

Extrém légkörök
A Napjukhoz - nagyon közeli bolygóknál a magas hőmérséklet miatt még a sziklák is elgőzölögnek. Ezért ez oxigénben gazdag lesz (a szilikátok egyik fő alkotóeleme az oxigén). A légkörben feljebb emelkedve egyre hűvösebb van. A felhők fémgőzökkel telítettek, eső helyett kavicsok hullanak a felszínükre. A légkör egy frakcionáló oszlophoz hasonlóan működik, bennük a magasságtól függően más-más olvadáspontú alkotóelemek válnak ki.

Fehér törpék
A Naphoz hasonló csillagok maradványai. Miután a csillag nukleáris energiakészlete kimerül, előbb vörös óriássá puffad, majd miután a külső burkait ledobta, a megmaradt tömege a gravitáció hatására kis térfogatba, rendkívül sűrű állapotba zuhan össze. Ezután évmilliárdokon keresztül hűl, s közben fénye is halványul.
A csillagok több mint 90%-a - beleértve a Napunkat is - fehér törpeként végzi.
A csillagok anyaga kezdetben főleg hidrogénből áll, ami a nukleáris fúzió során héliummá alakul, s amikor a hidrogén elfogy a héliumot "égetik" szénné. Ekkor a csillag a növekvő sugárnyomás hatására vörös óriássá nől. Amikor a hélium elfogy, akkor a beállt új - a csillag gravitációs összehúzódása és a termonukleáris fúzió által létrehozott tágulása közötti - egyensúly megszűnik, a csillag a külső burkait ledobja, és gravitációsan összeomlik. Visszamarad egy kicsi, de rendkívül sűrű fehér törpe, melynek nagyjából Föld nagyságú a mérete, de benne egy Nap tömegének megfelelő anyagmennyiség van. Ebből 1 kávéskanálnyi több tonna volna.
A Világegyetem legtöbb csillaga fehér törpeként végzi: a nukleáris tüzelőanyag elfogytával azok a csillagok, amelynek tömege nem elég egy szupernova-robbanáshoz gravitációsan összeomlanak, és olyan sűrűk lesznek, hogy egy napnyi tömeg lesz egy Föld méretű részben összezsúfolva. Magjuk szénből, és oxigénből áll, amelyet hidrogént, és héliumot tartalmazó légkör vesz körül. (Néhány légkörében nagyobb mennyiségű szén van.)
A fehér törpe legfeljebb 1,4-szeres Nap tömegű lehet, ha ezt a Chandrasekhar határt átlépi, akkor (mivel a fúzió már leállt) a csillag gravitációsan összeomlik, s a robbanásszerűen megszaladó fúzió szétrobbantja a csillagot.
Azonban amikor anyagot szív el a társától, akkor az impulzusmomentuma is nől - azaz gyorsabban pörög, - ami miatt még az elméleti határt átlépve sem omlik össze. De ha az anyagelszívás leáll, akkor a forgása folyamatosan lassul, s összeomlik.
Ha már olyan nagy mennyiségű anyagot szív el a társától, hogy tömege meghaladja a Naptömeget, akkor ez a tömeg - egy Föld méretű csillagba zsúfolva - a csillag belsejében olyan magas hőmérsékletet, és nyomást hoz létre, amelynek hatására a nukleáris fúzió megszalad, s ez végül a csillag robbanásához vezet.
Amikor egy fehér törpe eléri az 1,4 Nap tömeget, akkor vagy szétrobban, vagy saját gravitációja hatására neutroncsillaggá omlik össze. A szétrobbanó fehér törpék az Ia típusú szupernovák, amelyeket közel azonos fényerejük miatt a csillagászok szabványgyertyaként használnak a nagy csillagászati távolságok meghatározásánál.

("Oxigénes") fehér törpék
A 7-10 naptömegű csillagokból ha a nukleáris fúzió a teljes hidrogén, hélium, és szénkészletüket elhasználja, akkor belőlük vagy nagy mennyiségű oxigént tartalazó fehér törpe, vagy egy szupernovarobbanást követően egy rendkívül sűrű anyagú neutroncsillag marad vissza. Ezt egy szénréteg is borítja - amely minnél nagyobb az elődcsillag tömege annál vékonyabb, sőt a felső tömeghatárnál el is tűnhet. E fölött még általában van egy hidrogén-hélium burok is.

Fekete lyuk
A fekete lyukak hatalmas anyagsűrűségű objektumok, óriási gravitációjuk visszafordíthatatlanul magába nyel mindent, ami egy bizonyos határon - az eseményhorizonton - belül a közelébe kerül, belőle még a fény sem menekülhet. A legkisebb fekete lyukak ~ 10 naptömegűek, és szupernova-robbanásokban keletkeznek. A galaxisok belsejében levők ezzel szemben több (tíz) milliárd naptömegűek.
A nagy mennyiségben befelé áramló és a fekete lyuk körül keringő anyag a perdületmegmaradás miatt nem tud azonnal belezuhanni a fekete lyukba, így egy korongba tömörül össze (akkréciós korong). Innen lassan, spirális pályán áramlik befelé a fekete lyukba, de az anyag egy része - az akkréciós korongra merőleges irányban - a fénysebesség közeli sebességre gyorsul, és egy szűk nyalábban (jet) elhagyja a fekete lyuk központját.
Stephen Hawking szerint azonban a fekete lyukak a kvantummechanika és a gravitáció közötti kapcsolat miatt sugárzást bocsátanak ki, azaz szépen lassan "elpárolognak". Minnél kisebb a fekete lyuk, annál intenzívebb ez a folyamat. Ez alapján az univerzum keletkezésekor létrejött "mini" fekete lyukaknak jelenleg gammasugárzást kellene kibocsátaniuk.
Azt tudjuk, hogy a fekete lyuk hatalmas gravitációja lelassítja a fényt, de a peremének közeléből érkező jelekben "visszhangok" is keletkeznek. (Ez Einstein általános relativitás elméletéből, a téridőnek a nagy tömegek körüli meggyűrődéséből vezethető le). Itt az elektromágneses hullámok (fény, röntgen) pályája is elhajlik, azaz pl. egyetlen röntgenkitörésből többszörös jelet láthatunk, attól függően, hogy azonnal a Föld irányába indul-e el, vagy előbb néhányszor a fekete lyukat is körbefutja-e (ezek lesznek az eredeti kitörés visszhang jelei)
A szupernagy tömegű fekete lyuk peremén zajló folyamatok hatására közel fénysebességre gyorsuló elektronok - kilövellésük után - mozgási energiájukat leadva millió fokosra hevítik a környezetüket.
Az aktív fekete lyukak hanghullámokat is indíthatnak el. Ezek olyan nagy hullámhosszúak, hogy 57 oktávval mélyebbek a normál C hangnál. Ezek leadják az energiájukat a környezetüknek, így a gázok nem tudnak lehűlni, így bennük a csillagok tömeges keletkezése lehetetlenné válik.
A fekete lyuk olyan, a gravitáció által erősen meggörbített téridőtartomány, amelyből egy bizonyos felületen (az eseményhorizonton) belülről sem anyag, sem fény, sem semmilyen információ - ha egyszer bekerült - nem juthat ki.
A (szupernagy tömegű) fekete lyukak, mikor magukba nyelik a körülöttük örvénylő anyagfelhőket, akkor azok impulzusmomentumát is átveszik, s ettől forgásba jönnek.
A fekete lyuk eseményhorizontja az a felület, amelyen belülről semmilyen anyag, vagy sugárzás, így maga a fény sem jut ki.
A kisebb méretű fekete lyuk ha nagyobb mennyiségű anyagot akar magába nyelni, akkor időről időre megakad ez a folyamat, és a fölösleget nagy sebességű "szelek" formájában löki ki.
A fekete lyukak nem csak anyagot nyelnek el, hanem alaposan át is formálják a környezetüket. A bele áramló gáztömegek röntgensugárzása hátráltatja a lyukak további növekedését, s akadályozza a csillagok születését is. A felrobbanó szupernovák helyén képződő fekete lyuk egy üres térrészbe születik, ahol eleinte "éhezésre" van ítélve.
A gyorsan forgó korong belső pereménél egy sugárzó koronában a gáztömegek hőmérséklete több millió (vagy milliárd) fokot is elérheti.
A feketelyukakba zuhanó nagy mennyiségű anyagból hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, látható fény, ultraibolya fény, és röntgensugárzás formájában. Ez az energia a feketelyuktól nagy távolságra is hatással van a por,- és gázfelhőkre, így befolyásolva a galaxisa fejlődését. A feketelyukból még a fény sem menekülhet ki, mégis észlelhető azáltal, hogy a nagymennyiségű anyagot magába nyelve, közvetlen környezete - a befelé örvénylő anyagtömegek alkotta akkréciós korong révén - a galaxisok legfényesebb objektumai közé tartozik (aktív galaxismagok). Ez mutatja meg a feketelyuk közelében lévő extrém erős gravitációs és mágneses mezőt is.
Még nem tudják, hogy mi az oka a feketelyukak eltérő ütemű növekedésének, és a növekedésük időnkénti leállásának. A gyors ütemű akkréció során - ezen kívül - még anyagkiáramlás is történik, ezek a galaxisból is visznek ki gáztömegeket.
A GRO J 1655-40 jelzésű fekete lyuk 400 000 km/h sebességgel száguld a galaktikus térben, ami négyszerese a környezetében lévő csillagok átlagsebességének.
Egy szupernagy tömegű fekete lyukat vizsgálva, arra a meglepő eredményre jutottak, hogy az a fénysebesség 98%-ával forog. (Ez arra is utal, hogy a körülötte lévő anyagot csak fokozatosan szívta magába).
A fekete lyukak tömegének a felső határa 10 milliárd Nap tömegnél lehet, ennél tovább nem növekednek.
A fekete lyukak a galaxisuk feltűnően azonos hányadát 0,2%-át tartalmazzák. A galaxisok ütközése során a bennük lévő fekete lyukak összeolvadnak, így ez az arány az új galaxisban is megmarad.

Fekete törpe
Közepes méretű csillagok, amelyek a nukleáris tüzelőanyaguk kifogyása, és energiatermelésük leállása után vörös óriássá puffadnak, külső gázburkaikat ledobják.
A visszamaradó csillagmag összeroppan egy Föld-méretű égitestté, amelyben azonban a Napénak megfelelő mennyiségű tömeg sűrűsödik össze. Ez rendkívül forró, de mivel az energiatermelése már leállt, ezért évmilliárdok alatt lassan kihűl, és alig látható fekete törpévé válik.

Fényszóródás
A fénysugár észlelését még az intergalaktikus tér csekély anyagmennyisége is megnehezíti. A fénysugár a részecskéken szóródik, vagy elnyelődik, de bizonyos mértékben csökken az intenzitása.
A nagyobb hullámhosszúságú fény gyengülve, de az eredeti irányban halad tovább.
A rövidebb hullámhosszúságú UV, ibolya, és a kék sugarak jobban szóródnak, nagyobb mértékben eltérnek a látóirányunktól, ezért a fény "vörösödik" (mint amikor a lenyugvó nap is "vörösödik")

Flerek
Napkitörések (flerek) rövid, erőteljes robbanások a Nap fotoszférájában, hőmérsékletük elérheti a több 10 millió Celsius-fokot is. Ha ez a forró anyag beleütközik, és kölcsönhatásba kerül a Föld mágneses mezejével, akkor geomágneses viharokat szokott okozni.

Flerek
A flerek a csillagok felszínének valamilyen területéről kiinduló kitörések, ezek az elektromágneses spektrum különféle tartományaiban gyors kifényesedésként láthatók.
Napunkban is látható napflerek, nagyobb mennyiségű anyagkidobással járnak. Azonban - pl. - az öreg, kis vörös törpe csillagoknál a flerek jóval sűrűbben (akár óránként is), és erősebben jelentkeznek (intenzitásuk is sokszorosa lehet a Napénak). A legerősebb észlelt fler akár milliószorosa is lehetett a Napnál megszokottnak.

Folyadékok
A Naprendszerben folyadéknak tekinthetjük a híg lávát, a nagy nyomású folyékony hidrogént, a metán- etán keveréket ... A bazaltlávák például olyan könnyen folynak mint az olaj, vagy pl. a Titánon -180oC-on a víz olyan szilárd mint a szikla, s a metán-etán keverék a folyékony halmazállapotú. A Marson pedig - 20oC és 40oC-os folyékony sóoldatokat feltételeznek a kutatók. A kialakult "folyómeder" mintázatok szinte teljesen megegyeznek a - földi víz által kialakított - formákkal.

Föld-közeli aszteroidák
Néhány aszteroida, amely majdnem eltalált bennünket:

Időpont Földtől mért
legkisebb távolsága
Átmérője
1993.01. 165 ezer km 8 méter
2000.06. 73 ezer km 10 méter
2001.04. 3 millió km 410 méter
2001.05. 4,9 millió km 2000 méter
2001.12. 1,8 millió km 1000 méter
2002.03. 465 ezer km 60 méter
2002.06. 120 ezer km 100 méter

Gaia
Gaia a görög mitológiában a Földet megtestesítő görög istennő (a "Földanya") A Földet helyesebb lenne Gaiának hívni, hiszen a bolygónkon nem csak előfordul az élet, hanem szinte nincs is olyan terület ahol ne lenne élet. A Gaia jobban kifejezné, hogy itt egy élő komplexumról van szó. A Gaia hipotézis szerint a földi élő és élettelen világ egyetlen önszabályozó rendszert alkot.
A Földön látszólag még nincs nagy baj, de vannak figyelmeztető jelek: a régebben egészséges napozás ma már életveszélyes, látható, hogy az éghajlat ugrásszerűen, és egyre nagyobb mértékben változik, és várhatóan a Föld egyre nagyobb része lakhatatlanná válik: ez pedig háborúkhoz fog vezetni, Végeredményben úgy néz ki, hogy a Föld már 7 milliárd embert sem tud eltartani.

Galaxisok
Azt mondhatjuk, hogy a távolabbi galaxisok vizsgálata egyben a múltba való visszatekintés is, hiszen az elektromágneses sugárzás véges sebességgel - fénysebességgel - terjed.
A galaxis szerkezete különböző léptékekben csomósodásokat mutat, amelynek megjelenési formái legkisebb léptékben a csillagok, majd a galaxisok, a galaxishalmazok, és a szuperhalmazok, amelyek a Világegyetem legnagyobb méretű struktúrái.

Galilei-holdak
Jupiter négy legnagyobb - Galileo Galilei által 1610-ben felfedezett - holdja:
Európa, Ganimédesz, Io, Kallisztó

Gázfelhők ütközése
A hagyományos anyagot az ismert részecskék (atomok, molekulák) alkotják, belőlük épülnek fel a csillagok, a bolygók, és minden a Földön is. A hagyományos anyag túlnyomó része csillagok és forró gáz formájában van jelen. A forró gázfelhők össztömege jóval nagyobb mint a csillagoké.
Ütközésekben eltérő a csillagok és a forró gázfelhők viselkedése: a galaxisok is, és a csillagok is olyan ritkán helyezkednek el a térben, hogy ha két galaxis át is halad egymáson, akkor a csillagaik csak elvétve ütköznek. Azonban ha a (náluk ~10 x nagyobb tömegű) gázfelhők ütköznek, ezek közel vannak egymáshoz, a köztük lévő vonzóerő lelassítja őket (a csillagokhoz képest).(De: a sötét anyagot sem lassítja le az ütközés, mivel közvetlenül sem önmagával, sem a hagyományos anyaggal nem hat kölcsön, egyedül gravitációján keresztül gyakorol hatást arra.)

GRB
Gamma Ray Burst (GRB): gamma kitörések. A gamma kitörés forrásai térben, és időben tőlünk távol a megfigyelhető Világegyetem peremén találhatók. Ekkor 1054 erg energia szabadul fel, ami ezerszer annyi mint amit a Napunk a teljes 10 milliárd éves élettartama alatt megtermel. (Ha a kitöréseket nem gömbszimmetrikusnak vesszük, hanem szűk nyalábokban összpontosulóknak, akkor is tízszeres szám marad a Naphoz viszonyításnál.)

Gamma-sugárzás
A világűrből érkező gamma-sugárzás szerencsére nem képes áthatolni a légkörön. A gammatartomány az elektromágneses spektrum rövid hullámhosszú végén van. Itt a fotonokat, már nem hullámhosszukkal, hanem energiájukkal jellemezzük.
A fekete lyukat egy szűk nyalábban a fénysebesség közelébe gyorsulva (jet) elhagyó részecskék a hosszabb hullámhosszú fotonoknak ütközve átadják nekik az energiájuk egy részét, amelyek így a gammatartományba kerülnek.
Szuperszimmetrikus részecskéket is a gamma tartományban észlelhetjük. Ezek a hagyományos anyagfajtákkal alig kölcsönható részecskék. Ezek saját maguk antirészecskéi is egyben. Véletlen ütközéseikkor megsemmisülnek, és - a legegyszerűbb esetben - két, a részecskék nyugalmi tömegével megegyező foton indul el egymással ellentétes irányban.
A pulzárok a földiekhez hasonló "részecskegyorsítók". Ezek gyorsan forgó, nagy mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok a töltött részecskéket sokkal nagyobb energiára gyorsítják, mint amire a "földi társaik" képesek. Itt is hasznos a keletkező gammasugárzásuk vizsgálata.
A legtávolabb észlelt gamma - kitörés 13 milliárd évvel ezelőtt történt, és 8,2-es a robbanás vöröseltolódása.
A Nagy Bummtól eltekintve a gamma-kitörések (GRB-k = Gamma Ray Burst) a Világegyetem legnagyobb energiájú jelenségei. A rövid kitörések nagyobb energiájú fotonokból állnak.

Gammacsillagászat
Az asztrofizikában gamma-sugárzásnak az elektromágneses spektrum 50 ke V (kiloelektronvolt) feletti részét szoktuk így nevezni. (Infravörös ~ 10-3-10oeV, látható 10oeV körüli tartomány, röntgen ettől ~ 103eV-ig, majd a gamma-sugárzás következik)
Egy gamma kitöréskor kisugárzott energia (1045 watt) összemérhető egy szupernova által kisugárzott energiával, csak itt nem hetek alatt, hanem másodpercek alatt történik, a szupernováknál ezerszer keményebb (nagyobb energiájú) fotonok formájában. (keménység a kitörés színképi jellemzője: megmutatja, hogy mennyivel több energiát sugároz magasabb frekvenciákon mint alacsonyabbakon.)
Ezek a kitörések néhány ezred másodperctől 100 másodpercig (átlag: 20-30s) tartanak.
A rövidebb, és hosszabb kitörések jellegzetességei eltérnek egymástól.
-a rövidebbek gamma-színképe keményebb, s a fotonok szorosabban (esetleg csomókban) követik egymást. Itt a kitörés energiájának - az idő múlásával - egyre kisebb része alakul át gamma-sugarakká.
-a "hosszú" kitöréseknél egyenes arányosság van a kitörés időtartama és az energiasűrűsége (fluenciája) között, tehát az energia gamma-sugarakká való átalakulásának mértéke viszonylag állandó. (az elektromágneses színkép látható fényen túli része növekvő energiák szerinti sorrendben: ultraibolya, röntgen-sugárzás, gamma-sugárzás).

Geostacionárius pont
Ez az a pont, ahol már a centrifugális erő olyan nagy, hogy kiegyenlíti a gravitációt. (Az itt elengedett tárgyak a geostacionárius pályájú műholdakhoz - hasonlóan - lebegnének). Ennél a pontnál nagyobb távolságra a forgás miatti centrifugális erő nagyobb mint a Föld vonzóereje.

Gravitációs mikrolencsehatás
Amikor egy fekete lyuk keresztezi egy csillag látóvonalát, a gravitációja annyira meggörbítheti a mögé került csillag fényét, hogy a csillag képe megkettőződik. A gravitációs lencsehatás azonban fel is erősíti a képét, a csillag látszólag kifényesedik. Ezek együtt a gravitációs mikrolencse hatás. Ezek felhasználásával készült megfigyelések azt valószínűsítik, hogy sok kisméretű fekete lyuk kóborol a Tejútrendszerben.

Göncölszekér
Göncölnek egyszer eltört a szekere rúdja, és hiába kérlelte az embereket, hogy segítsenek megjavítani. Ekkor haragosan a lovak közé csapott, és kocsijával felrepült az égbe, és azóta jár körbe a Sarkcsillag körül. Nem tudják, hogy ki volt az a Göncöl, akit sem a kereszténység, sem a mai korunk nem tudott kitörölni a magyar mitológiából.

Gravitációs hullámok
Közvetlenül nem mutathatók ki, de ha két egymáshoz nagyon közeli két (fehér) törpecsillag között közvetlen anyagátadás nincs, mégis közelebb sodródnak egymáshoz, akkor ez a - szoros közelség miatt keletkező - gravitációs hullámok által elvitt energia miatti energiacsökkenésnek tulajdonítható. Így közvetetten érzékelhetők a gravitációs hullámok.
A gravitációs hullámokat az einsteini relativitás elmélet jósolta meg. Habár sok közvetett bizonyíték van rájuk, közvetlenül még nem tudták kimutatni. Gravitációs hullámok nagyon nagy tömegű testek (fekete lyukak, galaxisok) ütközésében (v. az ősrobbanást követő 10-32-dik másodpercben) keletkezhetnek. Mivel bennük a téridő meggörbülése terjed, ezért a testeken átfutó gravitációs hullámok a tér egyik irányában megnyújtják, rá merőlegesen pedig zsugorítják a léptéket.

Gravitációs vöröseltolódás
Einstein általános relativitáselmélete szerint a csillagok gravitációs vonzása csökkenti a fotonok energiáját, azaz egy távoli megfigyelő számára a sugárzás hullámhosszát a hosszabb hullámhosszak irányába tolja el. A gravitációs vöröseltolódás mértéke összefügg a neutroncsillagok tömegével, és sugarával.

Heroldok
A heraldika - azaz a címertan - a középkori hivatalnokokról, a heroldokról kapta a nevét. Kezdetben a lovagi intézményekért, és az udvari szertartásokért feleltek, és a krónika írások mellett a címerkönyveket is vezették. A lovagkor elmúlásával már csak a címerek felügyelete maradt a dolguk, a kevesebb feladat miatt a 16. századtól már csak a vezetőjük - címerkirály - tiszte maradt meg.

Hidrogén-peroxid
Hidrogén-peroxid a csillagközi térben a kozmikus porszemcséken jöhet létre hidrogén- és oxigénmolekulákból, majd a hidrogénnel kölcsönhatva víz képződik belőle. Azonban a csillagközi felhőkben nagyon alacsony a koncentrációja, 10 milliárd hidrogénmolekulára jut egyetlen hidrogén-peroxid molekula.

Hinta-manőver
Gravitációs hinta-manőver segítségével nem csak üzemanyagot takaríthatnak meg az űrhajók, hanem a rakétáik által biztosítottnál is nagyobb sebességre tudnak felgyorsulni. Ha az űrhajó, és a bolygó ellentétes irányban mozog, akkor az egymáshoz viszonyított sebességük elég nagy lehet ahhoz, hogy a szonda - megnövekedett sebességgel - hiperbola pályán (aminek egyik fókuszában a bolygó van) kerülje el a bolygót (Ha egy irányban haladnak, akkor az űrhajónak a bolygóhoz viszonyított sebessége kisebb lesz, és így ellipszis pályára áll körülötte).
A hinta-nanőver lényege a hatás-ellenhatás elvében van, hiszen a megközelítés helyén nemcsak a bolygó vonzza az űrhajót, hanem az űrhajó is a bolygót. Így a bolygó, és az űrhajó pályája is megváltozik. Ez az arány - ha a Földet használnánk gyorsításra - pl. az űrszonda tömegét 1 tonnának véve 1 : 6 x 1021-hez (ennyiszer nagyobb a Föld tömege). Ugyanez az arány a Jupiternél (=318-szoros Föld tömeg) ~1024-szeres nagyságrendű. Tehát a Jupiter pályaváltozása elenyésző, az űrhajóé pedig az óriásbolygó pályaváltozásának a 1024-szerese lesz.

Hipernova
Az óriáscsillag belsejében a különböző elemek fúziója szerint rétegeződve folyik az energiatermelés: H, He, (C,O,N), Si, Mg, Fe. Amikor elfogy a fűtőanyag, akkor rövid de látványos végét ér a csillag.

Hipersebességű csillagok
Eddig két féle a Tejútrendszerből kifelé száguldó csillagot észleltek.
Az egyik típus a galaxis középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukkal történő kölcsönhatásból nyerte az óránkénti 1,5-2 millió kilométeres sebességét. De észleltek egy óránkénti 3 millió kilométeres sebességgel a Tejútrendszerből kifelé tartó neutron csillagot is. Ezt valószínűleg egy erősen "féloldalas" szupernova-robbanás gyorsította erre a hatalmas sebességre, a neutroncsillagot és a szupernova-maradványt ellentétes irányba lökve.

Hipparkhosz
Hipparkhosz (i.e. 180-125) csillagászati-matematikai megfigyelései mellett, elkészítette - mintegy ezer csillagot tartalmazó - katalógusát is. A csillagok fényességének jelölésére megalkotta a magnitúdórendszert, amelyben a csillagokat hat csoportba osztotta. A legfényesebbeket 1-esnek vette, a szabad szemmel még láthatókat pedig 6-os magnitúdójúnak.

Hőmérsékleti sugárzás
Minnél forróbb egy test, annál rövidebb hullámhosszon van a hőmérsékleti sugárzásának a maximuma. Pl: a Nap sárga fényű, mert energiaeloszlásának a csúcsa az optikai színképtartomány sárga színéhez esik. A nála forróbb csillagok pedig kék színnel világítanak. A legforróbbak (felszínük hőmérséklete elérheti a 100 ezer Co-ot is) az ibolyántúli tartományban bocsátják ki energiájuk zömét. Ha a sugárforrás hőmérséklete eléri az egymillió fokot, akkor az a röntgentartományban sugároz. Érdekes módon még pl. a Holdunk is "röntgensugárzó". A Napkorona hőmérséklete (a légkörének felső rétege) a kétmillió fokot is eléri, így röntgensugárzó. A Hold felszínén lévő elemek ezt elnyelik, s amikor a fluoreszcens emisszió során visszakerülnek alapállapotba (a gerjesztett állapotból), akkor az elemre jellemző röntgenszínképvonalakat bocsátanak ki.

H II-zónák
A csillagközi hidrogéngáz önmagában nem világít, de ha erős sugárzás ionizálja, akkor az ionizált hidrogén rekombinációs sugárzást bocsát ki. Ezeket a fénylő ionizált hidrogénfelhőket hívjuk H II-zónáknak.

H2O
Naprendszerben leggyakrabban a vízzel (vízjéggel) találkozunk. Ennek az az oka, hogy a hidrogén a leggyakoribb anyag a világűrben. Oxigén pedig a csillagfejlődés vége felé, a kisebb tömegű csillagokban nagy mennyiségben keletkezik.

Ida
Az Ida egy kisbolygó, amely a fő kisbolygóövben kering. 54x24x15 km-es szabálytalan alakú, kráterekkel borított égitest.

Inflációs modell
Az inflációs vagy felfúvódó modell szerint a Nagy Bumm (az ősrobbanás) után a másodperc egy töredéke alatt a Világegyetem mérete hirtelen a sokszorosára fúvódott fel, s közben az anyag és az energia eloszlásának egyenetlenségei szinte teljesen kisimultak. Ezt az időszakot nem láthatjuk, mert a fény (a fotonok) és az atomos anyagot alkotó töltött részecskék (protonok, elektronok) között gyakori erős kölcsönhatás volt.
Csak, mintegy 300 ezer évvel később, - amikorra a Világegyetem 3000oK-re hűlt le, s megkezdődött a hidrogénatomok kialakulása is - vált "szabaddá" a fény.

Infravörös detektorok
Az infravörös sugárzás a szemünk számára láthatatlan, de egy tartományát hősugárzásként érzékeljük. A hagyományos detektorok cellái (pixelei) a beléjük csapódó infravörös fotonokat elektromos jellé alakítják. Az újabb infravörös érzékelők több száz nagyon vékony GaAs (galliumarzenid) rétegből állnak. Ezek a rétegek kvantumvölgyként működnek. Az innen a megfelelő energiájú foton által kiszabadított elektronok, a csipen lévő "kiolvasó rétegbe", onnan pedig egy, ebből a képet megalkotó számítógépbe kerülnek.
Ez az "infravörös spektroszkóp" 8-12 mikrométeren dolgozik, s mivel az egyes hullámhosszakhoz (színképvonalhoz) tartozó intenzitásokat is méri, ezért az infravörös képen kívül a kémiai összetételt, és a mozgásirányt (+sebességét) is meg lehet vele határozni.

Infravörös színképtartomány
A távoli csillagok fénye a csillagközi felhőkön áthatolva gyengül, a csillagközi felhők poranyagában (amely a felhők tömegének 1%-át teszi ki) pedig el is nyelődik. Szerencsére azonban a porszemcsék az elnyelt sugárzást infravörösben visszasugározzák. Így az elektromágneses színkép infravörös tartományában messzebbre tudunk látni, és a porfelhőkbe is be tudunk tekinteni. Sőt a Világegyetem tágulása miatt nagy sebességgel távolodó galaxisok fénye is átcsúszik - a vöröseltolódás hatására - az infravörös tartományba.
Hátrány, hogy a földi légkör - főleg a benne levő vízgőz miatt - elnyeli az infravörös sugárzás nagyobb részét. Ezért helyezik ezeket a távcsöveket a világűrbe.
Másik nehézség az, hogy az abszolút o fok közelébe kell hűteni az egész mérőberendezést. A szobahőmérsékletű és az annál hidegebb testek hőmérsékleti sugárzása főleg infravörös fotonok formájában történik, s ez az erős zajforrás elnyomná az égitestek felől érkező gyenge jeleket.

Ionhajtómű
Ennél a meghajtásnál a tolóerőt a pozitív töltésű ionok elektromágneses térben való gyorsításából nyerik. A hajtómű végénél nagy sebességgel kiáramló ionnyaláb a hatás-ellenhatás törvénye (rakétaelv) értelmében az ellekező irányba gyorsítja az űrhajót. Hátránya, hogy ez a tolóerő a hagyományos kémiai meghajtáshoz képest gyenge. Előnye, hogy az üzemanyagfelhasználás jó hatásfokú, így ez a viszonylag kis erő hosszú idő alatt nagy sebességre gyorsítja a rakétát.
Pl. egy 10 kilovatt teljesítményű ionhajtómű amely az elektromos mezők segítségével lövelli ki a xenongáz üzemanyagát, és sok ideje van gyorsulni, végül az űrszonda tízszer gyorsabb lesz, mint egy vegyi alapon működő rakéta. Ráadásul nagyon takarékos is, maximum 3,3 milligramm xenont használ fel másodpercenként, így csak pár száz kiló üzemanyagra van szüksége a hosszú útján.
Üzemanyaga általában xenongáz, ennek atomjait elektronokkal bombázva ionizálják, majd egy nagyfeszültségű ráccsal felgyorsítják. A hajtóműiből nagy sebességgel kiáramló ionok végzik az űrhajó meghajtását (az ezzel ellentétes irányba, a hatás - ellenhatás törvénye alapján).
Pl. a SMART-1a 367 kilogrammjával a 100 millió kilométeres útját (csak) 60 liter üzemanyaggal teszi meg, a hagyományos kémiai hajtóműveknél jóval takarékosabb ionhajtóműve miatt.

Jég
Naprendszerben jégnek az olyan szilárd kristályrácsba fagyott anyagokat nevezzük, amelyek szobahőmérsékleten folyékony vagy gáz halmazállapotúak, de az egyes bolygókon vagy holdakon uralkodó nagy hidegben szilárd halmazállapotúvá válhatnak. Ilyen lehet a szárazjég (a szilárd kristályrácsba fagyot CO2 molekulák), hasonlóan a "nitrogénjég", a "metánjég", klatrátok (vízjégbe más molekulák keverednek)

Jetek
A legtöbb galaxis magjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk időnként szűk nyalábban, közel fénysebességű részecskékből álló forró plazmasugarakat (ezek a jetek) bocsát ki.
A fekete lyukba örvénylő anyag lapos, forgó anyagkorongot (ez az akkréciós korong) alkot. Miközben az anyag a korong külső széleitől befelé sodródik, a korongra merőleges mágneses térerővonalak egyre jobban megcsavarodnak, s a korong közepénél a fekete lyukakkal együtt forgó gravitációs tér hatására egyre jobban megsodródnak. Ha túl sok anyag zuhan a fekete lyuk felé, s nem bírja mindet elnyelni, akkor egy részét kifelé löki. Ezek belekerülnek a megcsavart mágneses térbe, s a tér gyorsító hatása miatt egyre gyorsabban száguldanak kifelé, s eközben erős fény- és egyéb sugárzásokat bocsátanak ki. Amikor a kifelé áramló plazma nekiütközik a gyorsító tartomány határának (ezt egy álló lökéshullámfront alkotja), akkor egy fényes felvillanás jön létre (fény, röntgen, és gammasugár kitörés)
Az M87 óriásgalaxisból a látható fény fotonjainak az energiáját ezermilliárdszorosan meghaladó VHE (nagyon nagy energiájú) gamma-sugárzást mértek. A korábban - extragalaktikus forrásokból (a blazárokból) - a relativisztikus sebességre gyorsult részecskéktől származtathatóak, és a jet haladásának irányába fókuszálódnak.

Kármán-vonal
A légkört az űrtől elhatároló ~ 100 km magasságban húzódó vonalat Kármán Tódor magyar származású tudósról nevezték el.

Kisbolygók
Név Méret Távolsága a Naptól
Santa 2000x1000x1200 km 35-52 CsE
Xena ~ 2700 km 38-98 CsE
Easterbunny ~ 1600 km 39-53 CsE
Sedna ~ 1500 km 76-975 CsE
Orcus ~ 1100 km 31-48 CsE
Quaoar ~ 1000 km 42-45 CsE
Varuna ~ 700 km 41-45 CsE
Ixion ~ 550 km 30-49 CsE
Ceres ~ 1000 km 2,5-3 CsE
Vesta 580x560x460 km 2,3-2,5 CsE
Pallas 570x530x500 km 2,7-2,8 CsE
...
(1 CsE ~ 15 millió km)

Kisbolygók
2001 decemberében egy ~ 1 kilométeres átmérőjű kisbolygó száguldott el tőlünk ötszörös Föld-Hold távolságban (azaz ~ 2 millió kilométerre)
2004 március 31-én egy hétméteres kisbolygó 6500 km-re közelítette meg a Földet.
2009 november 6-án ugyancsak 7 méter körüli kisbolygó 14000 km-re haladt el a Földtől, ezt is csak 15 órával a Föld mellett történő elhaladása előtt fedezték fel.
A 2002 NY 40 aszteroida átmérője 800 méter, s meglehetősen elnyúlt pályája a kisbolygó-övezettől a belső Naprendszerig tart. A Föld-Hold távolság 1,3-szeresére közelítette meg a Földünket.
Eddig ~ 110 ezer kisbolygót fedeztek fel a világon.
(Napunk szomszédságában elszáguldó fekete lyukat fedeztek fel a rádió- és röntgen- csillagászok, amely egyharmad naptömegű kísérőjétől folyamatosan szív el anyagot.)

Kollapszár
Kollapszár olyan csillagokból lesz, amelynek eredeti tömege 25 naptömegnél nagyobb. Miután hidrogénkészletét feldolgozta, még több egyre magasabb hőfokon végbemenő rövidebb fúziós cikluson megy át, melyekben egyre nehezebb elemeket termel. Az utolsó elemek a szilícium, a nikkel, és a vas. A vasnál azonban a fúzió leáll, mivel az annál nehezebb elemek fúziós előállítása már energiát igénylő folyamat volna. A reakciók leállása után a csillag középpontjában csökken a nyomás. A 10-25 naptömegű csillagoknál ezt szupernovarobbanás követi, itt azonban némi késleltetéssel vagy azonnal fekete lyuk jön létre. Az azonnali esetben a kifelé tartó lökéshullám - amely a szupernovákat felfújja - ki sem alakul.
Késleltetett esetben a kifelé tartó lökéshullám ugyan elindul, ám anyagának nagy része másfél perc alatt visszazuhan, egyik része fekete lyukká, a másik részéből pedig a forgástengely mentén anyagáramlás indul kifelé, ~ egyharmadnyi fénysebességgel.

Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás a periódusos rendszer minden elemét tartalmazza, benne sok a vas, a szilícium, és a magnézium, amelyek a fénysebesség 80%-ával is közlekedhetnek. Az emberi szervezeten áthatolva 10-100 nanométeres körben erős ionizáló hatásuk révén károsítják a szöveteket. A kozmikus sugárzásban lévő protonok, és neutronok az emberi szövetekben lévő szén - és oxigénatomokba - ütközve szétszabdalják azokat.

Kozmológiai állandó
Einstein általános relativitáselmélete megengedi egy kozmológiai állandóval jellemezhető sötét energia létzését. Ez az üres (anyag nélküli) téridő sajátossága, amely a Világegyetemet egyre gyorsabb tágulásra készteti (Einstein élete legnagyobb baklövésének nevezte)
Azonban a távoli szupernovák tanulmányozásakor 1997-ben kiderült, hogy a Világegyetem tágulásának üteme egy ideje valóban gyorsul, tehát a sötét energia valóban létezik, és nem csak egy matematikai lehetőség.

Kriovulkánok
Elképzelhető, hogy a jéggel borított bolygókon, vagy holdakon jeget okádó jégvulkánok (kriovulkánok) működnek. Ilyenek lehetnek pl. a Szaturnusz legnagyobb holdján a Titánon lévő 1000 méteres vulkáni kúpok.

Kvantumfluktuáció
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás hőmérséklet eloszlásában nagyon piciny ingadozások vannak, ezek oka a Világegyetem egykori kis sűrűségfluktuációja, amelyek azóta a gravitációs vonzás hatására csillagokká, galaxisokká nőttek. A sűrűségingadozások viszont az inflációs (felfúvódó) modell szerint a Nagy Bumm forró plazmájának kvantumfluktuációiból jöttek létre az első 10-32 másodpercben, amikor is a Világegyetem kezdeti méretének a sokszorosára fúvódott fel. Az infláció által megnövelt kvantumfluktuációk a forró plazmában koherens rezgéseket (hanghullámokat) keltettek.

Kvarkcsillagok
Egy 11 kilométer átmérőjű, és 700 ezer fokos objektum felfedezése azt sugallja, hogy ez nem lehet neutroncsillag, hanem ennél is sűrűbb kvarkcsillagnak kell lennie. Az erős kölcsönhatásban résztvevő elemi részecskék (a hadronok) családjának minden tagja hat féle építőelemből, azaz kvark összetevőkből épül fel.
A legismertebb hadronok: proton, és a neutron, ezekből épül fel minden atomnak a magja. (A proton és a neutron 3-3 kvarkból épül fel).

Kvazárok
A csillagászok megfigyelése szerint majdnem mindegyik galaxis belsejében van egy szupernagy tömegű (több millió, vagy több százmillió Nap tömegű) fekete lyuk.
Egy újabb elmélet szerint - mivel a Világegyetem legkorábbi szakaszában is megfigyelhetők már kvazárok - a Nagy Bummot követő korai időszakban, még nem volt elegendő idő arra, hogy csillagokból alakuljanak ki fekete lyukak (A csillagok, a gravitációs vonzással összegyűjtött anyag begyulladása után, a nukleárisenergia-termeléssel, olyan kifelé irányuló nyomást hoznak létre, ami megakadályozza a további anyagbeáramlást.) ezért szerintük:
-a csillag állapotot átlépve - közvetlenül az anyagbeáramlásból (ha elég nagy ennek az üteme) alakulhat ki a fekete lyuk. Az anyag ilyen gyors sűrűsödését pedig a sötét anyag nyomása okozhatja.
A kvazárok tevékenységük csúcsán több ezerszer fényesebbek a közönséges galaxisoknál.

Lagrange-pontok
A librációs, vagy Lagrange-pontokban a nulla gravitációs hatás érvényesül. Ugyanis az égitestek gravitációs hatása olyan erőteret hoz létre, amelyben az ellentétes irányú vonzások nem csupán módosíthatják, hanem ki is olthatják egymást.

Levegő
1 dm3 (= 1 l) levegő (szobahőmérsékleten, tengerszinten) ~ 2,7x1022 molekulából áll. A Tejútrendszer csillagai közötti térben 1 dm3-ben 1 atom található. A galaxisok közötti térben pedig 1 m3-ben van 1 atom.

M típusú csillagok
Az M típusú törpék tömege a Nap tömegének 5%-tól az 50%-ig terjed, a Tejútrendszer csillagainak 70%-át ezek alkotják. A kisebb tömeg miatt hosszabb az élettartamuk: 40-100 milliárd évet is élhetnek (A G típusú csillagok (ilyen a Napunk is) élettartama 10 milliárd év körüli.)

Magnetárok
A magnetárok rendkívül erős mágneses terű neutroncsillagok, amelyek a szupernova-robbanásból visszamaradt csillagmagból keletkeznek. Ha ez gyorsan forog, akkor a mágneses tere az eredetinek, akár az ezerszeresére is felerősödhet, elérheti a 100 Gigateslát is.

Mikrohullámú háttérsugárzás
A Nagy Bumm fényéből a Világegyetem 13,7 milliárd éve tartó tágulása során mikrohullámú háttérsugárzás lett. A benne ma is mérhető egyenletlenségek megmutatják az akkori sűrűségingadozásokat, így ezekből számos következtetést levonhatunk. Világegyetemünket nemcsak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) tölti be, hanem a kozmikus neutrínók háttértengere is. (ezek tömeg nélküli részecskék, amelyek más anyagi részecskékkel csak nagyon gyengén hatnak kölcsön, és csaknem fénysebességgel száguldoznak)
Az égbolt mikrohullámú térképének mintázata az akkori sűrűségingadozásokat, és a kialakult (hang)állóhullámok jellemzőit őrizte meg nekünk. Ebből a mintázatból lehet következtetni a korabeli Világegyetem méretére, és anyagára.
A Nagy Bumm után az Univerzum anyagának 10%-át neutrínók, 12%-át atomok, 15%-át fotonok, és 63%-át a sötétanyag tette ki.
(a sötét energia ekkor még kis százalékban lehetett jelen.)
Ma a 72% a sötét energia; 23% a sötét anyag; 4,6% az atomok, és 1% a neutrinók részaránya.

Multiuniverzum
A mai Világegyetem kialakulása kevés fizikai paramétertől függ: ha néhány kezdeti értékről indulunk, akkor a Nagy Bumm után az összes többire automatikusan beáll. Ám a kezdeti értékek csak egy különleges (a mostani) esetben vezetnek lakható Világegyetemhez, s a mi magunk létrejöttéhez. Ezt a helyzetet ez az elmélet úgy magyarázza, hogy a Világegyetemünk egy nagyobb egység, a multiuniverzum része. A multiuniverzumban pedig számtalan féle világegyetem létezik, ebből egy - különleges helyzetű - a miénk, amelyben kialakult az élet, és a tudat.

Műholdak
Műholdakat szállító rakéták pályára állításának a költsége jelenleg 500 millió $ körül van (2010).

Nagy Bumm
A legkönnyebb kémiai elemek - a hidrogén (75%), a hélium (25%), lítium (nyomokban) - röviddel a Nagy Bumm után keletkeztek. Az összes többi elem jóval később a csillagok belsejében nukleáris folyamatok eredményeként képződött.

"Nagy Kihalás"
A földtörténet során ötször következett be tömeges fajpusztulás, ebből kettőt már bizonyítottan kozmikus ütközés okozott: A Nagy Kihalást a 251 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódó Mount Everest méretű kisbolygó okozta, amely nagy mennyiségű port dobott a légkörbe, és tömeges vulkánkitöréseket gerjesztve az akkori élővilág több mint 90%-át elpusztította (A másik a 65 millió évvel ezelőtti (Chicxulub-kráter), amely a dinoszauruszok pusztulását okozta)

Nagy Visszapattanás
A Standard modell szerint a Világegyetemünk fejlődése egy szinguláris pontból hatalmas ősrobbanással, a Nagy Bummal kezdődött. Mivel idő sem létezett, ezért nem lehet feltenni azt a kérdést, hogy mi volt előtte.
Az Einstein-féle általános relativitás-elmélet szerint a Nagy Bumm matematikailag értelmezhetetlen, mert egy szinte térbeli kiterjedés nélküli, végtelenül kicsi térfogatban, végtelenül nagy anyag és energiasűrűség van. A Nagy Visszapattanás elmélet az einsteini elmélet hiányosságának mondja, hogy teljesen klasszikus, azaz a kvantumos jelenségeket nem veszi figyelembe, pedig ilyen különleges körülmények között pont a kvantumingadozások játszhatnak fontos szerepet.
Szerintük a kezdőpont egy kicsi, de nem nulla térfogatú, ebben hatalmas de nem végtelen energia van, így a kezdet nem válik matematikailag szingulárissá. A kvantumhúrok a kezdőpothoz közeledve megfeszülnek, s ezért a gravitáció taszításba vált, így az Univerzum nem éri el a szinguláris állapotot.
Az előző Univerzumról elvileg sem tudhatunk meg mindent a kvantumjelenségek elvi korlátozó jellemzője miatt.
(pl. egy részecske helyzete és impulzusa ("sebessége") egyidejüleg nem határozható meg teljes pontossággal, csak a Heisenberg-féle határozatlansági reláció által megengedett határok között).

Naprendszer
Keletkezése 4,6 milliárd évvel ezelőtt volt.
A Naprendszert egy hatalmas porgyűrű veszi körül, amely már a Szaturnusz-pályájánál elkezdődik. Ennek kialakulása még a Naprendszer kialakulásának a kezdetére nyúlhat vissza: A korai Nap által kisugárzott napszél kifújta a közeléből a könnyebb elemeket. Ezért vannak a Naphoz közelebb a sűrűbb kőzetbolygók, távolabb pedig az óriás gázbolygók. (Azonban a Neptunuszon túl létezik egy második kisbolygóöv is, a Kupier-öv. Ide soroljuk a Plutót is amelynek erősen elnyúlt elliptikus pályája 30 és 50 cs.e. között húzódik.)
Naprendszernek 18 db 400 km-esnél nagyobb jeges holdja közül, csak 5 kráterekkel teli, inaktívnak látszó égitest van.
A Naprendszer holdjai - a Hyperion kivételével - mind kötött forgást végeznek, mint a mi Holdunk. Ha kör alakú pályán mozognak, akkor mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a bolygó felé. Holdrendszereknél azonban a holdak pályái egymáshoz igazodnak, azaz rezonanciában mozognak. Az egyenletesen forgó hold ugyanis Kepler törvényei értelmében az ellipszis alakú pályán nem egyenletesen haladnak, hanem bolygóközelben gyorsabban, bolygótól távol pedig lassabban.
Naprendszerünk a megismert exobolygó rendszerekhez képest kivételes rendezettséget mutat: nem zavarják a bolygók egymást, egy pályasíkban közel kör alakú pályákon keringenek. Az Uránuszról és a Neptunuszról feltételezhető, hogy nem a jelenlegi pályájukon keletkeztek - itt nem gyűjthettek volna össze ennyi anyagot-, hanem a Naphoz közelebb. A csillagközi térben eddig 10 olyan kisméretű bolygót találtak, amelyek a Naprendszerből kerültek oda.
A szimulációk azt sugallják, hogy a Jupiter és a Szaturnusz az Uránuszt és a Neptunuszt kijebb lökte, és egy ötödik óriásbolygót pedig teljesen kitaszítottak a Naprendszerből.
Naprendszer négy óriásbolygója két csoportba tartozik:
-Jupiter és a Szaturnusz gázóriások, amelyekben a kis szilárd magot hatalmas hidrogén. és hélium légkör veszi körül - az Uránusz, és a Neptunusz jégóriások, amelyekben a szilárd magot jeges kéreg és vékony légkör övezi.
Az Uránusznak és Neptunusznak a jelenlegi pályájukon történő kialakulásukhoz hosszabb időre lett volna szükség mint a Naprendszer teljes életkora. Ez azt valószínűsíti, hogy az óriásbolygók nem a jelenlegi pályájukon voltak mindig. Ezt támasztja alá az a mérés is, amely szerint a Jupiter légkörében háromszor-négyszer annyi nitrogén, argon, kripton, és xenon van, mint a számításokból várható volt.
A meteoritokban igen sok az irídium, és a vizsgálatok kimutatták, hogy a földkéreg kőzetrétegeiben 26 millió évenként periódikusan megszaporodott ez az anyag. Ennek legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy 26 millió évenként valami megzavarja a Plútón kívül keringő üstökösök pályáját. Ennek okozója - sokak szerint - egy a Nap körül 26 millió éves periódusidővel keringő (barna, vörös, vagy fekete,...) törpecsillag is lehet.
A Naprendszer kisebb égitestei közül az üstökösöket vízjéggel kevert porból, a kisbolygókat pedig alapvetően kőzetekből felépítettnek véljük. A Jupiter pályáján belüli, légkör nélküli kisbolygókról a víz a napfény hatására gyorsan elpárolgott. Azonban sok kisbolygó szilárd felszíne alatt nagyobb mennyiségű vízjég is megbújhat, amint az átlagsűrűségükből ez gyanítható is (pl. Ceresz).
A Naprendszerben a bolygók keringési iránya - az elmélet által vártnak megfelelően - megegyezik a Nap forgásának irányával. Bolygók a fiatal csillag körül örvénylő, a csillag keletkezéséből visszamaradt por- és gázanyagban (a proplanetáris korongban) jönnek létre, ez az anyagkorong pedig ugyanabba az irányba forog, mint a csillag.
Naprendszerünk "pereme":
A Plútó pályáján túl egy éles peremet feltételeznek a Naprendszerünkben, amelyen túl nincs bolygók képzésére alkalmas anyag. A Naprendszer Neptunuszon túli Kuiper övezetében a bolygók ~ 5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását követően megmaradt törmelékek gyűltek össze. Itt több objektum átmérője meghaladja a 160 km-t, de egyik pályája sem nyúlik túl nagyon a Plútóén (30-50 cs.e. közötti elliptikus pályáján).
A Naptól 55 cs.e.-re véget ér-e a Naprendszerünk, vagy csak nehéz észlelni a távolabbi objektumokat.
Úgy vélik, hogy a Plutónál távolabbról érkező üstökösöket is csak valamelyik óriásbolygó sodorta ezekre a pályákra. (Egyetlen olyan objektumot sem ismerünk, amely a Plútó pályáján túl keletkezett volna.)

Napszél
A napszél a Napból nagy sebességgel kiáramló plazma, amely főleg hidrogénionokból (protonokból), és elektronokból áll. A nagy napkitörések során a flerekből kiáramló napszél sebessége 1000 km/s feletti is lehet. A Nap légkörében végbemenő napkitörések (flerek) robbanási energiája milliárd megatonna körüli.

Napvihar
Egy erősebb naptevékenység nagy elektromágneses vihart kelthet a Föld légkörében. Ennek hatására nagy áramkimaradások lehetnek, megbénulhat a távközlési rendszerünk. 1859-ben már volt ilyen szupervihar, amely megbénította Európa és Észak-Amerika távírórendszereit (amelyek még kikapcsolt állapotban is - túlhevültek, és kigyulladtak. 1989-ben egy kisebb légköri zavar miatt Kanadában 6 millióan maradtak - akár több óráig is - áram nélkül.

NASA
1958-ban alapították a NACA utódjaként. A NASA (National Aeronauticsand Space Administration) a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Igazgatóság. Feladata a földi légkör, a világűr vizsgálata, űreszközök fejlesztése, űrhajósok kiképzése, és velük ürrepülések végrehajtása, ehhez kapcsolódó tevékenységek (nemzetközi is) koordinálása.

Neutrínó
1987-ben kezdődött a neutrínó csillagászat, ekkor észleltek először neutrínódetektorral egy távoli csillagrobbanást. A kozmikus neutrínóforrások főleg olyan csillagászati objektumok, amelyekben hatalmas energiakitörések mennek végbe: aktív galaxismagok, gammakitörések forrásai.
A neutrínók elektromosan semleges, nulla vagy az elektronhoz képest is elenyésző tömegű részecskék (ha van valamekkora tömegük, akkor a sötét anyag tömegének jó részét adják), amelyek minden más részecskével csak gyenge kölcsönhatásba lépnek. Ezért csak közvetve, az általuk kiváltott folyamatokban keletkező más részecskék által mutathatók ki. Pl: a víz protonjaival ütközve nagy energiájú müonokat (elektronhoz hasonló, de annál 200-szor nehezebb részecske) hoznak létre, amelyek Csernekov sugárzást hoznak létre. (ez a részecske sebességétől, és a közeg törésmutatójától függő nyílásszögű kúppalást mentén terjedő fénysugárzás, amely akkor keletkezik, ha az elektromosan töltött részecskék a közegbeli fénysebességnél gyorsabban haladnak), és a detektorok ezt fogják jelezni.
Ezeknek a tulajdonságaiknak van előnyük is, olyan távoli helyekről, és objektumokról szerezhetünk tudomást, amelyekről semmilyen más információ sem juthat el hozzánk, sőt mivel a Világegyetemet átszövő mágneses terek sem tudják eltéríteni, még a forrásuk iránya is meghatározható.

Neutrínóoszcilláció
Neutrínók a leptonok családjába tartoznak, nincs elektromos töltésük, nyugalmi tömegük nagyon kicsi, nullához közeli. Mivel a részecskék között ható erők közül egyedül a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt, ezért szinte akadálytalanul hatolnak át az egész Földön is (testünk minden cm2-én másodpercenként milliárdnyi nagyságban hatolnak át a neutrínók). Három fajtájuk van: elektron, - müon, - tau - neutrínó. Ezek egymásba való átalakulását hívjuk neutrínóoszcillációnak.

Neutroncsillagok
A neutroncsillagok belsejében a neutronok olyan sűrűn helyezkednek el, mint a nukleonok az atommagban, azaz a térfogatnak a 74%-át töltik ki (=ugyanaz az arány, ami az egyforma gömbökkel elérhető maximális térkitöltés).
Egy 24 km átmérőjű neutroncsillagban 1,4-2 Nap tömege van beszorítva. (ebből a sűrűségű anyagból egy gombostűfejnyi 1 millió tonna volna)
Az ismert, legnagyobb tömegű neutroncsillag 1,97 naptömegű lehet. 2 Nap tömegnél nagyobb tömegű neutroncsillag nem lehet, mert fekete lyukká omlik össze.
A nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanása után marad vissza, a hatalmas nyomás a negatív elektronokat belepréseli a pozitív töltésű atommagokba, a protonok neutronokká alakulnak (a különösen nagy tömegű csillagok szupernóva - robbanások után fekete lyukká omlanak össze). Az átlagosan 15 km átmérőjű, rendkívül sűrű égitestek, gyorsan forgó pulzárként figyelhetők meg, jellegzetes rádió, - és röntgensugárzást bocsátanak ki. Itt még a kvarkok "bezárt" állapotban vannak.
Azonban lehet, hogy bizonyos tömeg felett egy újabb mégnagyobb energiájú szupernova-robbanás következik be, amely során még a neutronok is alkotóelemeikre - kvarkokra - esnek szét, és így egy kvark-anyagból álló kvarkcsillag alakul ki.
Az erősen kölcsönható részecskék - a hadronok - pl. az atommagot felépítő proton és neutron hatféle kvarkból épülnek fel (a protont az u ud, a neutront az udd kvarkok alkotják). A kvarkcsillagban az s kvark is megjelenik ("ritka" kvark, eredetileg ritkán előforduló, bomlékony hadronokban fedezték fel).
A kvarkok a hadronokban kötött állapotban vannak ("börtönbe zárt kvarkok"), azonban a feltételezett kvarkcsillagban szabad állapotban vannak. (Szabad állapotban kvarkok csak a Nagy Bummot közvetlenül követően, a Világegyetem forró ősanyagában léteztek.)
Neutroncsillagok akkor keletkeznek, ha egy nagyon nagy tömegű csillag összes nukleáris tüzelőanyagát elhasználva, magja gravitációsan összeomlik, s a csillag szupernovaként szétrobban. Az összeomlott forró ~20 km átmérőjű magja körül a Földénél 100 milliárdszor erősebb gravitációs tér van, és a Földénél 100 ezer milliárdszor erősebb megneses tere. Anyagából 1 teáskanálnyi több mint 1 milliárd tonnát nyomna. Azért nevezték el őket neutroncsillagnak, mert úgy vélték, hogy főként szorosan összepréselt neutronokból állnak, de az is elképzelhető, hogy pionokból, kaonokból,vagy szabad kvarkokból állnak.
A neutroncsillagok a Napunknál legalább 1,5-szer nagyobb csillagok végállapotai, a szupernova-robbanás utáni gravitációs összeomlás az atomhély elektronjait az atommagokba préseli, ezért a neutroncsillag csak semleges neutronokból áll. A nagyobb neutroncsillagokból egy újabb gravitációs összeomlással fekete lyukak alakulnak ki.

Okkultációs jelek
Amikor egy objektum elvonul egy távoli csillag előtt, akkor annak fényereje átmenetileg lecsökken, ezt nevezzük okkultációs (fedési) jelnek.

Orion (Ori)
Poszeidón tengeristen, és Eurüalé gyermeke. Állandóan szerelmes volt, és álandóan vadászott. Végül Kréta szigetén Artemisz istennő vadászcsapatához csatlakozott kutyájával Szíriusszal együtt.

Oroszlán csillagkép
A késői Egyiptomban, amikor a Nap éves útján az Oroszlánhoz közeledett, akkor következett be a Nílus áradása. Ezért övezte vallásos tisztelet, és ezért lehetett az Oroszlán a tűz és a víz szimbóluma is.

OSO
Orbiting Solar Observatory (keringő napfizikai obszervatórium). A NASA 1962-75 között nyolc OSO-t indított a Nap elektromágneses sugárzásának vizsgálatára (ultraibolya, röntgen, tartományban)

Oxigén
Oxigén az élet nélkül csak elenyésző mennyiségben van jelen egy kőzetbolygó légkörében. Az ultraibolya sugárzás - a vízgőz elbontásával - ugyan termel valamenyi oxigént, de azt a felszíni sziklák, és ásványok oxidációs folyamatokban hamar megkötik (pl: vas rozsdásodása). Tehát az oxigénben dús légkör azt mutatja, hogy a légkör nincs kémiai egyensúlyban a bolygó felszínével, valamilyen aktív forrás (pl. fotoszintézis) folyamatosan pótolja a geológiai folyamatokban megkötött oxigént. (Nem csak szénvegyületeken alapuló élet lehet ez, a szén szerepét átveheti a hozzá nagyon hasonló szerkezetű szilícium.)

Ősrobbanás
A Nagy Bumm nagyjából 14-16 milliárd éve történt, a kozmológia standard modellje szerint ebben született a Világegyetemünk. Az első félmilliárd évben a Világegyetem tágult, és közben addig hűlt, még izzó anyaga semleges atomokká állt össze (főleg hidrogénné, és héliummá) A következő csaknem félmilliárd év a kozmikus sötétség kora. Ennek végére a gravitáció hatására összesűrűsödtek az első csillagok, majd a nukleáris fúziójuk beindulásával ismét fények gyúltak a Világegyetemünkben.
Az első 300 ezer évben a forró folyadékszerű plazma a szabad elektronok és a fotonok közti erős kölcsönhatás miatt átlátszatlan volt a fény számára, de az akusztikus hullámok csaknem akadálytalanul terjedhettek benne. (a hőmérséklet csökkenésével, a szabad elektronok eltűnésével azonban fordított helyzet alakult ki)
A "sötétség korának" az vetett véget, hogy a semleges atomok újra ionizálódtak: atommagra és elektronokra estek szét, amit valószínűleg az első csillagok ultraibolya fénye váltott ki.

Pallasz
1802-ben másodikként fedezték fel a Pallasz (Athéné) kisbolygót. (A Mars és a Jupiter között már régebben kerestek egy bolygót, és örültek, hogy legalább a törmelékeit megtalálták). Szabálytalan formájú 580x560x500 km-es, (így a második legnagyobb kisbolygó), pályasíkja 35 fokot zár be az ekliptika síkjával. Naptól való távolsága 510 millió és 320 millió km között változik, 4,6 év alatt kerüli meg a Napot. Sűrűsége: 2,8 kg/dm3, felszínén szilikátos kőzetek, kevés vas és vízjég lehet.

Pánspermia elmélete
A földi élet idegen égitesti eredetéről szól a pánspermia elmélete, hiszen a meteoritok belseje nem feltétlenül hevül fel olyan nagy hőmérsékletűre, hogy a benne lévő élő vagy szerves anyag megsemmisüljön.

Perihelion
A bolygó keringési pályáján a Naphoz legközelebbi pont. (Ellentéte: aphelion).

Perturbációk
A gravitációs zavaró hatásoknak (perturbációknak) - amelyek a Naprendszer belsőbb övezetei (így a Föld felé) taszíthatják a kisbolygókat - a fő forrása a Jupiter. Azonban a Földre nézve veszélyesebb, nagy sebességű (impulzusú) az Oorth-felhőből érkező hosszú periódusú üstökösöktől megvéd minket a Jupiter erős gravitációs tere.

Planetáris ködök
A planetáris ködök központi csillagainak felszíni hőmérséklete 40 000 és 100 000 Kelvin között mozog, ezért a sugárzás maximuma nem a látható fénysugarak tartományába, hanem az utraibolya hullámhosszba esnek. A kék-zöld színeket a kétszeresen ionizált oxigénatomok adják, az egyszeresen ionizált nitorgénatomok elektronátmenetei vörös színű fotonokat bocsátanak ki.

Plazmaállapot
A Világegyetem túlnyomó része nem olyan kíméletes az atomokhoz mint a Földünk térsége. Vannak olyan forró és nagy sűrűségű csillagok ahol atomokról nem is beszélhetünk, az elektronfelhők belepréselődnek az atommagba, az egész égitest egy tömör, nagytömegű neutroncsillag.
Más csillagok pedig (pl. a mi Napunk) a magreakciók miatt magas hőmérsékletűek, a nagy forróság miatt, az állandó ütközések során az atomok a külső elektronjaikat elvesztik. Az anyag ilyenkor plazmaállapotban van, vagyis nagy sebességgel röpködő szabad elektronok, és ionok (különböző szinten elektronjaikat vesztett atomok) keveréke.
Az, hogy a plazmát alkotó ionok mennyire vannak megfosztva elektronjaiktól az a hőmérséklettől függ, nagyon magas hőmérsékleten akár az összes elektronjukat is elveszthetik. A becslések szerint a Világegyetem anyagának 90% plazma állapotban van. Minnél magasabb a plazma hőmérséklete, annál rövidebb hullámhosszon sugároz. Egészen forró anyag esetében a plazmát alkotó ionok főleg a röntgentartományban sugároznak.

Pulzárok
Kisméretű, a tengelyük körül gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek forgásuk közben a mágneses tengely irányába eső szűk nyalábban elektromágneses sugárzásokat (rádióhullám,...) bocsátanak ki. Mivel a forgástengelyük, és a mágneses tengelyük - általában - nem esik egybe, ezért ez a nyaláb körbe-körbe pásztázza az égboltot. A pulzárok (pl) 1,4-szeres Naptömegéhez 20 km-esnél kisebb sugár is tartozhat, egy milliszekundumos pulzár (pl) percenként 10 ezerszer is körbefordulhat.
A neutroncsillagok akkor keletkeznek, amikor a Nap tömegét néhányszorosan meghaladó csillagok a fűtőanyagukat elfogyasztván szupernovává alakulnak. A hatalmas robbanás után megmaradó 1,7-3 naptömegnyi mag csaknem teljesen szabad neutronok szuperfolyékony tömegéből áll. Az impulzusmegmaradás (törvénye) miatt a kis neutroncsillag rendkívül gyors pörgésbe kezd, valamint a mágneses terük is ebbe a kis (pl. 10 km átmérőjű) égitestbe sűrűsödik, így pl a 108 Teslát is meghaladhatja (ez a Föld mágneses terének 10 billiószorosa). A dipólus mágneses tér együtt forog a neutroncsillaggal, de ha tengelye nem esik egybe a forgástengellyel, akkor a mágneses tér pólusainál kilépő (és ellentétes irányba mutató) keskeny elektromágneses sugárnyaláb is körbeforog. Az ilyen sűrűn "villogó" rádióforrásokat nevezzük pulzároknak.

Rák-köd
1054-ben a kínai csillagászok egy új nagyon fényes csillagot fedeztek fel, amely a nappali égbolton is látható volt, több héten keresztül. Ma a helyén a Rák-ködöt láthatjuk. A 6500 fényévre látható felhő a Napnál tízszer nagyobb tömegű csillag maradványa, amely szupernovarobbanásban fejezte be az életét. A csillag magjából pulzár lett, amely egy a másodpercenként harmincszor körbeforduló neutroncsillag, a gázfelhői pedig a központtól 5 millió kilométeres óránkénti sebességgel távolodnak, benne jól kimutatható néhány elem: a hidrogén, a nitrogén, a kén, az oxigén.
1054-ben a nagy tömegű csillag már nem tudott atommagfúzióval további energiához jutni, ezért az egyensúlyi állapota megszűnt, saját gravitációjától összeomlott. Az összeomló csillag hőmérséklete pillanatok alatt nagyságrendekkel megnőtt, s ez olyan lökéshullámot indított el, amely hatalmas sebességgel a csillagközi térbe lökte a csillag anyagának nagy részét. (Régebben rákra emlékeztetett a köd alakja). Ma a pulzár a nagy energiájú sugárzásával a környezetét is melegíti, ezért van a körülötte lévő résznek olyan kékeszöld színe.

Sedna
Több mint háromszor olyan messze kering a Nap körül mint a Plútó (~ 13 milliárd km). Pályája túlnyúlik a Kuiper - övezeten, az Oorth-felhő belső övezetéhez tartozik. Átmérője ~ háromnegyede a Plútóénak: (1300)-1700 km.
A nagyon fényes és vörös Szedna félig sziklából, és félig jégből állhat, felszínének a hőmérséklete -240oC. Elnyújtott elliptikus pályájának legtávolabbi pontja 135 milliárd km távolságra van a Naptól (a Földnél ekkor 900-szor is távolabb van), ekkor felszíni hőmérséklete az abszolút nulla fok feletti 20 fok. A Nap körül 10500 év alatt tesz meg egy fordulatot. Bolygó a nevét az eszkimók óceánistenéről kapta, aki egy sellőhöz hasonló testű istennő, ő dönti el az eszkimóknak a vadászszerencséjét.

Sötét anyag
Feltételezése a galaxisok csillagainak a galaxis középpontja körüli keringési sebességükből következik. Sok galaxisban ez olyan nagy, hogy a galaxis látható tömege (a számunkra szemmel látható, és kézzel fogható, ugynevezet barion anyaga) a rendszert gravitációsan nem tudná együttartani, annak már régen szét kellett volna repülnie. A megfigyelt keringési sebességhez, és a galaxis együtt maradásához szükséges hiányzó tömeget feltételezik sötét anyagként.
Összesítve a Világegyetem anyag, és energiamennyiségének ~ 70%-át adja a sötét energia, amely a gravitációval ellentétes hatást kelt.
A sötét anyag létezésére csak a gravitációs hatásából következtethetünk.
A sötét energia nyomára 1999-ben bukkantak, amikor felfedezték, hogy a Világegyetem tágulása nem lassul, ahogy a modellek jósolták, hanem egy ideje már egyre gyorsul. A gravitációnak a tágulást fékező hatásával szemben egy másik kölcsönhatás dolgozik, a sötét energia.
A sötét anyag felismerésére 1933-ban jutottak abból a tapasztalatból, hogy a galaxisokban megfigyelhető fényes anyag össztömege kevés a galaxisok gravitációs összetartásához.
Egy új elméleti modell szerint a sötét anyag részecskéi egyúttal önmaguk antirészecskéi is. Ezért amikor ütköznek, összenergiájuk harmadából neutrínok, másik harmadából fotonok, és elektron-pozitron párok - tehát normál anyag - keletkezik. Tehát fényük is lesz, és anyagot is termelnek.

Sötét energia
A galaxishalmazok (a Világegyetem legnagyobb ismert (kötött) objektumai) vizsgálatával a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a Világegyetem tágulásának az üteme hatmilliárd éve a lassulásból gyorsulásba fordult át. Ezt sokan egy eddig ismeretlen hatással - az egész Világegyetemet kitöltő - az úgynevezett sötét energia hatásával magyarázzák, amely gravitációs "taszítóerőként" jelenik meg. Szerintük ennek magyarázata a tér extra dimenzióiban rejlik, és az einsteni általános relativitáselméletet módosítani kell.
A számítások szerint a Világegyetem energiaeloszlása:
-75% sötét energia
-21% sötét anyag (nem fénylő)
-4% világító anyag
Így a Világegyetem fejlődésének három lehetséges útja:
-Nagy Reccs
-Örökké tartó tágulás (ha a sötét energia sűrűsége állandó)
-Nagy Szakadás (ha a sötét energia sűrűsége nől, akkor a galaxisok, csillagok, de még az atomok is teljesen elszakadnak egymástól).
Egyes számítások szerint a Világegyetem gyorsuló tágulása mögött álló sötét energia 10% pontossággal megfelel Einstein kozmológiai állandójának. Ez pedig ellentmondana azoknak az elméleteknek, amelyek szerint a sötét energia időben változó, ezért a Világegyetem tágulásával a sötét energia természete is változni fog.
A többség szerint a sötét energia a téridő szerkezetének a vákuum energiasűrűségéből (kvantumfizikai ingadozásokból) ered.
A sötét energia, - amely a Világegyetem tágulásának az ütemét gyorsítja - 1998-ban történt felfedezése is az Ia típusú szupernovák megfigyelésén alapult.
A sötét energia egyre gyorsuló tágulásra kényszeríti a Világegyetemünket, így a galaxisok távolodási sebessége meg fogja haladni a fénysebességet (50 milliárd év múlva), így róluk már semmilyen információ sem fog eljutni hozzánk, csak üres, sötét égboltot látunk. (Semmilyen objektum sem mozoghat a fénynél sebesebben, de itt nem valóságos sebességről van szó, hanem a tér tágulásáról.)

Steril neutrínók
Egyes feltételezések szerint a sötétanyag alapvetően steril neutrínókból áll. Erről azt feltételezik, hogy a gyenge kölcsönhatásban sem vesz részt közvetlenül, hanem csak közvetve, a többi neutrínóba történő időleges átalakulása során kapcsolódik be a folyamatokba. Ha a tömege csak néhány keV (1 kiloelektrovolt ~ a hidrogénatom tömegének az 1 milliomod része) lenne, akkor ez lehetne a keresett sötét anyag.

Szíriusz
Orion (a híres vadász) kutyája. Mások szerint Orion idősebb nővére volt Szíriusz (a fiatalabb nővére pedig Procyon volt)

Szojúz-SZT
Szojúz-SZT típusú hordozórakéta ára: ~40 millió euró (2011)

Szupernóva
A Napnál jóval nagyobb tömegű csillagok, amikor fűtőanyaguk - a hidrogén - fogytán van, akkor energiatermelésük, és ezzel együtt a belső nyomásuk nagyon lecsökken.
Ekkor a csillagot saját gravitációja összeroppantja, anyaga rázuhan a magjára, s ezzel egy hatalmas energia felszabadulást idéz elő. Ekkor már kifelé ható gigászi robbanás a csillagot alkotó anyag 90%-át kilöki a környezetébe. Fényessége ekkor túlragyoghatja az egész galaxis fényét. Magjából - attól függően, hogy a csillag eredeti tömege mekkora volt - neutroncsillag, vagy fekete lyuk lesz. Ebben a robbanásban keletkezik pl. az arany, az urán, a jód, a réz, a higany...

Szupernóva robbanás
Amikor egy nagy tömegű csillag fűtőanyaga kifogy, s a csillagot fűtő reakciók már nem képesek a gravitáció ellensúlyozására, a csillag a másodperc töredéke alatt összeomlik. A hatalmas erejű robbanásban a csillag anyagának nagy része óránkénti 30 millió kilométeres sebességgel szóródik szét. Ez az útjába eső csillagközi gáz- és porfelhőket is maga előtt tolja.
A lítiumnál magasabb rendszámú elemek (szén, oxigén, nitrogén,...) a vasig bezárólag a csillagokban folyó nukleáris fúzióban jönnek létre. Ezek a szupernóva robbanásakor kerülnek ki a csillagközi térbe. (A vasnál nehezebb elemek (réz, arany, urán,...) a szupernova robbanásban keletkeznek)
A nagytömegű csillagok életét befejező szupernova-robbanások nem csak nehéz elemekkel szórják be azokat a por- és gázfelhőket, amelyekből a későbbi csillagok és bolygók keletkeznek, hanem a robbanás lökéshullámai megkeverik a csillagközi anyagfelhőket, ami maga is elősegíti a csillagképződést.
A modellek szerint a szupernovarobbanásokban 10-25 Nap-tömegű csillagokból neutron csillag, a 25 Nap-tömegnél nagyobbakból fekete lyukak jönnek létre. A magnetárok a modellek szerint kettős csillagokból keletkező neutroncsillagok. Mágneses terük 1000 billiószor erősebb a Földénél.
A köztük megfigyelhető kisebb eltéréseknek az oka a robbanás során végbemenő folyamatok kaotikussága, és asszimetrikussága. Ugyanis a robbanás nem a csillag középpontjából, hanem valahonnan a felszín közeléből indul ki, és maga a robbanás soha nem gömbszimmetrikus.

Szűz
Az állatöv hatodik csillagképe, már az ókori Babilonban is ismerték, Istárként, vagy Astarként.

TDRS
Kommunikációs műhold.

Tejút
A Tejútrendszertől jelenleg 2,5 millió fényévre lévő (M31-es) Androméda galaxis 4 milliárd év múlva összeütközik a Tejútrendszerünkkel, és további 2 milliárd év alatt össze is olvadnak.

Tejútrendszer
(Tejút = Hadak Útja)
A Tejútrendszer közepében lévő fekete lyuk tömege 2,5 millió naptömeg.
A Tejútrendszer tömege (csillagok + csillagközi térben lévő por- és gáztömegek + sötét anyag) 1000 milliárd Nap tömegével egyenlő.
A Tejútrendszer fölött 100 fényév kiterjedésű hidrogénfelhők vannak, tőlünk 15 ezer fényévre, a Tejútrendszer középpontja felé, és 5000 fényévvel a galaxis síkja fölött.
Valamennyi felhő 50-100 Nap tömegének megfelelő mennyiségű hidrogént tartalmaz. A Tejútrendszerrel együtt forognak, ez arra utal, hogy szerves részeik annak, nem valamilyen külső felhők.
A Tejútrendszernek fog ütközni - 40 millió év múlva egy 11 ezer fényév hosszú és 2500 fényév széles gázfelhő, amely 8000 fényévre van tőle, és 230 km/s sebességgel közeledik hozzá.
A Tejútrendszer peremvidékén több száz - az eredeti galaxisából kitaszított 100-100 ezer naptömegű - fekete lyuk kóborolhat. Mivel anyagot nem tudnak magukba szívni, ezért kimutatásuk - szerencsés esetben - csak a gravitációs mikrolencsehatásuk alapján lehetséges.
Tejútrendszerünk középpontja tőlünk 26 ezer fényévre van. Optikai tartományban nem láthatjuk, mert eltakarja előlünk az abba az irányba lévő sok csillagközi por, de néhány más hullámhossztartományban tanulmányozható. A központjában lévő fekete lyukat 4 millió Nap tömegűre is becsülik.
Tejútrendszer tengely körüli forgásának a sebessége meghaladja az óránkénti 1 millió kilométert.
Száz évvel ezelőtt még csak a Tejútrendszerről volt tudomásunk. Ma már tudjuk, hogy a Világegyetem sok milliárd galaxisból áll.
A kvazárok fényereje százszorosan meghaladhatja a Tejútrendszerét.
A Tejútrendszer középpontjától ~ 30 ezer fényévnyire lévő Napunk nagyjából félúton van egy Tejút fő síkjában fekvő csillaggyűrű, és a centrum között. Ez a gyűrű a galaxisunk és egy kisebb (törpe) galaxis több milliárd évvel ezelőtti ütközéséből maradhatot vissza. Ennek léte azt valószínűsíti, hogy a Tejútrendszerünk 10 milliárd évvel ezelőtt - legalábbis részben - több kisebb galaxis összeolvadásából keletkezhetett.
Tejútból a szökési sebesség = 1 milló km/h
A Tejútrendszer gömbhalmazainak negyede (több tízmillió csillag) más galaxisokból érkezett hozzánk. Ezek eredetileg törpegalaxisokban jöttek létre, a galaxisunk pedig magába olvasztotta őket.
A Tejútrendszerünkbe a mérések szerint folyamatosan érkezik deutérium (egy protont, és egy neutront tartalmazó nehézhidrogén) a környező intergalaktikus térből, amely közvetlenül a Nagy Bumm után keletkezett anyag. Ez nem csillagokban keletkezik, azok inkább elfogyasztják, mert deutériummal könnyebben indul be a magfúzió, ezért a születendő csillagok először ezt használják fel, a hidrogén fúziójakor keletkező deutériumot pedig ugyancsak héliummá alakítják.
Tejútrendszer 15%-kal nagyobb a régebbi becsléseknél, a tömege pedig 50%-kal, forgásának sebessége óránként 900 ezer kilométer körüli. Ez azt is jelenti, hogy hamarabb - már 2-3 milliárd év múlva - fog összeütközni az Androméda galaxissal.
Csillagászok becslése szerint a Tejútrendszerünkben több millió csillag méretű fekete lyuk lehet.

24 Themis
A 24 Themis kisbolygó felszínén vízjég és szerves anyagok találhatók. A ~ 200 km átmérőjű aszteroida pályája a Mars és Jupiter között kb. félúton van. Belsejében valószínűleg nagyobb mennyiségű vízjég található. Ez azt valószínűsíti, hogy a kisbolygóövezetben sokkal több vízjég lehet, mint gondoltuk.

Titán
A Szaturnusz legnagyobb holdja óceánt rejthet a felszíne alatt a Cassini(2004-2011) adatai alapján. Ez 100 km-rel a felszín alatt lehet, és 50-100 km mély víz alkothatja. Azt már eddig is tudtuk, hogy a Titán pólusain metántengerek vannak, és az egyenlítőjén is sok metán tó van.

Trinacria
Ceresznek a földművelés istennőjének az otthona volt Trinacria (Szicília). Jupiter (Zeusz) (Diasz=Isteni király) esküvői ajándékként adta Szicíliát Ceresz (Déméter) lányának: Korénak (Perszephonénak), amikor Plútó (Hádész) felesége lett. Jupiter Ceresz kérésére helyezte Szicíliát az égre.

TSS műhold
Számítások szerint a TSS műholdról (a Föld mágneses terébe) belógatott 20 km hosszú vezetékben 5 kilovolt feszültségnek kellett volna indukálódnia. Csak 225 méter távolságot tudtak elérni, ezen a hosszon 36 V feszültséget mértek.

Tunguzka-meteor
1908 június 30-án reggel 7 órakor a Köves-Tunguzka és a Léna folyók közötti térségben egy nagyobb méretű meteor, vagy egy üstökös mag (amely jégből és porból állt) tűzgömbbé vált, majd felrobbant A légkörbe lapos szögben lépett be, ezért 5000 km-t is megtehetett mielőtt 7 km körüli magasságban felrobbant (az előtte összepréselt levegő hatására). 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, 30 km-es körben minden fát gyökerestől kitépett, az általa kiváltott földrengéshullámok az 5-ös értéket is elérhették. A robbanás energiáját 1000 db hirosimai atombomba erejét is elérte (30-40 megatonna TNT robbanási energiája).

UIR
A csillagközi felhők infravörös színképében lévő azonosítatlan infravörös sávok (= Unidentified Infrared Bands). Valószínűleg ezek a PAH-októl (bonyolultabb szerves molekuláktól, pl. policiklikus aromás szénhidrogénektől) származhatnak.

Ultranagy energiájú kozmikus sugarak
Ultranagy energiájú kozmikus sugarakról annyit tudunk, hogy a részecskék forrásának 200 millió fényéven belül kell lenniük, ennél távolabbról már nem juthatnak el hozzánk a mikrohullámú háttérsugárzáson történő szóródásuk, és az ebből fakadó folyamatos energiavesztésük miatt.
A kozmikus sugárzás részecskéi többnyire szubatomi részecskék (pl: protonok), ezek közel fénysebességgel száguldanak. Energiájuk 40 • 1018 elektronvolt (40 milliárdszor milliárd). (A proton nyugalmi tömege ~ 109 elektronvolt). Ilyen részecskék ritkán érkeznek a Föld légkörébe: 1 km2-re 10 évenként egy érkezik.

Űrkutatás (2008)
Űripar 260 milliárd $-os teljesítményének 67%-a kereskedelmi műholdakhoz kapcsolódik. A kereskedelmen belül a műholdgyártás 90 milliárd $-t ad, a tévés szolgáltatások forgalma 80 milliárd $.
Országok űrkutatásra költött összege:
USA: 17 milliárd $; Európa 4,5 milliárd $; Japán: 3,5 milliárd $; Kína: 1,7 milliárd $; Oroszország: 1,5 milliárd $; India: 1 milliárd $.

Űrsiklók
1971-ben indították a programot, 1981-ben indult elsőként a Columbia, és 2011-ben utolsónak az Atlantisz - Egy utat 7 millió dollárra terveztek (az induláskor), de az összesen 135 út ára (2010-es árfolyamon számolva) 112 milliárd $ és 193 milliárd $ közé esett.

Üstökösök
Az üstökösök a Naprendszer távolabbi jeges tartományaiból, a Kuiper-övezetből, vagy az Oorth-felhőből érkeznek a belső övezetekbe, s a Nap felé közeledve anyaguk párologni kezd, így alakul ki a jellegzetes csóvájuk.
A belső Naprendszert a Jupiter és a Szaturnusz az üstökösöktől nagyon hatékonyan megvédi. A két óriás az erős gravitációs terével vagy magához vonzza, vagy a csillagközi térbe taszítja ki őket.

Vesta
Hasonlít a Földhöz: nikkelből, és vasból álló magját sziklás réteg veszi körül. 1807-ben fedezték fel a harmadik legnagyobb kisbolygót. Mérete: 580x560x460 km, sűrűsége 3,4 kg/dm3, tömege az egész belső kisbolygó öv tömegének 9%-át teszi ki.
Mars-Jupiter közötti pályájú (a fő aszteroida övben), átmérője = 530 km.
A Naptól 385-320 millió km-re kering, 3,6 év alatt végez egy keringést, pályasíkja 7 fokot zár be az epliktikával. A többi kisbolygóval ellentétben önállóan keletkezhetett 4,5 milliárd éve (a többieket kozmikus törmeléknek vélik). A Vestának vas-nikkel magot feltételeznek, vas-hidroszilikát köpennyel, és piroxénekben gazdag kőzetű kérget.
A kisbolygóövezet második legnagyobb tagja. Naprendszerünk legnagyobb kisbolygójának a Vestának 530 km a közepes átmérője, felszínét valószínűleg vulkáni eredetű bazalt borítja.
A Mars és a Jupiter közötti kisbolygó-övezetbe tartozó égitest a legkisebb Föld-szerű égitest a Naprendszerben, és az egyetlen olyan kisbolygó, amelynek felszínén vulkánok működtek.

Világegyetem
A Világegyetemben lassul a csillagképződés üteme, ennek az lehet a következménye, hogy elfogynak a csillagok, és elsötétül az Univerzum (néhány 10 milliárd év múlva). Ezt a távoli, és a hozzánk közeli galaxisok összehasonlításából láthatjuk, mert a távoli galaxisokból hozzánk érkező fény egy régebbi időbeli állapotot mutat. (pl. egy 3 milliárd fényévre lévő galaxisból 3 milliárd évvel ezelőtt indult el a fény). A csillagok által felhasznált gáztömegek 70%-a eleve elvész a csillagképződés számára, bolygókba, neutroncsillagokba, fekete lyukakba zárva.
A galaxisok közötti intergalaktikus tér anyagában még ma is ott lehet a Világegyetem eredeti molekuláris hidrogéngáz készletének 2/3-a. Azonban a gyorsuló tágulás miatt a galaxisoknak egyre nehezebb a csillagképződéshez "gázutánpótlást" szerezni.
A csillagképződés ütemének lassulása egybeesik a sötét energiának a Világegyetemünkben történő uralkodó erővé válásával.
Előtte a fejlődés irányát a gravitáció szabta meg, így addig a galaxisok mindig képesek voltak új gáztömegeket magukhoz vonzani.
A messziről érkező galaxisok fénye a Világegyetem tágulása következtében fellépő vöröseltolódás miatt az infravörös tartományba csúszik át.
Világegyetem atomos anyagának 90%-a hidrogén. Ennek a fele lehet molekuláris állapotú, de azokban a gázfelhőkben, ahol a csillagok kialakulnak, szinte csak H2 formában van jelen.
Érdekes, hogy ha az intergalaktikus térben a rendkívül gyéren előforduló láthatatlan összetevők, a Világegyetem teljes térfogatára számítva összességükben olyan gigantikus anyagmennyiséget tesznek ki, amely meghaladja a látható csillagok és galaxisok össztömegét.
A Világegyetem életkora: 13,7 milliárd év

Világegyetem geometriája
A Világegyetem nagy léptékű szerkezetét illetően (mekkora a tér görbülete?) három válasz lehetséges:
-a téridő háromdimenziós (térbeli) metszete lehet "lapos" (azaz benne a párhuzamosok sosem metszik egymást = euklideszi geometria)
- negatív görbületű (a párhuzamosok egyre jobban "eltávolodnak" egymástól)
- pozitív görbületű (a párhuzamosok metszik egymást)
A Világegyetem geometriája, a téridő görbültségének a mértéke: az általános relativitás elmélet szerint ha az anyag/energia arány kicsi, akkor a téridő görbülete negatív ("nyeregfelület"), ha nagy, akkor pozitív (gömb), ha egy kritikus értékhez közeli, akkor a téridő lapos, (síkszerű), azaz az euklideszi geometriát követi. A mérések szerint a téridő geometriája nagyon közel van az euklidészihez, a Világegyetem lapos.

Világűr mint szervesanyaggyár
PAH:
A meteorok széntartalmának a túlnyomó része a PAH-molekulákból (polycyclic aromatic hydrocarbon = policiklikus aromás szénhidrogén) áll. Ezek a szénben gazdag vörös óriásokból jutnak a csillagközi térbe, a Földön pedig a szerves anyagok tökéletlen elégése során keletkeznek.
Szerves cukor:
Szerves cukormolekulákat fedeztek fel egy csillagközi régióban, és galaxisunk központi tartományai felé is a rotációs színképükből (rádió hullámhossz tartományba esik). A felfedezett glikolaldehid szénből, oxigénből, és hidrogénből álló nyolcatomos molekula, amely más molekulákkal kölcsönhatva bonyolultabb cukrokat, glukózt és ribózt (ez a nukleinsavak pl. RNS, DNS fontos építő eleme) hozhatnak létre.
Szénlabdák:
A 60 szénatomból álló fullerén, (C-60 molekula) vagy futball-labda molekulák a Világegyetem távolabbi részein ugyanúgy megtalálhatók, mint a Tejútrendszerünk csillagközi terében. Legnagyobb mennyiségben a Kis Magellán Felhő egyik csillaga körül fedezték fel, ennek mennyisége 15 Hold tömeg körüli.
Benzol:
A CRL 618 protoplanetáris köd környezetében benzolt sikerült kimutatni (az erős ultraibolya sugárzás, és a nagy sebességű csillagszelek miatt a széntartalmú vegyületek széttöredeznek, és köztük új kémiai reakciók mehetnek végbe).
Alkohol:
Azt csak kb. egy évtizede tudjuk, hogy a csillagközi porfelhőkben nagy mennyiségű alkohol is található. (A metil-formiát jelenléte pedig arra mutat, hogy a szerves molekulák nagyobb szerepet játszhattak a csillagok és a bolygók kialakulásában mint valaha is feltételezhették volna.
A Tejútrendszerben egy 500 milliárd kilométer kiterjedésű alkoholfelhőt fedeztek fel a mézer sugárzásukról (a lézerek fényéhez hasonló koherens mikrohullámokat bocsátanak ki.) Ezt a mézersugárzást metanol (metil-alkohol) molekulák bocsátották ki.
IRS 46:
A Naphoz hasonló csillag körüli forró anyagkorongban nagy mennyiségű szén-dioxidot, acetilént és hidrogén-cianidot sikerült kimutatni.
A Beta Pictoris csillagot körülvevő porkorongban nagy mennyiségű széntartalmú gázt találtak. Így a bolygóin nagy mennyiségű grafitot, és metánt valószínűsítenek.
Sagittarius B2(N) felhő: A Tejútrendszer középpontjához közel található molekuláris felhőben acetamidot, ciklopropenont, propanált, és ketenimint találtak.
Tejútrendszer középpontjához közel egyszerű cukormolekulákat glikolaldehidet találtak egy olyan felhőben, amelyben új csillagok születnek.
Ez azt mutatja, hogy az élő anyag "előfutárai" már jóval a csillagok körüli bolygók kialakulása előtt létrejöhetnek: (A glikolaldehid szénből, oxigénből, és hidrogénből álló nyolcatomos molekula, amely más molekulákkal kölcsönhatva bonyolultabb cukrokat glükózt és ribózt hozhat létre. A ribóz a nukleinsavak közül az RNS-nek fontos építőeleme.)
Üstökösök, meteorok:
A Murchison meteorit 4,6 milliárd évesnél is idősebb, valószínűleg abból a legősibb por- és gázfelhőből származik, amelyből később a Nap és bolygói kialakultak. Benne tízezernél is több egyszerűbb szerves molekulát - köztük sok aminosavat - találtak. Figyelembevéve, hogy ezek hányféleképpen csatlakozhatnak egymáshoz: akár több millió szerves molekula is kialakulhatot belőlük.
A Murchison meteorban uracil- és xantinmolekulákat is találtak (az uracil és a xantin purinbázisok a nukleinsavak előfutárai).
A pánspermia elmélet másik irányzata szerint az életnek nem csupán az alkotóelemei, hanem már az egyszerűbb formái az üstökösökkel kerültek a Földre: A Naprendszer születésekor az üstökösök kialakulásának első néhány millió évében a felszínük alatt folyékony vízű óceánok lehettek, amik a bennük lévő szerves anyaggal együtt ideális feltételeket teremtettek a bakteriális életformák kialakulásához.
Antarktiszi meteoritból vett minták alapján ammóniát is a meteoritok hozhatták a Földre. Ez a bonyolultabb biológiai molekulák, az aminosavak, DNS-ek előfutára lehet.
Az élet egyik építőelemét - glicint - találtak a Wild 2 üstökösről gyűjtött mintában. (Glicin az élő szervezetekben a fehérjék előállításában használt egyik aminosav)

Villámlások
A Jupiteren, a Szaturnuszon, a Földön, és a Vénuszon vannak villámlások a Naprendszerben. (A Vénusz az egyetlen, ahol a villámlás nem víztartalmú, hanem kénsavas felhőkben jön létre.)

Virgo galaxishalmaz
Tőlünk ~ 60 millió fényévre lévő halmazhoz 1500 galaxis tartozhat. A Lokális Szuperhalmaz közepe felé található, amelynek külső részén helyezkedik el a Tejútrendszert is tartalmazó Lokális Halmaz.

Vöröseltolódás
A tér (vagyis az univerzum) tágulásával megnövekszik a fény hullámhossza, ezért a távolabbi galaxisok fénye a vörös felé tolódik. Ebből, és a világűr mikrohullámú kozmikus háttérsugárzásából 14 milliárd évvel ezelőttre teszik a világ kezdetét.

Vulkánok kitörési hőmérséklete
Naprendszerünkben található vulkánok jellemző kitörési hőmérséklete:
A földi vulkáni tevékenységben a szilikátos kőzetek 600-1200oC-on törnek a felszínre, ez alatt a hőmérséklet alatt már szilárd halmazállapotúak.
Legforróbbak a bazaltos kitörések: 1200oC
A riolitos kitörések: 700oC
(Gejzírek: 100-200oC)
Io legforróbb kitörései: 900-1700oC
Io kénes kitörései: 150-200oC
Enceladus víz (H2O) kitörései: -70oC
Triton nitrogéngáz kitörései (nitrogénjég szublimálásával): -220oC

z
A vöröseltolódás mérőszáma. Ez az eltolódás mértékének, és az eredeti (laboratóriumban mért) hullámhosszaknak az aránya. A hullámhosszak a világegyetemmel együtt tágulnak: minnél messzebb van egy galaxis, színképvonalai annál inkább eltolódnak a nagyobb hullámhosszak felé. Például, ha z = 3, akkor amíg a fénye elért hozzánk, az univerzumban addig minden a 3-szorosára növekedett.





Sakk TAnkönyv



Tartalom: Nyílt megnyitások, Cseljátékok, Félig nyílt megnyitások, Zárt megnyitások, Sakkelmélet, Középjáték, Végjátékok

A sakkot 8x8-as táblán játsszák, a következő alapállásból:

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

Bástya: függőleges, vízszintes irányban mozoghat
Futó: a saját színén keresztben haladhat
Vezér (Királynő): függőleges, vízszintes, és keresztbe irányokban is mozoghat
Király: úgy mozoghat mint a királynő, de csak egy lépésenként
Huszár (Ló): L alakban lép ("ugrik"): vizszintesen, vagy függőlegesen kettőt, és még egyet erre merőlegesen ("jobbra, vagy balra").
Ahová léphetnek, ott üthetik is az ellenfél bábuit. (Saját bábuikat -a Ló kivételével- nem ugorhatják át)
Gyalog (Paraszt): egyet lép előre (kivéve amikor az alapsorról indul, akkor kettőt is léphet), és jobbra, balra (előre) üthet.

A sakkot nem anyagi fölény gyűjtögetésére, hanem győzelemre játsszák. Az győz, aki az ellenfél királyának mattot ad. Ezt azt jelenti, hogy az ellenfél királya nem tud kilépni a sakkból, és kivédeni sem tudja azt (így a következő lépésben leüthetnék a királyt). Az anyagi fölény általában győzelemre vezet, de a játék szépségét az adja, hogy sokszoros túlerővel zemben is győzhetünk, az ellenfélnek mattot adva.

Szokás kezdő játékosoknak a bábuk átlagos erejét számokkal is szemléltetni, ha a Gyalog értéke egy, akkor a Futóé, Huszáré három, a Bástyáé öt, a Vezéré nyolc. De ezek a helyzettől függően változnak, gondoljunk csak arra például, ha a fehér gyalog eljut az ellenfél nyolcas sorára, akkor vezért is felvehetünk helyette. Érdemes megnézni például a Huszárt is, hogy a tábla közepén hány helyre léphet (így egyszerre hány bábuját támadhatja az ellenfélnek), és ugyanez a Huszár a tábla szélén hány mezőt támadhat (majd felére csökken az ereje).

A sakk azért is olyan népszerű, mert ebben a játékban vannak legjobban biztosítva az egyenlő esélyek, s így a jobban felkészült játékos győzelme (Polgár László is a lányainak ezért választotta a sakkot, a pedagógiai elmélete helyességének az igazolására):
- a játékosok felváltva -így egyenlő sokszor- lépnek
- mind a két játékos minden történést láthat a táblán
- ráadásul mind a két játékosnak egyenlő idő is van biztosítva a gondolkodásra (gyakorlatban a sakkóra lenyomásával mérik a felhasznált időt, s aki átlépi -az előzetes megegyezés szerinti- időt az -a táblán levő állástól függetlenül- automatikusan elveszíti a játszmát.
(A fehérrel való kezdés fél lépés előnyt jelenthet, elméletileg három lépés előnnyel biztosan kellene nyerni)

A keleti eredetű sakkjáték alkalmazkodott az európai társadalmi berendezkedéshez: A gyalogok (parasztok) arctalanok voltak, a többi báb király, királynő, lovag külsőt kapott. A futónak kétféle formája is kialakult. Püspökként emlegetik a szigetországbeli leírások, a magyarok, és a norvégok pedig futónak nevezik. A lovagnak is magyar változata lett lónak, vagy huszárnak nevezzük ma is. A bástya viszont mindenhol egy várhoz hasonlít. A XI.-XII. században nem (mindenkinél) aratott osztatlan sikert az, hogy egy gyalog (paraszt) akár királynővé is válhatott.
A legrégebbi ismert európai sakkbábok 980-ban elefántcsontból készültek. Arról vita van, hogy a vikingek terjesztették-e el a sakkot Európában, vagy a hnefatafl nevű táblajátékukat játszották.






NYÍLT MEGNYITÁSOK:

A sakkozás előző négyszáz évét a cseljátékok uralták, főleg a szép támadások, és az izgalmas, kétesélyes játék miatt. A XIX. század végére azonban a spanyol megnyitásban, és a zárt megnyitásokban is felfedezték a szép kombinatív lehetőségeket. Ma már a cseljátékokat nem használják a kockázatos áldozatok, és a megnyitáselmélet fejlettsége miatt.
Ennek ellenére ismernünk kell a cseljátékokat:
- hogy felhasználhassuk a cseljáték gondolatát
- sötéttel játszva tudjuk, hogyan kell ezeket kivédeni
- és fejleszti a kombinációs képességeinket is

A cseljáték elleni mododern harc során a sötét nem akarja megőrizni a "csel"gyalog előnyét, hanem igyekszik minnél előbb befejezni a fejlődését, és a pozíciós egyensúlyt kialakítani.



Királycsel

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. e2-e4 e7-e5
2. f2-f4 e5Xf4
3. Hg1-f3 d7-d5
(a "hagyományos" változat a 3. Hg1-f3 g7-g5 volt)

Elhárított királycsel

1. e2-e4 e7-e5
2. f2-f4 Ff8-c5
3. Hg1-f3 d7-d6
Ez világosnak kedvezőbb, mert nem gyengítette meg az állását az e5Xf4 ütés, és sötétnek nincs többletgyalogja.

Falkbeer ellencsel

1. e2-e4 e7-e5
2. f2-f4 d7-d5
3. e4Xd5 e5-e4
Itt sötét előrenyomul az e gyalogjával, és akadályozza világos f2-f4 lépéssel gyengített állásának a fejlődését.

Futócsel

1. e2-e4 e7-e5
2. f2-f4 e5Xf4
3. Ff1-c4 Hg8-f6
(a hagyományos lépés a 3. Ff1-c4 Vd8-h4†)

Középcsel

1. e2-e4 e7-e5
2. d2-d4 e5Xd4
3. Vd1Xd4 Hb8-c6
4. Vd4-e3 Hg8-f6
5. Hb1-c3
Sötét célja ,hogy a d7-d5 lépéssel kiegyenlítse az állást, világos célja: a g3-ra kerülő vezér támogatásával erős támadást indítani a centrumban, vagy a királyszárnyon, de nem tesznek jót a világosnak ezek a korai szaladgálások a Vezérrel.

Dán csel

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. e2-e4 e7-e5
2. d2-d4 e5Xd4
3. c2-c3 d4Xc3
4. Ff1-c4 c3Xb2
5. Fc1Xb2
A nyitott vonalak, és a sötét királyszárnyára lesekedő futópár veszélyest támadást készít elő. Sötét játszhatj az anyagi előny átmeneti megtartására Maróczy módra, vagy azonnal vissza áldozhatja a két gyalogot. Összeségében, ha sötét ismeri a védekezés módját, akkor könnyen kivédheti a támadást.

Skót megnyitás

1. e2-e4 e7-e5
2. Hg1-f3 Hb8-c6
3. d2-d4 e5Xd4
4. Hf3Xd4
Mivel világos még nem fejezte be a fejlődését, ezért nincs igazán erő a támadásában.

Orosz védelem

1. e2-e4 e7-e5
2. Hg1-f3 Hg8-f6
Érdekes az alapötlete, hogy védekezés helyett azonnal ellentámadást indít. Sötét nem védi meg az e5 gyalogot, hanem azonnal megtámadja az e4 gyalogot, így akarja a kezdeményezést átvenni. Azonban ez megfelelő előkészítés nélkül korainak tűnik, ezért nem nagyon használják ezt a védekezést.

Olasz megnyitás

1. e2-e4 e7-e5
2. Hg1-f3 Hb8-c6
3. Ff1-c4 Ff8-c5
Ezt az 500 éves megnyitást ma már nem nagyon használják. Világos célja az erős gyalogcentrum kialakítása, és a sötét gyenge f7 pontjának támadása. Azonban sötét ezt kivédheti (4. Hg8-f6-tal) ,vagy elkerülheti az olasz megnyitást a magyar védelemmel, vagy a kettős huszárjátékkal.

Evans csel

1. e2-e4 e7-e5
2. Hg1-f3 Hb8-c6
3. Ff1-c4 Ff8-c5
4. b2-b4
Világos gyalogot áldoz két tempóért , de sötét a cselgyalog időben történő visszaáldozásával kiegyenlítheti az állást.

Magyar védelem

1. e2-e4 e7-e5
2. Hg1-f3 Hb8-c6
3. Ff1-c4 Ff8-e7
Így kevesebb megnyitáselméletet kell tanulni, mert a magyar védelemmel elkerülhetjük a bonyolult olasz megnyitást. A magyar védelemmel leszorított -"indiai" védelmekhez hasonló álláshoz- jutunk. Világosnak térelőnye van, de sötét állásának nincs gyengesége.

Kettős huszárjáték

1. e2-e4 e7-e5
2. Hg1-f3 Hb8-c6
3. Ff1-c4 Hg8-f6
Itt sötét az e4 gyalog ellen indított ellentámadással átveheti a kezdeményezést, királyát pedig gyalogot áldozva megvédheti.

Hármas huszárjáték

1. e2-e4 e7-e5
2. Hg1-f3 Hb8-c6
3. Hb1-c3 Ff8-b4
Ezt akkor játsszák, ha el akarják kerülni a négyes huszárjátékot. Világos egy kicsit előnyösebb álláshoz jut.

Négyes huszárjáték

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. e2-e4 e7-e5
2. Hg1-f3 Hb8-c6
3. Hb1-c3 Hg8-f6
Vele a világosnak kicsit kevesebb esélye van a megnyitásban előnybe kerülni, viszont például a Maróczy féle négyeshuszár változatot játszva elkerülhetünk más megnyitásokat, és az általunk ismert változatokba terelhetjük a játékot.

Spanyol megnyitás

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

A cseljátékokban a világos már a megnyitás korai szakaszában erős támadást indított a sötét állása ellen. Azonban az elmélet fejlődésével ezeket az elsietett támadásokat sötét hamar ki tudja védeni. Napjainkra ezért lett népszerű a spanyol megnyitás. Ez is a nyílt megnyitások közé tartozik. (1.e2- e4-re e7-e5 válasz). Több mint 400 éve ismert (spanyol mesterek már ekkor elemezték), de a cseljátékok korában nem volt népszerű. Vannak változatai, amelyeket a 30. lépésen túl is ki vannak elemezve, így segített rájönni a közép, és végjáték összefüggéseire.
Sötét számára azok a változatok a legkevésbé esélyesek, amelyekben cserékkel igyekszik csökkenteni a világos támadási lehetőségeit, hiszen ezzel saját ellentámadási esélyeit is csökkenti.







FÉLIG NYÍLT MEGNYITÁSOK:



e2-e4-re nem e7-e5

A félig nyílt megnyitások a XX. században lettek népszerűek, a következők miatt:
- itt általában az összecsapások később kezdődnek, addig van lehetőség bonyolult sokesélyes, ezért érdekes állásokat kialakítani
- míg sok nyílt megnyitás első lépései hasonlóak, addig itt a megnyitások többsége még csak külsőségekben sem hasonlít egymásra
- a nyílt megnyitásokban a sötét feladata megtalálni a világos ellen a legjobb védekező lépéseket, addig itt a sötét határozhatja meg a játék irányát

Skandináv védelem

1. e2-e4 d7-d5
2. e4Xd5 Vd8Xd5
3. Hb1-c3 Vd5-a5
4. d2-d4 Hg8-f6
5. Hg1-f3 Fc8-g4
6. h2-h3 Fg4-h5
A legrégebbi félig nyílt megnyitás. Érdekes elgondolás, de a korai, vezérrel történő szaladgálás nem túl kedvező a sötétre.

Aljechin védelem

1. e2-e4 Hg8-f6
2. e4-e5 Hf6-d5
3. d2-d4 d7-d6
4. Hg1-f3 Fc8-g4
5. Ff1-e2
Az önkéntes tempóvesztés nem túl szimpatikus, sötét ezzel világos gyalogállásának meggyengülését szeretné elérni .

Francia védelem

1. e2-e4 e7-e6
2. d2-d4 d7-d5
Sötét célja -a királyszárnya, és a centrum erősítése után- ellentámadást indítani a c7-c5 lépéssel. Gyengesége a c8 futó helyzete, ezért inkább a szicíliai védelmet szokás használni.

Szicíliai védelem

Klasszikus változat:
1. e2-e4 c7-c5
2. Hg1-f3 e7-e6
3. d2-d4 c5Xd4
4. Hf3Xd4
Sötét már az első lépésétől kezdve ellentámadást készít elő a vezérszárnyon, amivel a világos gyalogcentrum kialakítását is akadályozza. Támadását segíti a félig nyílt c vonal.
Világos a fejlődése befejezése után a királyszárnyon (vagy a centrumban) támad.
Majdnem mindig bonyolult, sokesélyes, érdekes játékot eredményez, ezért a lépések pontos ismeretének hiánya az állás gyors romlásához vezet.







ZÁRT MEGNYITÁSOK:



e2-e4 lépés nélküliek

A zárt megnyitásban a nyílt, és a félig nyílt megnyitásoktól eltérő gyalogszerkezet alakul ki, ennek hatására az erős összecsapások későbbre tolódnak.



Vezércsel

Ez egyáltalán nem csel, mert a gyalog megtartására irányuló kísérlet azonnali vesztéshez, vagy rossz álláshoz vezet. A XX. század eleje óta nagyon kedvelt, előtte ritkán játszották. A vezércselben mindkét fél a centrumért harcol, és a tisztjeit igyekszik, úgy elhelyezni, hogy minnél jobban összedolgozzanak, e mellett a király állását erősítik. Így nem csoda, hogy a nagy összecsapások későbbre maradnak.

Elfogadott vezércsel

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. d2-d4 d7-d5
2. c2-c4 d5Xc4
3. Hg1-f3 Hg8-f6
Itt sötét nem azért üti a gyalogot, hogy megtartsa, játéka a gyalog azonnali visszaadására irányul. Átmenetileg átengedi a centrumot a világosnak, hogy gyorsan fejlődhessen, és gyors ellentámadást indíthasson.

Ortodox védelem

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. d2-d4 d7-d5
2. c2-c4 e7-e6
3. Hb1-c3 Hg8-f6
A vezércselnél (elhárított vezércsel) a harc a d5 gyalog körül folyik, a tisztek fesorakoztatásával.

Budapesti védelem

1. d2-d4 Hg8-f6
2. c2-c4 e7-e5
3. d4Xe5 Hf6-g4
4. e2-e4
Ez az ötletes csel -amit 1917-ben magyar mesterek találtak ki- a 4. e2-e4 lépés megtalálása után eltűnt a versenyekről.

Királyindiai védelem

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. d2-d4 Hg8-f6
2. c2-c4 g7-g6
3. Hb1-c3 Ff8-g7
Az óindiai védelmeket azért használták, hogy elkerüljék a veszélyesnek tartott vezércselt. Előnye, hogy itt a sötét határozza meg a fejlődés menetét. A futó jól védi a királyát, és nincs az állásának gyenge pontja. Világosra előnyös, hogy nagy térelőnye van, de ha nagyon tologatja a gyalogjait, akkor növeli azok támadhatóságát is.

Nimzoindiai védelem

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. d2-d4 Hg8-f6
2. c2-c4 e7-e6
3. Hb1-c3 Ff8-b4
Sötét az e2-e4 lépést akadályozza, és igyekszik fejlődni, utánna a centrumban, vagy a vezérszárnyon támad. Világos a királyszárnyon indít támadást.

Vezérindiai védelem

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. d2-d4 Hg8-f6
2. c2-c4 e7-e6
3. Hg1-f3 b7-b6
4. g2-g3 Fc8-b7
5. Ff1-g2 Ff8-e7
Világos itt -a nimzoindiai védelemmel szemben- először a királyát helyezi biztonságba, utánna támad a centrumban.

Angol megnyitás

Világos lényegében a szicíliai védelmet játssza, csak ahhoz képest tempóelőnnyel.

Angol I

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. c2-c4 c7-c5
2. Hb1-c3 Hg8-f6
3. Hg1-f3

Angol II

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

1. c2-c4 c7-c5
2. Hb1-c3 Hg8-f6
3. Hg1-f3 Hb8-c6
4. d2-d4

"Érdekes" megnyitások:

Ide tartoznak az 1. a2-a3, vagy 1. h2-h4, 2.g2-g3 kezdőlépéssel indító megnyitások, és hasonló társaik. Ezek különösen 5-10 perces gyors partiknál hatásosak, mert ellenfelünk először röhöhőgörcsöt kap , utánna azon kezd el -nagyon- gondolkodni, hogyan nyerhetné meg azonnal a partit, és csak ezek után -miután már elhasználta fele idejét- kezd el lépkedni (ha mégse ez történik, akkor meg hamarosan komoly gondjaink lehetnek).

De itt megemlíteném kedvencem, a Hippopotamus (Víziló) megnyitást, amivel gyorsjátszmákban érdekes módon nagyon jó eredményt értem el (sötéttel is, világossal is) a nálam jobb sakkozókkal szemben. Általában többszöri elgondolkodás után hagyták, hogy zavartalanul kirakjam a lent látható állást, utánna a víziló fogait, és a szemeit is megcsodálták, vagy elveszítve veszélyérzetüket, annyira elkezdtek támadni, hogy "megmattoltatták magukat". (A kezdés g3, vagy e3, Fg2, He2)

Hippopotamus megnyitás

8
7
6
5
4
3
2
1
  A B C D E F G H

Bh1-f1 után, ha hozzájutunk az f2-f4 lépéshez, akkor az általában áttöri az ellenfél állását

Egyébként az elképzelhető legrövidebb sakkparti két lépésből áll:
1. g4, e5 2.f3 Vh4 matt

A legrövidebb versenyjátszmát 1927- ben játszották:
1. d4 Hf6 2.Hd2 e5 3 de: Hg4 4. h3 ,és itt He3 után világos feladta.






SAKKELMÉLET:



Mivel a sakkban a megnyitás, a középjáték, és a végjáték összefügg, ezért az egész játszmára egy egységként kell tekintenünk. Kezdéskor olyan megnyitást kell választani amiből nekünk tetsző, kedvező szerkezetű középjáték jön ki. Ha a középjátékot nem tudjuk megnyerni, akkor úgy írányítsuk, hogy nyerő végjátékhoz jussunk. Ha a végjátékra mégis rosszabb helyzetbe kerültünk, akkor még ott is megfordíthatjuk a játszma menetét, és nyerhetünk, vagy döntetlenre menthetünk.

A sakkozó gondolkodásának a törvényei:
Tanuláskor (elemzéskor), és játék közben, hogy megismerhessük az állás lényegét, és megtaláljuk a jó lépéseket a következő módon kell gondolkodnunk:
- először analitikusan (elemekre bontva) ki kell emelnünk, és külön kell választanunk (analízis) az állás jellegzetességeit
- majd szintetikusan (összetevő) ezeket egymással összefüggésben egyesítve (szintézis) kell vizsgálnunk
Ugyanis formailag hasonló lehet két állás, de tartalmilag teljesen különbözhetnek. Egyikben ezért nyerünk, a másikban veszítünk.
Miért? Például az egyik esetben a gyalogunk nagy erősítés, elvonja, leköti az ellenfél haderejét. Másik esetben pedig a gyalogunk káros báb lehet, ami nekünk árt (pl. akadályozhatja egyik fontos bábunk mozgását)

A sakkjátéknak három eleme van:
- anyag
- tér
- idő (lépések, pl hány lépéssel, mennyi idő alatt érek el valahová)

stratégia a haderőknek a döntő küzdelemre történő tervszerű felsorakoztatása. A stratégiailag megtervezett, vagy az ellenfél hibája folytán váratlanul adódó lehetőségeket használjuk ki taktikai úton. Mivel ez a helyzet -általában- csak rövid ideig áll fenn, ezért gyors cselekvést igényel. A gyorsaság még fontosabb, ha az ellenfél a támadásunkra nem védekezik, hanem ő is taktikai fegyvert alkalmaz, azaz ellentámadással válaszol.
A taktikai műveleteknél a sakkjáték három eleme közül, tehát az idő játsza a főszerepet. Általában a sakkjátszma során a sok kisebb-nagyobb "csata" közül, van egy az egész küzdelem menetét eldöntő összecsapás.
A taktika lényege a kényszerítés. Mivel a cél elérésén van hangsúly, ezért ennek elérésére minden rendelkezésére álló eszközt felhasználhatunk.
A kényszerítés megvalósulhat:
- ütéssel: hogy ne boruljanak fel az erőviszonyok hasonló értékűvel vissza kell ütni
- támadással: vagy meg kell védeni, vagy hasonló (vagy nagyobb) értékű figurát ellentámadni, hogy ne boruljanak fel az erőviszonyok
- fenyegetéssel: egy veszélyes támadás elhárítása az ellenfél cselekvési szabadságát nagyon korlátozza
- lépéssel: mivel ez a szabályok szerint az ellenfelet arra kényszeríti, hogy ő is lépjen, ez néha igen kellemetlen lehet, mert a legelőnyösebb helyzetéből el kell vinni a figurát.

Kombináció az elemek, lépések összekapcsolását jelenti. Ilyenkor nem a külön-külön megtett lépések eredményét nézzük, hanem a kombináció végső mérlegének kell kedvezőnek lennie.
Itt először meg kell nézni, hogy milyen célt akarunk elérni. Itt a cél a mattadás. (De lehet a győzelmet elősegítő anyagi fölény megszerzése is a tervünk.) Ilyenkor a bábuk szokásos értéke nem számít, mert ilyenkor csak eszközök egy cél elérése érdekében.
A kombinációt általában áldozattal indítjuk (áldozat: látszólag önként anyagi előnyhöz juttatjuk az ellenfelet, ami az egymás utáni taktikai műveletek végén előnybe hoz minket)






KÖZÉPJÁTÉK:



A megnyitás, és a végjáték közötti rész, azaz a játszma közepe. Azonban ez így nem elég egyértelmű meghatározás, ezért úgy szokták megfogalmazni, hogy amikor kiszámíthatatlanul sok változat van az a középjáték (szemben a végjáték levezethetőségével).
Ebből az következik, hogy ezekre az állásokra általános megoldást nem lehet adni, de sok elemzéssel nagy gyakorlatot lehet szerezni ezekben az állásokban, és így el lehet igazodni a középjátékban.

Ezenkívül vannak az évszázadok során kikristályosodott elvek, amiket meg kell tanulni. Ilyen például, hogy el kell foglalni a nyílt vonalakat, a centrumot (mert innen tudják legjobban támadni az ellenfelet a bábjaink (a lónál már láttuk, hogy a szélen majdnem fele olyan erős, mint középen)), de az már nem biztos, hogy jó ötlet, ha a királlyal középre vonulunk, hogy mindenhonnan támadhassák. A nyílt állásban a futó az erősebb (a futópár pedig különösen nagy erejű), a zárt állásban pedig a huszár. Ha anyagi előnyben vagyunk, akkor általában nekünk jók a cserék, mert nyert végjátékra egyszerűsíthetünk, és kevesebb bábbal nehezebben tud az ellenfél matt támadást indítani a királyunk ellen. Támadáshoz meg kell keresnünk az ellenfél (király)állásának a gyenge pontját, és azt kell támadni az előzetesen felsorakoztatott elegendő nagyságú erővel.
Tehát győzhetünk (a matt támadáson kívül), ha a középjátékban nagy anyagi előnyhöz jutunk, vagy ha egyenlő (vagy rosszabb) állást a végjátékban megnyerünk (megfordítunk), jól ismerve a végjáték törvényszerűségeit.






VÉGJÁTÉKOK:

Az a meghatározás, hogy amikor már csak kevés báb van a táblán, az a végjáték, megint csak nem egyértelmű. (A középjátékot a nem kiszámíthatósággal, csak valószínűsíthető eredménnyel jellemeztük.) A játszma -ezzel szemben- akkor alakul át végjátékká, amikor kiszámíthatóan, és ellenőrizhető módon, minden változatra "fonalasan" levezethető eredményt tudunk adni (látható, hogy ebben a meghatározásban nem szerepel a bábok száma).

Miért is kell ismernünk a végjátékok taktikai lehetőségeit?
- jobb állásunkat biztosan megnyerjük
- egyenlő, vagy ránk nézve kedvezőtlen állás is megnyerjünk, megfordítsunk
- velünk szemben nagy fölényben lévő ellenféllel szemben is az állást döntetlenre menthessük
A taktikai műveleteink során itt is az időtényezőnek van elsődleges szerepe, bár a tábla üressé válásával valamelyest bővül a tér jelentősége (a sakk három eleme: anyag, idő, tér).
Nézzük meg tehát, hogy milyen taktikai lehetőségeink vannak a végjátékban:

A használt kombinációs elemek:
Áthatoló támadás: egy vonalbáb (pl: futó, bástya), két a vonalán lévő bábot támad
Bekerítés: minden lépése veszteséggel jár
Elfogás: a megtámadott báb a térhiány miatt nem tud elmenekülni (tábla széle, akadályozó bábuk miatt)
Elterelés: az ellenfél mozgásának kényszerítő irányítása valahonnan
Felfedéses támadás: mikor ellép támadni, akkor ezzel egy másik figurájának megnyitja a támadóvonalát
Gyalogbevitel: a gyalog tisztté alakulása, vagy nem akadályozható meg, vagy csak tiszt feláldozásával
Kétirányú támadás: egy támadó báb egyszerre több irányba támad
Kettős támadás: két ellenséges védtelen, vagy a támadónál nagyobb értkű bábu támadása
Helyhezkötés: a megtámadott báb valamilyen fenyegetés miatt nem menekülhet
Ráterelés: az ellenfél mozgásának kényszerítő irányítása valahová




Döntetlenre mentés:

Patt
Az ellenfél nagy előnyénél is elérhetünk döntetlent a patt segítségével. Patt akkor van, ha a királyunkkal nem tudunk lépni (és más bábunk sincs amivel léphetnénk).
Ezt elérhetjük a mozgékony bábjaink feláldozásával, a mozgó bábjaink eltorlaszolásával, vagy ha a királlyal patt helyzetbe menekülünk. (Azaz a saját haderőnket megbénítjuk, vagy feláldozzuk)

Örökös támadás:
Végtelenségig támadhat egy bábot, amivel mindig ellépnek, ezért előbb utóbb állás ismétlődésre vezet (háromszori u.a. az állás döntetlent jelent)

Örökös sakk:
Ha az előző örökös támadás a király ellen irányul. (a patt mellett ez a nagy túlerő ellen a másik hatékony fegyver)

Lépésismétléses döntetlen:
Ha anyagvesztés veszélye miatt mindig vissza kell lépni az előző helyre, az lépésismétléses döntetlent jelent.

Elméleti döntetlen:
Ez nincs kötve pozícióhoz, csupán meghatározott anyagi helyzethez:
- király+2 huszár a király ellen
- király+szélső gyalog+futó (amelyik a gyalog átváltozási mezejét támadni nem tudja) a gyalog előtt lévő király ellen, ...
Ezek kimutatottan döntetlen állások. Ezeket azért jó tudni, mert a ránk nézve hátrányos állásból, ha ezekre egyszerűsítünk, akkor döntetlenhez jutunk.




A győzelem taktikai fegyverei:

Káros báb
Jelenlétével akadályozza, a saját másik bábjának a mozgását (nem az erejével függ össze hanem annak anyagi mivoltával). Tehát ne üssük le az ellenfél káros bábját! (itt nem anyagi előny szerzése a fontos)
Ha a saját táborunkban van ilyen, akkor
- semmisítsük meg
- vagy tüntessük el az útból

Lépéskényszer
Van káros lépés is, amikor a lépésen lévő bármilyen lépésével gyengíti a hadállását, ezt nevezzük lépéskényszernek. (az oppozíció is ide tartozik)

Öntorlasz
Azonos táborbeliek állnak egymás útjában.

Blokád
Két ellenséges gyalog azonos (vonalon) leállítja egymást.

Pattelhárítás
-kíméljük meg az ellenfél egy mozgékony káros bábját.
-áldozattal rendezzük meg a "pattfészket"
-időnyerő manőverrel akadályozzuk meg a patt létrejöttét
-óvakodjunk a haderőnk túlzott mértékű növelésétől

Vonalnyitás
Itt a bábuk "anyagi", "testi" hatása érvényesül, egy ellépés a mozdulatlan bábjaink hatókörének a növekedését is eredményezheti.

Felfedés
legismertebb esete a felfedett sakk. Ekkor az ellépő báb mögött lévő vonalbábtól kap sakkot a király, az ellépő báb pedig nyugodtan üthet (vagy támadhat) bármit. (Ellenfél is megnyithat nekünk így vonalat, ha ügyesen kényszerítjük erre).

Vonalzárás
Ez a vonalra lépéssel valósul meg; és mozgáskorlátozást eredményez. Tehát csak akkor hasznos számunkra, ha az ellenfél bábjainak mozgását korlátozza.
Vagy nekünk kell az "útba lépnünk", vagy az ellenfél egy figuráját kell oda kényszerítenünk.

Ütés
A megtámadott bábot helyének elhagyására kényszerítjük. Ez az előző testi hatásokkal szemben, itt a támadóerő a lényeg.

Ütés célja:
-a megtámadott báb elfogása, vagy kedvezőtlen helyre kergetése
-tér- és időnyerés (pl. egy közbeiktatott sakkal)

Közvetett támadás
egy védő báb támadása veszélyt jelent magára a védett bábura is.

Statikus erő
(stratégiai) hány mezőt tart közvetlen ellenőrzése alatt

Dinamikus erő
(taktikai tényező) elmozdulásakor milyen mezőket támadhat meg
A végjátékban a dinamikus erő jelentősen megnő.

Ráterelés
Ez már nem közvetlen kényszerítő lépés, itt már "csellel" élünk. Az ellenfél bábját áldozattal tereljük a kívánt helyre, időnyerés v. előnyszerzés céljából.

Elterelés
Itt az ellenfelet eltereljük egy helyről, azaz a hely elhagyására vesszük rá, (nem számít, hogy hova megy onnan).
Ennek egy esete a lekötés, ekkor a báb erőhatása azért csökken, mert ellépésével veszélynek tenné ki a mögötte levőket. Ez akkor jó ha a lekötött és a lekötő báb menetmódja különböző, azaz ütéssel nem tudja megszüntetni a lekötést.

Irányítás
Ha az előző kettő együttesen érvényesül, azaz a helyéről, az általunk kívánt helyre lép. (Vagy sorban: először eltereljük, uránna rátereljük a kívánt helyre)

Király szerepe
A végjátékban általában nincs védett helyzetben a király, ezért megnől a lehetősége annak, hogy a bábok hatáskörét egy közbeiktatott sakkal megnöveljük.
Ekkor a vonalbáboktól eltérően (futó,...) alakul a pontokat támadó huszár szerepe. Nagyon megnől a mozgékonysága is közbeiktatott sakkokkal, és a többirányu támadó ereje is.
Ezen kívül megnől az összjátékok lehetősége is (akár egyik figura feláldozása árán is).
Érdekes, hogy közbeiktatott kettős fenyegetésekkel maga a király is hasonló módon "felgyorsulhat".

Általános taktikai tanács:
Szükséges haderő: a haderő szükségtelen részét fel lehet áldozni egy matt helyzet kialakításáért, csak a mattoláshoz éppen szükséges erőnek kell megmaradnia.





Ünnepek



Más időszámítások


2011:

bizánci időszámítás szerint a 7520. év szeptember 14-én kezdődik

japán időszámítás szerint a 2671. év január 1-én kezdődik

kínai időszámítás szerint a 4648. év január 27-én kezdődik

mohamedán időszámítás szerint 1432. év június 21-én kezdődik

Róma alapítása (ab urbe condita) szerint a 2764. év január 14-én kezdődik

zsidó időszámítás szerint 5772. év szeptember 16-án kezdődik


Magyar hónapnevek


Január Télhó Boldogasszony hava
Február Télutó Böjtelő hava
Március Tavaszelő Böjtmás hava
Április Tavaszhó Szent György hava
Május Tavaszutó Pünkösd hava
Június Nyárelő Szent Iván hava
Július Nyárhó Szent Jakab hava
Augusztus Nyárutó Kisasszony hava
Szeptember Őszelő Szent Mihály hava
Október Őszhó Mindszent hava
November Őszutó Szent András hava
December Télelő Karácsony hava

Egyházi ünnepek:







Római katolikus ünnepek
Január
Szűz Mária istenanyasága. Urunk megjelenése. Vízkereszt. Urunk megkeresztelkedése. Árpád-házi Szent Margit. Szent Pál apostol megtérése. Pál fordulása.
Február
Urunk bemutatása a templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszony. Szet Cirill és Metód, Európa védőszentjei. Szent Péter apostol székfoglalása. Mátyás apostol.
Március
Húshagyókedd. Hamvasztószerda. Nagyböjt vasárnapja.
Április
Virágvasárnap. Nagycsütörtök. Nagypéntek. Nagyszombat. Húsvétvasárnap. Húsvéthétfő. Szent Márk evangélista.
Május
Szent Fülöp és Szent Jakab apostol.
Június
Pünkösdvasárnap. Pünkösdhétfő. Urunk mennybemenetele. Szentháromság. Úrnapja. Keresztelő Szent János születése. Szent László király. Szent Péter és Pál.
Július
Jézus Szent Szíve. Mária látogatása. Sarlós Boldogasszony. Tamás apostol. Szent Benedek apát, Európa fő védőszentje. Szent Jakab apostol.
Augusztus
Urunk színeváltozása. Szent Lőrinc diakónus és vértanú. Szűz Mária mennybevitele. Nagyboldogasszony. Szent István király. Szent Bertalan apostol.
Szeptember
Szűz Mária születése. Kisboldogasszony. Szent Kereszt felmagasztalása. Szent Máté apostol. Szent Gellért püspök. Szent Mihály, Gábor Rafael főangyalok.
Október
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya. Szent Lukács evangélista. Saját templom felszentelése, ha annak napja nem ismeretes. Szent Simon, Szent Judás és Szent Tádé apostolok.
November
Mindenszentek. Szent Imre herceg. A Lateráni Bazilika felszentelése. Árpád-házi Szent Erzsébet. Krisztus Király. Advent I. vasárnapja. Szent András apostol.
December
Szeplőtelen fogantatás. Karácsony. Jézus születése. Karácsony másodnapja. Szent István első vértanú. Szent Család. Szent János apostol és evangélista. Aprószentek.


Protestáns ünnepek
Január
Jézus névadásának ünnepe. Vízkereszt.
Április
Virágvasárnap. Nagycsütörtök. Nagypéntek. Húsvétvasárnap. Húsvéthétfő.
Május
Áldozócsütörtök.
Június
Pünkösdvasárnap. Pünkösdhétfő. Szentháromság vasárnapja.
Október
Reformáció emlékünnepe.
November
Advent I. vasárnapja.
December
Karácsony. Karácsony másodnapja. Óesztendő utolsó estje.


Zsidó ünnepek
Február
Fák újéve (Tu bisevat).
Március
Eszter böjtje (Taanit Eszter). Purim. Susan Purim.
Április
Pészach (zsidó húsvét).
Május
Lág baomer. Sávuot.
Július
Sivá ászár bötámmuz. Tisá beáv.
Szeptember
Ros Hásáná (zsidó újév). Jom Kipur (hosszú nap). Szukkot (sátoros ünnep).
Október
Sömini áceret (záróünnep). Szimchat Torá (A Tóra örömünnepe).
December
Hanukka. Ászárá bötévét.

Görög katolikus ünnepek
Január
Urunk körülmetélése. Bazil főpap. Úrjelentés. Vízkereszt. Három főpap.
Február
Jézus találkozása Simeonnal.
Április
Nagypéntek. Nagyszombat. Húsvétvasárnap. Húsvéthétfő
Húsvétkedd. György nagyvértanú.
Június
Pünkösdvasárnap. Keresztelő János próféta születése. Péter és Pál apostolok.
Július
Illés próféta.
Augusztus
Urunk színeváltozása. Szűz Mária elhunyta és mennybevitele. István apostoli király. Keresztelő János próféta fejevétele.
Szeptember
Szűz Mária születése. Szent Kereszt felmagasztalása.
Október
Szűz Mária oltalma.
November Mihály és Gábor főangyalok. Mária bevezetése a templomba.
December
Miklós főpap. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása. Karácsony. Jézus születése. Szűz Mária emlékezete. István főszerpap, első vértanú.

Ortodox ünnepek
Január
Az Úr körülmetélése. Nagy Szent Vazul cezáriai érsek. Az Úr megkeresztelése. Szent János próféta. Előhírnök és Keresztelő. Három szent főpap: Nagy Szent Vazul, Teológus Szent Gergely, Aranyszájú Szent János.
Február
Az Úr bemutatása a templomban. Istenfogadó Szent Simeon és Szent Anna prófétaasszony. Vámos és Farizeus vasárnapja. Tékozló fiú vasárnapja. Húshagyó vasárnap. Vajhagyó vasárnap.
Március
Tiszta hétfő. Nagyböjt kezdete. Nagyböjt vasárnapja. Az Ortodoxia ünnepe. Palamasz Szent Gergely emléke. Kereszthódolás vasárnapja. Örömhírvétel ünnepe. Lépcsős Szent János emléke.
Április
Nagyböjt vasárnapja. Egyiptomi Szent Mária emléke. Lázár szombatja. Az Úr bevonulása Egyiptomba. Nagycsütörtök. Nagypéntek. Nagyszombat. Az Úr feltámadása. Húsvétvasárnap. Húsvéthétfő. Húsvétkedd. Szent György nagyvértanú. Szent Alexandra vértanú.
Május
Szent Kürillosz és Methódiosz, a szlávok apostolai. Szent Konstantin és Heléna. Az Úr mennybemenetele. Az I. Egyetemes Zsinat atyáinak vasárnapja.
Június
Pünkösdvasárnap. Pünkösdhétfő. Minden szentek vasárnapja, Keresztelő Szent János születése. Szent Péter és Pál apostolok
Július
Szent Kozma és Damjánosz csodatevő szegények. Szent Illés próféta. Szent Ugrin Mózes. Szent Panteleimon nagyvértanú.
Augusztus
Az Úr színeváltozása. Szűz Mária elhunyta. Keresztelő Szent János fejevétele.
Szeptember
Az egyházi év kezdete. Szűz Mária születése. Szent Kereszt felmagasztalása.
Október
Szentséges Istenszülő oltalma. Szent Demeter nagyvértanú
November
Szent Mihály arkangyal és a többi Testnélküli Hatalmak. Szűz Mária bevezetése a templomba.
December
Csodatevő Szent Miklós myrai püspök. Az Úr születése. Szentséges Istenszülő. Szent István apostol, archidiakónus, első vértanú.

(Az ünnepek évtől függően egy hónapot eltolódhatnak)





Világvallások







Kereszténység



Már Géza fejedelem (972-997) is küldöttséget menesztett I.Ottó német-római császárhoz, hittérítőket kért, előkelőivel felvetette a kereszténységet, lemondott az ausztriai és morvaországi területekről.
Fiának, Istvánnak - Adalbert prágai püspök közvetítésével - a bajor herceg hithű leányát Gizellát kérte feleségül. Az ellenállókat leverte, olyan ereje volt, hogy megváltoztatta az öröklést is. A szeniorátus helyett (a nemzetség legidősebb férfitagja örökli a hatalmat) áttért az európai primogenitúrára (első szülöttség joga).
István (997-1038) már a német lovagokkal megerősítve leverte az ellene lázadó Koppányt, és a bizánci görög egyházhoz csatlakozott Gyulát, és Ajtonyt.
Birtokaikat elkobozta, az országegyesítést ezzel végrehajtotta, mert a hatalom alapja a földbirtok volt.

Szent Korona


A Magyar Szent Korona jól láthatóan két szerkezeti egységre oszlik:
"abroncsra" és a "pántok" részre. A pántok rész Isten mennyei birodalmát jelképezi, az alsó rész pedig Isten földi országát. A pántok csúcsán az ég és a makrokozmosz uraként trónol a Teremtő Atya Isten.
Az alsó részen Isten földi birodalmának ura, Krisztus székel. Kisérete Mihály és Gábriel arkangyal, földi helytartója Péter, Jakab, Pál, János (akire édesanyját bízta) András (aki először ismerte fel, hogy Jézus messiás), és a védőszentek. A tizenkét tanítvány (Judással együtt 13) csak az utolsó vacsoránál volt együtt, ezért itt sem szerepel mindegyikük.
(Az ábrázolt személyek mind örmény típusúak).
A Szent Korona eredetéről az a legelfogadottabb nézet, hogy II.Szilveszter pápa küldte Szent István 1001-es koronázására.

Sátán


Az Ősgonosz (Ahriman) az óperzsáknál még két egyformán erős istenség közül az egyik. Ahura Mazdával (Ormuzd) szemben azonban teremteni nem tud csak pusztítani.
A Főgonosz (héberül: Sátán, görögül: Diablosz, arabul: Iblisz) eredetileg angyal (illetve dzsinn). A többi angyallal ellentétben, azonban nem hajlandó fejet hajtani Istennek, ezért Isten az utolsó ítéletkor beteljesülő halállal bünteti (tüzes tóba veti, ahol az örök gyötrelem vár rá). Addig azonban a bukott angyal kísérti az embert, azokra a bűnökre csábítja amikben ő is vétkes. (Istennél kisebb rangú, és hatalmú szellemi lény.)
Sátán az Ószövetségben először Jób könyvében van így megnevezve, de a Teremtés könyvében megszólaló kígyó is ő volt, csak más alakban: "olyanok lesztek mint Isten: jónak és gonosznak tudói". Ekkor arra csábítja az embereket, hogy váljanak istenné.
Isten az embert saját képére teremtette, de szellem, és tudás nélkül, így a tudás a kígyó ármánykodásának köszönhető. (Prométheusz is az olümposzi istenek akarata ellenére hozta el a tüzet az embereknek.)
Lucifer is (mint fényhozó) az Isten akarata ellenére csábítja az embert a tudásra.
A kisértés véghezvitelében a Sátánnak a segítői az ördögök: Lucifer (büszkeség), Mammon (kapzsiság), Belzebub (torkosság), Leviatán (irígység), Asmodus (bujaság), Belfagor (restség) démona.
Goethe Faustjában a Sátán "az erő része", amely örökké rosszra tör, s örökké jót művel. Madách Az ember tragédiájában, mint "a tagadás ősi szelleme". Bulgakov Mester és Margaritájában pedig már be sem kell avatkoznia, nélküle is rosszul mennek a dolgok. Csak elnézi, hogy az új világban is hogyan törnek felszínre az ősi, s örök emberi sajátosságok.

Elterjedt keresztény értelmezés szerint a Rossz nem más, mint a Jó hiánya. Sokak szerint a Biblia tanítása egyértelmű: senkiről sem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a pokolban van a Sátánról kívül. Mivel Isten mindenki üdvösségét akarja - így hiába kapott az ember szabad akaratot - így nem lehet sokáig ellenállni a Teremtő akaratának, s előbb-utóbb minden ember engedelmeskedig Isten hívásának.

Tehát a Sátán egy Isten ellen fellázadt angyal, aki azon munkálkodik, hogy az emberiség minnél nagyobb részét állítsa a sötét oldalra.
Az Antikrisztus egy ember, egy hamis Messiás, aki az utolsó ítélet előtt csalárdul szerzett hatalmával ekarja eltéríteni az embereket a megváltáshoz vezető útról.
Máté evangeliumának 24. fejezetében Krisztus előre jelzi, hogy lesznek "hamis Krisztusok", hamis megváltók. Tehát az Antikrisztus a Sátán földi "jobbkeze" aki ó- és újszövetségi utalások szerint valamikor a végítélet táján, Krisztus második eljövetele előtt próbálja az ördög erejével tévútra vezetni az embereket.
Szent János apostol látomásait tartalmazó Jelenések Könyve is szól az utolsó ítéletről. Ennek előzményeként egy angyalról ír, amely a mennyből alászállva "megragadta a sárkányt, az ős kígyót, vagyis az ördögöt, a sátánt, és ezer évre láncra verte". Az ezer év lejártával viszont közvetlenül Krisztus megjövendölt második eljövetele előtt, a gonosz rövid időre szabadlábra kerül - írja az Írás.


Predestináció


A reformációt elindító Luther Márton 1517 október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára a búcsút kritizáló 95 tételét. Hirdette: egyedül Krisztus kegyelme, és a hit által üdvözülhet a keresztény. Kijelentette: elég hinni Krisztusban, "így a bűn nem tud elválasztani tőle, még akkor sem, ha naponta százszor paráználkodsz, és gyilkolsz is". Olyan erősen érvelt a kettős elrendelés mellett, hogy a jó cselekedetek fontosságát hangsúlyozó újszövetségi Jakab levelét egyenesen tűzre való szalmatöreknek tartotta.
Nem Kálvin János francia reformátor találta ki a predestinációt, hanem ő foglalta teológiai rendszerbe, fő művében a reformáció legjelentősebb dogmatikai alkotásában az Institutio Religionis Christianaenek (A keresztény vallás rendszere) 1559-es kiadásában. A reformáció központi kérdése volt, hogy ember cselekedetei, vagy kizárólag Isten kegyelme által (Sola Gratia) üdvözülhet-e? Kálvin is erősen érvelt a kettős elrendelés (azt jelenti, hogy Isten egyeseket eleve a mennyre, még másokat rögtön a pokolra szán) mellett.
Kálvin (pikárdiai Noyonban született, Jean Cauvin néven) előtt már sokan próbáltak választ adni arra, hogy van-e (és az meddig terjed) az embernek az üdvözüléshez szükséges szabad akarata. A Bibliából erre nézve többféle álláspont is levezethető.
Krisztus az evangéliumokban többször is úgy érvel, hogy az ember szabadon választhatja az üdvösséget. A jó cselekedeteknek üdvszerző képességet tulajdonító katolikusok szerint mindenki maga dönt arról, hogy elfogadja-e Isten kegyelmét. Mivel fő parancs a szeretet, annak gyakorlását a kiválasztottság jeleként tekintik, és szerintük nem lehet úgy megtérésre biztatni az embereket, hogy azt hirdetik nekik, hogy úgy sem számít semmit sem a döntésük.

Búcsújáró és zarándokhelyek
Legismertebb magyarországi római katolikus és görög katolikus búcsújáró és zarándokhelyek:

Esztergom
Márianosztra
Máriaremete
Máriabesnyő
Makkosmária
Csobánka
Péliföld-szentkereszt
Gyöngyös
Mátraverebély-Szentkút
Máriapócs
Petőfiszállás
Hajós
Győr
Vasvár
Sümeg
Andocs
Máriagyűd

Cölibátus
A kötelező cölibátust az 5. századtól kezdve több pápa is megkövetelte. Az 1139-es második lateráni zsinat óta pedig felszentelt pap nem köthet házasságot, hacsak felmentést nem kap az egyházfőtől. Ez ellen hangosan tiltakoztak a házas papok: "Zsarnokság, ha az embereket angyalok módjára kényszerítik élni, a természetes út elzárása a bujaságnak és szennyességnek nyit majd kaput".

Evangélikus egyházak
Evangélikus (pünkösdi) egyházak azért olyan népszerűek, mert a hagyományos keresztény alázatosság, engedelmesség értékek helyett a spiritualitásra, Isten közelségének megérzésére helyezik a hangsúlyt. Ezek a hangos, örömteli, zenés-táncos misék jól illenek pl. az afrikaiak karakteréhez.

Unitárius egyház
A protestáns egyházak közé tartozik. A Szentháromságot tagadja, egyedül az Atyát tartja Istennek, Jézust pedig követendő embernek, a Szentlelket pedig Isten erejének, a jóra való segítségének tekinti.





Iszlám




Mohamed


610 körül keletkezett, amikor a mekkai Mohamed (40 éves) látomásában megjelenő Gábriel arkangyal átadta Allah üzenetét. Az alapító ettől kezdve prédikálta a mekkaiaknak: a bálványok imádása helyett az egyetlen isten akaratának engedelmeskedjenek.
-622: a hidzsra a muszlim időszámítás kezdete. A hidzsra Mohamed 622-es Medinába - a mekkaiak ellenállása miatt történő - távozását jelenti. Szülővárosába később győztes hódítóként tért vissza.
-632-es Mohamed halála után sem vált szét az egyházi és a világi hatalom. Ekkorra egész Arábia felvette a muszlim vallást, és elismerte Mohamed prófétaságát.
-A vallás- és államalapító utódja a kalifa. Mivel nem volt fia, és nem jelölte ki utódját Mohamed, ezért az első három kalifát (Abu Bakr, Omár ibn al-khattáb, Oszmán ibn Affán) a többségben lévő szunniták választották. Ezalatt Kaukázusig, Amu-Darja (Oxus) folyóig, és Tunéziáig terjesztették ki a hatalmukat.
-656 a negyedik kalifa Ali ibn Talib lett. Ő Mohamed unokaöccse, és veje volt. Ali pártja a síiták azt hirdették, hogy az uralkodót nem választani kell, hanem a Próféta leszármazottjának kell lennie a kalifának, mivel ők rendelkeznek az ahhoz szükséges képességekkel.
-661: Alit és fiát Husszeint meggyilkolták a síiták és szunniták között kitört háborúban. A súra ünnepükön erre emlékezve korbácsolják magukat véresre egyes síita hívők.
-661-750: Ekkor a hatalom a mekkai arisztokrata Omajjádok kezébe került. Az Omajjádok damaszkuszi kalifatusa alatt a muszlim hatalmat Nyugat-Kínáig, Észak-Indiáig, Észak-Afrikán keresztül Spanyolországig terjesztették ki.
-750: hatalmukat polgárháború döntötte meg. A Próféta nagybátyja leszármazottai, a síita Abbászidák kerültek hatalomra és megalapították az új fővárost, Bagdadot.
A bagdadi kalifátus alatt nem nagyon hóditottak meg új területeket helyette virágzó civilizációt hoztak létre. Az Ezeregyéjszaka például erről mesél (Harún al-Rasid kalifa uralkodásáról: 786-809)
756 Egy omajjád herceg külön kalifátust alapított Kordobában.
969 Fátimidák kalifátusának kezdete Egyiptomban.
1258 Bagdad feldúlása
1453 Az arabok, és irániak mellé a törökök felsorakoztak. Mehmed szultán ekkor foglalta el a keleti kereszténység fővárosát Konstantinápolyt. A 16. század elejéig uralmuk alá hajtották az egész arab világot.
-1502(-1736) A síita iszlámot államvallásá tevő Szafavidák hatalomrajutása Iránban. (Híresek a kék cserepekkel borított mecseteik.)
-1683 Bécs török ostromának kudarca után az Oszmán Birodalom visszaszorult Lengyelországból is.
-1686 Buda visszavétele után pedig folytatódott a visszaszorulásuk, miután a 18. században a távolsági kereskedelmet Európa hajós nemzetei vették át, folyamatossá vált a térvesztésük.
1400 éve egy arab kereskedő, Mohamed próféta, elkezdte tanai hirdetését, s mára az iszlám vallásnak másfél milliárdnál is több követője van.

Korán


Az Iszlám szent könyve Mohamed mekkai és medinai prédikációiból állt össze. A Korán végleges ("a helytelen olvasatokat, és értelmezéseket kiküszöbölő") változatát a harmadik kalifa Oszmán ibn Affán alakította ki.
Korán a muszlimok szerint Allah szava, az isteni akarat közvetlen kifejezése: az isteni ige arab nyelven jutott el Mohamed prófétához, hogy hirdesse.
Tanításait, és prédikációt tanítványai gyűjtötték össze, és írták le.
A Korán 114 fejezetből (szúra) áll, ezek pedig rövid versekből állnak.
"Öt parancsolata":
- Sihada (hiteskü): nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az Ő prófétája
- Szálát (ima): Mekka felé fordulva naponta ötször kell imádkozni.
- Ramadán (böjt): a kijelölt holdhónap idején napkeltétől napnyugtáig tartó böjt.
- Haddzs (zarándoklat): életükben egyszer a hívőknek el kell menniük Mekkába.
- Teologiai téren is vita van a síiták és a szunniták között.
Szunniták jogforrásnak a Koránt, és a prófétai hagyományt tekintik.
A Síiták ezeken kívül - mivel Aliban és egyenes ági fiú leszármazottaiban a csalhatatlan imámjaikat látják - az imámok tana is a síita dogma része, ezért az imámi intézményt is az iszlám jog, a sária forrásának tekintik.

Alaviták
A síizmusból nőtt ki (Baath Párt révén Szíriában van hatalmon).

Hamám
XI. századtól az Oszmán Birodalomban a gőzfürdőben (törökül: hamám) a szultántól az egyszerű munkásig bárki tisztálkodhatott, és felfrissülhetett. A tisztálkodás után a kupolás központi teremben a fűtött kőlapra heveredtek, és hideg vízzel hűsítették magukat. A padlót locsolva pedig a pára előkészítette a bőrüket a masszázsra.
Társadalmi érintkezés fontos színhelye volt, olyannyira: ha a férj legalább kéthetente egyszer nem fizette a felesége fürdőbelépőjét, az válóok is lehetett.

Vahabizmus
Szaúdi szunnita irányzat eretnekségnek tartja a síizmust.





Izrael



Herzl Tivadar (Theodor) 1896-ban (cionista manifesztumában) olyan zsidó állam megteremtését tűzte ki célul, amely biztonságot és szabadságot nyújt a kétezer éve szétszóródott zsidóságnak. A Sion hegyének elfoglalására kiadott cionista felhívás hatására az akkori 24 ezer főről 1914-re már 60 ezer főre nőtt a palesztínai zsidók száma. Az igazi fordulat 1917-ben történt, amikor a brit külügyminiszter Rothschild bárónak megírta, hogy elképzelhetőnek tartanak Palesztínában egy zsidó államot. Az ENSZ közgyűlése 1947 november 29-én fogadta el Palesztina kettéosztását arab és zsidó államra.
1948 május 14-én David Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megalakulását, 700 ezer fővel. Ezért legfontosabb cél a zsidóság "hazahozatala" lett, a hadsereg megszervezése mellett.
Az alapító atyák álma az volt, hogy a sok országból érkezettek "olvasztótégelye" legyen Izrael.
Az európai származású - askenázi - alapítók nyugati típusú szekuláris demokráciát képzeltek el (72-ig 570 ezren érkeztek "az ígéret földjére"). A szefárdok (550 ezren) Észak-Afrikából, és Közel-Keletről más háttérrel érkeztek Izraelbe. Az Etiópiából a nyolcvanas években kimenekített falasáknál pedig még nagyobb volt a különbség (általában nomádok voltak.) A kilencvenes években a volt szovjet térségből betelepültek (630 ezer fő) megint más körülmények közül érkeztek.
Az államalapítók Munkapártjának 29 évig folyamatos hatalmát 1977-ben váltotta le a jobboldali Likud párttömörülés.
A bevándorlások ellenére még mindig többen élnek diaszpórában mint Izraelben. A 8 milliós számukból a legtöbben - 6 millióan - az USA-ban.
Magyarországról három hullámban települtek ki Izraelbe. A Magyar Zsidók Világszövetsége szerint 125 ezren, a Bevándorlók Szervezete szerint pedig 200 ezren.
A szovjetek az antiimperialista harc részének tekintették a cionisták támogatását, ez az álláspont 1948 után megváltozott, és 1949-ben "segítették megszűnni" a Magyar Cionisták Szövetségét (MCSZ). A cionista szervezetek azonban még sokáig szervezték az aliját, a zsidók Izraelbe vándorlását.

Herzl Tivadar


Herzl Tivadar Budapesten született és 18 éves koráig itt is élt. Ő sem lett próféta saját hazájában, Magyarországon nem sok sikerrel tevékenykedtek. A hitközségek vezetőivel folyamatosak voltak a vitáik, mivel a cionisták nem ismerték el a társadalom hagyományos, hierarchikus felépítését, s olyan demokratikus követeléseik voltak, amely a cionizmustól távol álló rétegeknek is tetszett. A vita még ma is tart, ez látszott akkor is, amikor a zsidóság nemzetiséggé válásának felvetését élesen elvetették a zsidóság vezetői, és a magyar zsidó értelmiség vezetői is.

Cionizmus


Herzl Tivadar - a cionizmus alapművének tekintett - Judenstaatja 1895-ben jelent meg. Alapgondolata: hiábavaló arra várni, hogy az antiszemitizmus a felvilágosodás miatt megszűnik, ezért saját államot kell alapítani. Az újság- és drámaíró Herzlben az a gondolat Alfred Dreyfus kapitány pere miatt fogalmazódott meg.
(Nem tudta, hogy Natonek József már 1861-ben leírta ezeket a gondolatokat.)
Megpróbálta meggyőzni a török szultánt arról, hogy engedélyezze a zsidók tömeges bevándorlását az uralma alá tartozó Palesztinába, ám a találkozót egy váratlan esemény - a krétai görögök - felkelése meghiusította.
1902-ben megjelent Ősújország című utópiaregényében egy csatornáról ír, amely a Földközi-tenger vizét villamosáram termelő munkára fogja (azt kihasználva, hogy a Holt-tenger szintje jóval a Földközi-tengerié alatt van).
Már 1897-ben - Bázelben az első cionista kongresszus után - azt írta a naplójába, hogy megalapítottam a zsidó államot.
Elképzelése szerint:
- az ókori ősök által használt sékel lesz az új pénz.
- nem fog újraéledni a héber nyelv (német lesz helyette)
- a zsidó bevándorlás az arab lakosság felemelkedését hozza.
- önigazgató mezőgazdasági szövetkezetek lesznek
- nőkre is kiterjesztik a választójogot
- a munkásoknak hétórás munkanap lesz
- a zsidó állam megalakulása általános kibékülést fog hozni.
- új országnak nem lesz hadserege.
- Jeruzsálem nemzetközi város lesz, benne a márványoszlopos-kupolás, fehér-arany Béke Palotája, ahol az "örök béke hívei és a legkülönfélébb tudományok képviselői" tartják a kongresszusaikat.

Izraeliták


Pesten a zsidóság a török hódoltság után újból csak a 18. század utolsó évtizedeiben települt meg újra. Előtte a zömében német eredetű, kiváltságaira vigyázó polgárság ezt nem engedte még 1773-ban sem, I. Lipót 1703. október 23-i privilégiuma alapján.
Az első zsidó vendéglőt csak 1873-ban a történelmi rendelet kiadatása után nyithatták meg. Csak II. József 1783 március 31-i rendelete (Sistematica gentis Judaicae rugulatio) után nyílhattak meg a városok kapui (a bányavárosok kivételével) az izraeliták előtt. Pestre az első betelepülők Óbuda mezővárosából érkeztek, majd főleg Cseh- és Morvaországból, és a német államokból. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Pest-Buda - rohamos fejlődéssel - az ország gazdasági, politikai központjává váljon. Egymás után épültek ki a hitközség intézényei: kórház (1805), fürdő (1807), elemi iskola (1814).
1840-re már a zsidók jogviszonyait is törvényben szabályozták, 1867-ben pedig az emancipációt,...
A pesti zsidóság kereskedelmi és vallási központja az Orzy-házban volt. Legtöbben a Teréz(ia) városban laktak, annak is a csak "Judenstadt"-nak nevezett központjában. Sokan menekültek ide az orosz uralom alatt lévő Lengyelországból, és Ukrajnából a szegénység, és a programok elől a hászidok ("szefárdok").
Eötvös József kultuszminiszter a hitközségi és iskolai ügyek rendezése céljából a neológok (reformpártiak) kérésére összehívta a magyarországi izraeliták egyetemes kongresszusát, hogy megválassza az össz-zsidó vezetőséget, amivel a kormány tárgyalni tud. De ehelyett három részre szakadás történt, mert az ortodoxok nem tudták elfogadni a neológ többséget a vezetőségben. (Budapesten ekkor nem csupán Magyarország, henem a világ legnagyobb hitközsége állt fenn.)

Zsidó ünnepek
Fák Újéve (január), Purim (február), Pészah (Zsidó húsvét, március, április), Lág Báomer (május), Sávuot (Zsidó Pünkösd, május), Sivá Ászár (junius), Tisá beáv (július), Ros Hásáná (Zsidó Újév, szeptember), Kipur (Hosszú nap, szeptember), Szukkot (Sátoros ünnep, október), Hanukka (december), Ászára Bötévét (december).

Bírák könyve:
A Bírák kora fontos a Szentföld vonatkozásában, mert ekkor történt a honfoglalás, és az ország felosztása a betelepülő törzsek között.

Falasák
1980-1990-es években Izraelbe hivatalosan betelepített ~120 ezres etiópiai zsidó közösség.

Hálákhá:
Zsidó jog, (vallási jog)

Herut:
A jobboldali Likud párt elődje.

Irgun-csoport:
Harcolt a zsidó állam létrejöttéért (pl: Menáhem Begin volt miniszterelnök...)

Likud
Héberül egységet, kohéziót jelent. Menáhem Begin vezetésével 1977-ben nyerte meg első választását. Következő vezetője Jichák Samír volt. 1996-ban az ország első közvetlen kormányfőválasztását a Likud élén álló Benjamin Netanjahu nyerte.

Menóra
Hétágú- gyertyatartó. A legrégebbi ábrázolását - az eredeti menórát őrző - Második Templom (i.e 440- i.sz.70) (70-ben rombolták le a rómaiak) korából, Migdal (arámiul Magdala (Magdalai Mária, azaz Mária Magdolna szülővárosa volt) városában találták meg. Menóra ma az Izrael állam hivatalos jelképe.

Noé bárkája
Az Özönvíz és Noé bárkájának történetét Bibliában a Teremtés könyvében olvashatjuk. Isten mielőtt vízzel árasztotta volna el a Földet, megparancsolta Noénak, hogy építsen egy hatalmas bárkát amelyen családjával (, és minden állatból egy hím és egy nőstény) megmenekülhet. Miután az egész Földet elborító víz apadni kezdett: "a hetedik hónapban, a hónap 17. napján a bárka megállt az Ararát hegyén" (Ter 8,4)

Sabát
Szombati pihenőnap, péntek napnyugtától szombat estig tart, amíg fel nem jönnek a csillagok.
Mózes második könyve: "Gondolj a szombatra, és szenteld meg. Hat napig dolgozzál, ... A hetedik nap azonban az Úrnak a te Istenednek a pihenő napja, ezért semmiféle munkát nem szabad végezned", emlékeztetőül, hogy az Úr hat nap alatt teremtette az Eget, és a Földet, s a hetedik napon megpihent. Ezért a vallásos zsidók számára a szombat megszentelése a legfontosabb törvény, aki ezt megszegi, az olyan, mintha az egész tórát (Mózes öt könyvét) megtagadná.
A szombat (héberül sabát, v. sabbasz, jiddisül sabesz), napján csak előre megfőzött ételeket esznek, az asszonyok gyertyát gyújtanak, s együtt megáldják a kenyeret. A pihenés szellemi jellegű, még a hosszabb gyaloglás is tilos, nem lehet tévét nézni, még villanyt gyújtani sem.
A Tóra és a Talmud alapján 1500-ban összeállított Sulhan-Aruh szinte mindent szabályoz: milyen ruhában kell járni, hogy kell az új feleséget házaséletre bírni, az ételnek kosernek kell lenni (pl. a tejes, és húsos konyhát időben, és térben is szét kell választani. Az igazán vallásos embernek az is számít, hogy milyen edényben tárolták, s ki fejte a tehenet.),...

Snéur Zalman rabbi:
a Chábád chaszidizmus megalapítója

Talmud:
Zsidó szóbeli tan

Tisá beÁv
Ekkor emlékeznek a Salamoni Szentély, és a Második Templom lerombolására, kiűzetéseikre saját országukból.











vissza a lap tetejére



vissza a nyitóoldalra

for sale:
A Maglódi Nagyhídnál
12000m2-es terület ...
bővebben ✈